Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 66. szám

271 idézésével nyíltan elismerte alperesnek a tekintetbeni dologbani jogát, de nem egyszersmind azon jogát is, mely szerint a dolog állagát kezelhesse, a hasznot szed­hesse, melyek mint a férjtől el nem esett jogok és mint családfőé sértetlenül maradtak, s ebből folyólag helyte­len azon további indokolás-is, hogy felperesnek az általa idézett törv. értelmében csak is a kérdéses, tulajdonjogi­lag okvetlenül nejét illető fele rész haszonvételére, vagyis a vételár kamataira volna követelési joga , minthogy a dologbani jog és az okvetlen tulajdonjog egymástól kü­lönböző jogi fogalmaknak tekintendők. A kir. táblán Ítéltetett: „Az eljáró törvszék Íté­lete indokolásánál fogva helybenhagyatik, s a per illető­ségéhez visszaküldetik." (1863 szept. 7. 2392 sz. a.) Ez ellen is fellebbezett felp. s a kir. Hétszemélyes táblán ítéltetett: „A kir. it. táblának ítélete az abban felho­zott okokból helybenhagyatik." (1864. jul.23. 861. sz. a.) Kúriai ítéletek. Magánjogi ügyekben. A kir. Hétszemélyes táblán. 47. Batek szül. Payer Rozáliának, az esztergomi főkáptalan és érdektársai elleni zálogváltási perében Ítél­tetett: Habár a D. és F. a. engedménylevelek értelmében Gróf Szirmayiak által a kiváltási jog nem csak a B a., hanem a III. r. sz. a. végrehajtási jelentésekben foglalt birói zálogokra, következőleg a kérdésben levő úgyne­vezett Paracelsus féle zálogra nézve is felperesnőre ruház­tatott át; minthogy azonban a kereset csak a B. a. vég­rehajtási okirat alapján, és csupán az ott kitett zálogösz­szeg megajánlásával indíttatott, s a keresetbeli kérelem­nek a későbbi perbeszédben történt kiterjesztése helyt nem foghat; ez okból a Paracelsus féle zálog, mely e szerint a keresetnek tárgyát sem képezte, nem volt meg­ítélhető. A mi pedig a beruházások felszámítását illeti, az Ítéleti 4-ik pontban kitett 159 frt 89 kr. segedelmi összeg a zálog birtokost terhelvén; az 5-ik pontban előforduló rendbeszedési, s összesítési költségek azon aránylagos része pedig, mely a Paracelsus féle zálogra esik, felpe­resnőtől, kinek az érintett zálogrész meg nem ítéltetett, követelhető nem lévén: ezen két rendbeli összeg a 2-ik bír. ítéletben összesen 27ti64 frttal59 krral megállapított sommából a végrehajtás alkalmával levonatni rendelte­tik. És végre a 14175 frtról szóló, felperesnőnek odaítélt földtehermentesitési kötvényekre nézve megjegyeztetvén, hogy azok, a mennyire a főkáptalan birtokában nem léteznének, a dolog természeténél fogva más hasonló ér­tékű kötvényekkel pótlandók. Ily változtatás mellett minden egyéb pontokra nézve a kir. it. tábla Ítélete, az általa felhozott indokoknál fogva is helybenhagyatik, s a per stb. (1864. július 22-én 5191. P. sz. a, Elő. : Raisz.) 48. Frohman Eleknek Soszkievics szül. Borics Ju­dith e. folytatólagos számadási perében Ítéltetett: Jelen per egyedül a fellebbezett pontokra nézve vétetvén vizs­gálat alá, a mi a számadás 18 tétel sz. a. kiadásba veze­tett 8 fr. 30. kr. kocsibért illeti, mivel a számadást ne­heztelő részéről ki nem mutattatik, hogy ezen összeg szükségtelenül és nem a közös vagyonbani szolgálatté­telre szolgáltatott ki, — ennélfogva a kir. ítélő tábla ítéletének ezen tételre vonatkozó c) pontja megváltozta­tásával, a kocsibér fejében kiadásba vezetett 8 frt. 30 kr. v. vagyis 3 frt. 57 kr. o. é. a számadó javára megitél­tik; — az ítélet F pontja alatt előforduló 417 frt. 30 krt illetőleg, tekintetbe véve, hogy ezen összeg kiszolgálta­tása a beperesitett számlákkal tanusittatik, a számadást neheztelő pedig maga beismeri, hogy kiskorú leánygyer­meke a közösből ruháztatott, azt, hogy ennek számára különösen mennyi fordíttatott volna, a számlákból pon­tosan meghatározható nem levén, a számadónak saját nyilatkozatához képest ezen összegnek 2/3 része saját szükségletére szolgálván, 278 frt 20 kr. v. vagyis 116 frt 14 kr. o. é. a számadó terhére ítéltetik. — Az ítélet Gr. ponjában ékszerek visszaváltására 271 frt. 12 kr. v. ezra nézve a kir. ítélő tábla ítélete az abban felhozott okoknál fogva helybenhagyik. — Az ítélet J. pontja alatt kitett 3446 frt. 6 kr. kiadást illetőleg, miután a nehézséget tevő maga sem tagadja, hogy kiskorú gyer­meke beteges állapotában illő ápolásban , tartásban, és egész ellátásban részesült, a számadó által e czélra na­ponkint számított 3 f. o. é., az egész 346 napi közre tehát 1038 f. o. é. a fenti összegből a számadó javára minden feltétel nélkül megítéltetik. Ily módon a kir. itélő tábla ítélete részint megváltoztatván, részint helybenhagyatván, a nem felebbezett pontok érintetlen hagyása mellett az iratok stb. (1864. augusztus 8-án 9074. P. sz. a. Elő. : Németh.) A kir. itélő táblán. 400. Steiner Mórnak Polacsek Mihály elleni adós­sági perében Ítéltetett: Felperes az általa a keresetlevél­ben állított, közte és alperes közötti szerződési viszonyt, mely szerint a komjáthi uradalomhoz tartozó vendéglő­beli italmérési jogot alperesnek mint pinczérének adta ki használatra, alperesnek tagadása ellenére épen sem­mivel sem bizonyítván, és minthogy alp. a felperessel való minden összeköttetését átalában megtagadta, e tagadá­sánál fogva, ugy az állított szerződési viszony, valamint az összeszámolás is alp. által hallgatag beismertnek nem vétethetvén, ezekhez képest felp. nem bizonyított kerese­tétől ez úttal elmozdittatik; és ekkép megváltoztatván az e. b. ítélete, a per stb. (1864 július 11-én 3707 P. sz. a. Elő.: Valkovits.) 401. Tóth János és nejének Horváth Imre elleni sommás visszahelyezési perében ítéltetett: Jelen haszná­lati szempontból indított visszahelyeztetési perben jogi kérdések figyelembe vehetők nem lévén, alp. pedig fel­peresnek az önkéntes foglalás előtti esztendőn általi bé­kés birtoklását tagadásba nem vévén, a megye törvszéke ítéletének megváltoztatásával, az e. b. ítélete az abban felhozott indokoknál fogva helybenhagyatik, s a per stb. (1864. július 11-én 3045. P. sz. a. Elő.: Gellén.) 402. Szecsődy Pálnőnek, Rosenberger Sándor és társai elleni igényperében Ítéltetett : Az E. a. kétségbe nem vont eredeti osztálylevél által bebizonyítva lévén, hogy az Andráshidai birtok, és lakház, hol a kérdéses végrehajtás történt, és ennek alkalmával az A a. összeirt ingóságok lefoglaltattak, nem a végrehajtást szenvedő Szecsődy Pálnak, hanem hitvese, az eperben felpereskint álló Gombosy Teréziának ősi, reá osztály utján, még pe­dig marhákkal, és egyéb a gazdaság vezetéséhez felsze­relten szállott tulajdona légyen, miután felperesnőnek ezen, maga a jószágra nézve alp. részéről is kétségbe nem vont tulajdoni jogánál törvényesen vélelmezendő, hogy minden azon birtokon találtató marhák, és gazdasági szerelvények szintén az ő tulajdona, alp. Rosenberger Sándor pedig ezen jogi vélelem megdöntésére szolgál­ható bármely bizonyítékot fel nem hozott, ennek alap-

Next

/
Thumbnails
Contents