Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 65. szám

266 Sőt nem ismeré még azt uem csak az ősi német jogrendszer, de még a canonijog sem, sőt még Károly német császár 1532-i Peinliche Halsgerichts Ordnungja sem, melyek pedig szabadelvű irányról távolról sem vádolhatók. Első nyomaira csak a 16-ik században találunk — az olasz és spanyol jogtudósoknál, kiknek munkáiban ezen kitételek:absolutiorebussicstantibus és absolutio ab instantia — legelőször fordulnak elő. Ezen intézmény e század közepe után Olaszországban egészen kifejlődött — és átment Németalföldre, innen pedig a 17-ik század elején Németországba. 6) Itt csak hamar nagy kiterjedést vett; a 18-ik században több német törvénykönyvekben is meghonositatott, és annak vége felé minden német codificatio által elfogadtatott. 7) — Sőt a fent jellemezett szellem folytán, még az ujabb korban is, daczára a szabadelvű jog kifejlődésnek, daczára azon kitűnő haladásnak, mely a szabadság s emberiség érdekében épen a büntető jog terén, még Németországban is nyilvánult, szigorúan fentartatott számosb német törvényhozások által. 8) A legújabb korban azonban a büntetőjogi codificatio e tárgynál is kitűnő haladást tőn. A badeni 1845-i szabadelvű codex kezdeményezésével — azon elavult, mondhatnók barbár jogintézmény majdnem átalánosan minden német codificatióból száműzetett — minél az austriai —a legújabb codificatio is — szembeötlő kivételt képez. "Vizsgáljuk tehát az okokat, melyek ezen intézmény fentarthatlanságát, a codificatiók általi száműzetés szükségességét igazolhatják. És egyszersmind vizsgáljuk, vannak-e annak alapjai a magyar büntető jogrendszerben; — van-e tehát igazolva s indokolva, hogy az nálunk gyakoroltathassék s fentartathassék ? Zálogváltási jogeset. Fedák Ignácz és neje Földesy György e. az abauj megyei törvszékhez 1862 oct. 22. 2665 sz. a. beadott keresetükben előterjesztik, mikép Botka Sámuel és neje Kovács Zsuzsanna a F. Csáj helységben létező fundusukat a hozzá tartozó földekkel, az A a. záloglevél szerint Karsimir Andrásnak 32 évre elzálogosították. Ezen részbirtok jelenlegi zálogbirtokosa Földesy Gy., kinek nevére ezen beltelkek 6 szántó földekből álló részbirtok, a f. csáji 3 sz. tjkvben mint zálogtartóra beiktatva találtatik. Ezen jószágot illetőleg^ zálogváltási jog a kassai orsz.tszéknek 1859máj. 7. 6337. sz. végzése folytán Botka József javára bejegyeztetett. Miután ezen birtokot felperesek Botka Józseftől kiváltsági joggal megvették, s ez nevükre be is kebeleztetett, miután továbbá a zálogos idő letelvén a zálogtartó a birtokot a C. a. birói megintés daczára is kibocsátani vonakodott, a birói kézbe letett kisebb sommát fel nem vette, s a nagyobbat felszámitatni elmulasztotta, kérik ót a zálogban tartó fekvőségeknek a zálogos sommának le6)Opperman: Aa et quatenus absolutio ab instantia in causis crim. locum habeat. Goett. 1836. Harprecht : De absol. ab instantia. 1747 Élben: Die Entbindung von der In3tanz. Tüb. 1846. 7.) így az austriai, bajor, porosz codexek. Mittormaier: Das deutsohe Strafverfahren 1846. II. § 193. 8) Ilyen nevezetesen az austriai 1853-i, h an n o v é r a i 1840-i, wii r te m b e r gi 1843-i, sz á s z stb. tkönyvck. Meg kell vallani, mikép ugyanez történt több Olasz államban is. fizetése mellett kibocsátásában, s az okozott perköltségek megfizetésében elmarasztaltatni. Alp. ellenbeszódében a nála zálogban levő földek kibocsátására késznek nyilatkozik, miután azonban a követelt földek egy része saját tulajdonát képezi, felszólítja felperest a zálogos földek mennyiségének bebizonyítására; továbbá elismeri, hogy a 3. 4. h. r. sz. a. házak nála zálogban vannak, melyeket a zálogos összegnek és beruházásoknak megtérítése mellett kibocsátani kész. Felp. a válaszban tagadják alperesnek ama semmivel sem bizonyitott puszta állítását, hogy a kereseti földek közt olyanok is volnának, melyek az ő tulajdonát képezik; a befektetett tőkét és javitásokatalp.felszámítani elmulasztván, ezen jogától elesett. A mennyiségre nézve megjegyeztetik, hogy a kereseti zálog összesitett zálog levén, a részletek a záloglevélben összesítve adatnak elő; ezen kivánatnak azonban már elégtétetett,miután a földek a telekkönyvben tkvi h. r. számokkal megjelöltettek, s a zálogváltási jognak bejegyzése szinte alp. beismerése alapján történt, s igy a megegyező félnek saját tette elleni ellenvetése figyelmet nem érdemel. Alp. a viszonválaszban a tárgyalást annál fogva, mert ezen ügyre vonatkozó irományok az annyánál vannak, elhalasztatni kérte, felp. ebbe, tekintve alp. beismerését, bele nem egyezett. Ezek után Abaujmegye törvszékén 1862 évi decz. 31. 2998 sz. a. Ítéltetett: „Alp. tartozik 15 nap alatt különbeni végrehajtás terhe alatt a keresetbe vett, Botka Sámuel és neje Kovács Zsuzsanna által Karsimir Andrásnak 1828. oct. 23-án 32 esztendőre elzálogosított és jelenleg nála alzálogban levő, a f. csáji tjkvben 3.4. hr. számmal jegyzett két házat és a 150. 267, 497, 621, és 683 h. r. sz. a. szántóföldeket a zálogos sommának lefizetése mellett Fedák Ignácz és nejének kibocsátani, és 14 frt. 70 kr. perköltséget megfizetni. Mert felp. a zálogvalóságát a beperelt A a. eredeti záloglevéllel, a kiváltási jogot pedig a B. a. adásvevési szerződéssel, valamint azt, hogy a zálogtartó alp. a zálog kibocsátása és a zálogos összeg felszámítása iránt bíróilag felszólitatott, a C. a. végzéssel igazolta, és a személyesen megjelent alp. a keresetbe vett házak és szántóföldeknek nála zálogban létét elismervén, azoknak kibocsátását nem ellenezte, azon állítását pedig, hogy a földek között saját tulajdon földei is legyenek, semmivel sem igazolta, és felperesnek azoknak mennyiségére vonatkozó állítását, hogy az azokra bejelentett zálogvisszaváltási jog alp. beismerése alapján bejegyeztetvén, azok egészen zálogot képeznek, és azok közt más részek nem találtatnak, — alp. nem tagadta, a beruházásokat pedig felszámitani elmulasztván, ugy a keresetbeli zálogbirtoknak, a zálogos sommának lefizetése melletti kibocsátásában, valamint a perköltségek megfizetésében elmarasztalandó volt." Ezen Ítéletet alp. felebbezte a következő okokból: mert a keresetet szóbelileg tárgyalni nem lehetett volna; mert alp. személyesen megjelenvén, s a kért halasztástól el üttetvén: az 1613: 34 t. cz. ellenére kihallgatatlanul marasztatott el; mert a per szóbelileg tárgyaltatván, alp. nevezetes beruházásainak felszámításától elüttetett ; mert a keresetbe vett parcellák Botka Kálmán által is biratván, az ítélet ezen a perben nem is állott birtokokra is törvényellenesen kiterjesztetett, de a birtok kimutatása egyszerű telekkönyvi kivonattal nem is elégséges; mert hazai törvényeink szerint zálogváltó perekben költségek nem járnak. A kir. táblán ítéltetett : „Felperesek a kereseti