Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 65. szám

267 zálogbirtokok iránti kiválthatási jogukat az ősis. ny. par. 22 § 1. pontjában megbatározott idő alatt a kereset tettleges benyújtásával érvényesíteni elmulasztván, s ekként kiválthatási joguk ugyanazon idézett § zár sorai szerint már elenyészvén, keresetüktől elmozdittatnak. Ekként az elj. mtörvszék Ítélete megváltoztatván, a per stb." (1863. szept. 7. 5660 sz. a.) Ezen Ítélet e. felp. részéről semmiségi panasz s fö­lebbezés nyújtatott be , ebben előadatván, hogy a kir. tábla a felek kérelmén kivül az elévülést figyelembe nem vehette, hogy a kereseti jog elenyészte annál ke­vésbbé volt kimondható, mert alp. a zálogbirtok vissza­bocsátására késznek nyilatkozott, s e nyilatkozatától már el sem állhat. A kir. Hétszemélyes táblán Ítéltetett: „Akir. it. tábla Ítélete az abban felhozott indokokból helyben­hagyatik s a per további eljárás végett visszaküldetik." (1864.jul. 25.1284 sz.) Kúriai ítéletek. Magánjogi ügyekben. A kir. Hétszemélyes táblán. 46. A pesti cs. kir. pénzügyészségnek G-roszschmirdt János és Hochenrötter Gyula örökössei elleni perében Ítéltetett: Felperes keresetét az E és F a. úriszéki ha­tározat s néh. Groszschmidt János utalványára állapít­ván, ezek szerint pedig a most nevezett, az általa tett utalványban a fent érintett uri széki határozatra világo­san hivatkozva, azt annak értelmében teljesítvén, oly mulasztással, melynek alapján kárpótlással tartoznék, nem vádoltathatik, ez indokokból a néhai G-roszschmidt János örökösei ellen hozott marasztaló Ítélet megváltozta­tik és 1. 2. 3. és 4 r. alperesek a felperesi kereset alól fel­mentetnek, ellenben Hochenrötter Gyulának örökösei, mivel ezeknek attyuk a fizetést a részére kiadott utal­ványban idézett úriszéki határozat meg nem tartásával teljesítette, a felperesi keresetben örökségük erejéig el­marasztatnak, s ekkint a Groszschmidt örökösök irányá­ban megváltoztatván, Hochenrötter örökösei irányában pedig helybenhagyatván a kir. itélő táblánk ítélete, a periratok stb. (7810. P. sz. a. Elő.: Jamniczky.) A kir. itélő táblán. 392. Piroska Imrének Guttmann Mózesné e. ügyé­ben ítéltetett : Felperes, alperesnő tagadása irányában azt, hogy a követelt összeget neki is kölcsönözte, s ilykép azzal ő is adósa lett volna, nem bizonyítván, ellenben a kihallgatott tanuk vallomásából az derülvén ki, hogy alp. férje halála után a keresetbeli követelést fennállónak beismerte, s e szerint az csak férje hagyatékát terhelvén, ehhez képestalp. mint gyermekeinek term. és törv. gyám­annya, a netaláni örökség erejéig a keresetbeli 500 f. tő­kének, sl862 január 3-tól, mint a keresetlevél beadásától számítandó 6% kamatjának 15 nap alatti lefizetésére, különbeni végrehajtás terhe mellett köteleztetik. Ilykép megváltoztatván az eljáró tszék Ítélete, a perköltségek azonban az ítéletek különbözőségénél fogva kölcsönösen megszüntetvén, a periratok stb. (1864. június 23-án 6218 P. sz. a.) 393. Wiederspan Henriknek, Tóth szül. Rozmanith Emma s érdektársai elleni rendes szóbeli perében ítéltetett: Felp. a B. a. nyugta szerint a vételárnak lefi­zetését bebizonyítván,s így alperesek mint az eladó Rozma­nith Antal örököséi az A a., 1852-ben kelt adásvevési szer­ződésben foglalt feltételeket teljesíteni tartozván, mint­hogy az akkoron hatályban volt hazai törvények értel­mében a tulajdonszerzésre megkívántató tettleges átadás is megtörtént, s így jelenleg csak a telekkönyvi átíratás forog kérdésben, ez pedig a D. a. nyilatkozat szerint kü­lönben is csak a birtok előző Nyomortkai csőd részéről, aHeinerféle tömegnek a vételárból még hátralevő összeg kifizetésétől függ, mely akadályt alperesek elhárítani tartoznak, ennélfogva az e. b. Ítélet megváltoztatván, alperesek a kereseti kérelemhez képest a pesti lő­portár mellett 67/2o 15 sz. a. teleknek felperes részére átíratásának 15 nap alatt, különbeni végrehajtás terhe melletti eszközlésére köteleztetnek , és a perköltségek kölcsönösen megszüntetvén, a per stb. (1864. jul. 14-én 2339. P. sz. a. Elő.: Raisz.) 394. Volfner Gyula s társának, a pesti cs. k. pénz­ügyi ügyészség, mint a magas cs. k. kincstár képviselője elleni 8392 frt. 92 krnyi kártérítési összeg iránti perükben következőleg ítéltetett: Felperesek az uj-pesti kikötő építése által káposztásmegyeri gyártelepeiknél szenvedett káruk megtérítése iránt 1859 jan. 22-én megindított per­ben, az arra nézve érvényes osztr. pprtás 10. §-a értelmé­ben mindazon ténykörülményeket, melyekből követelé­süket származtatták, felhozni és bebizonyítani kötelesek levén; igy pedig e részbeni netaláni mulasztásukat az általuk felhozottak alapján nyert jogérvényes ítéletek megváltoztatása szempontjából külön per utján nem pó­tolhatván, s e szerint követelésüknek bíróilag már jog­érvényesen megállapított terjedelme ily külön uton bő­víthető nem lévén, ez okból jelen keresetükkel elutasit­tatnak, s alp. p. ü. ügyészségnek bíróilag osztr. ért. 20 frtra mérsékelt per és felebbezési költséget 15 nap éskü­lömbeni végrehajtás terhe alatt megtéritni köteleztet­nek. Ekkép megváltoztatván az e. b. ítélete, az iratok stb. (1864. július 15-én 6611. P. sz. a. Elő.: Szalay.) 395. Makula Francziskának Makula Mária elleni ügyében Ítéltetett: Felperes azt, hogy ő néh. idősb Ma­kula Jánosnak szintén elhalt fia, ifj. Makula Jánostól származott unokája legyen, a C. és F. a. egyházkönyvi kivonatokkal jogérvényesen igazolván, s alperesnő azt, hogy a Gödöllő községben fekvő kereseti két ház, édes attyanéh. id. Makula Jánosnak egész haláláig tulajdonai voltak, maga is beismervén; azt pedig, hogy ezekben alperesnő testvérével ifj. Makula Jánossal, vagy annak leányával a felperesnővel megosztozott volna, nem is ál­litván ; az 1-ső sz. a. csak másolatban csatolt, s eredetben saját állitása szerint is nem létező végrendeletre alapított öröklési joga pedig annyival inkább, mert ha eredetben léteznék is, annak valódisága s hitelessége a rajta látható egyik tanú Posár Jánosnak azon hit alatti vallomásával, hogy ő a kérdéses végrendelet tételénél jelen nem volt, s arról mit sem tud, meggyengittetett és kétségessé lőn, bírói figyelembe nem vétethetvén ; ezeknél fogva felperesnőnek a kereseti házakbani örökösödési joga — a megyei tszék Ítéletének megváltoztatásával megállapít­tatik, a perköltségek azonban kölcsönösen megszün­tetnek, az iratok stb. (1864. június 24-én 5057. P. sz. a. Elő.: Szalay.) 396. Szűcs Pál és nejének Fülesi György és neje elleni lakás ós tartás szolgalmába leendő visszahelyezte­tés iránti sommás perében ítéltetett: Alperesek , felpere­seknek a házokban lett lakását, s abbóli kiutasittatását perbeszédileg kétségbe nem vonván, egyébiránt pedig az A a. házassági szerződésnek valósággal létre jötte, és an­nak e házbani lakhatásra vonatkozólag foganatba vé-

Next

/
Thumbnails
Contents