Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 65. szám

Pest, 1864. péntek augusztus 19. 65. szám, Hatodik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom: Büntetőjogi értekezés. — Zálogváltási jogeset. — Kúriai ítéletek magánjogi ügyekben. — Hivatalos tudnivalók. Büntetőjogi értekezés. A bizonyítékok elégtelenségéböli felmentés tana. I. A büntetőjogi törvénykezés terén nem csekély jelentőségű azon forma, melyben a bűnvádi ügy érdeme felett határozó itélet kimondása nyilvánul; különösen pedig az itélet hozatalnak azon neme, mely átalánosan az absolutio ab instantia, vagy is próbák, bizonyítékok elégtelenségéböli felmentő itélet nevezete alatt ismeretes. És pedig nagy jelentőségű egy részt a jogbiztosság tekintetéből, mely mind a vádlottak, mind más gyanúba vett magánosok irányában, a büntető jogi intézmények által oly nagy mértékben s oly számtalan alakban legközelebbről érintetik, mondhatjuk igen sokszor súlyosan veszélyeztetik, részint a törvények kegyetlen, a közmivelődéstől elmaradt szelleme, részint a vádlottak felett rendesen zsarnokoskodni törekvő bíróságok rosszakarata s tudatlansága következtében. Másrészt jelentőségű a büntető igazságszolgáltatás czéljai s hivatása szempontjából, melyek a jogosságtól, a jog szoros valósításától eltéréseket meg nem engedhetnek. Sőt kétségbe vonhatlan, mik ép az absolutio ab instantia tana, akkép mint az kifejlődött, nincsen kiváló politikai fontosság nélkül sem. E szempontok mindenikéből fogjuk az érintett tant fejtegetés alá venni, kimutatandók annak alaptalanságát, a jog és szabadelvű kifejlődés elveivel való összeférhetlenségét. És e vizsgálódásnál nem fogjuk mellőzhetni a tárgy politikai elemeit és kifolyásait sem. Mi ugyan azon iskolához tartozunk, mely a jogintézményeket kiválóan s mindenekelőtt jogi szempontból tekinti; de midőn a jogéletben a reactio, a tespedés emberei, bizonyos intézményeket p. o. a juryt, csak azért üldözik s ostromolják, mivel azokra nézve az ellenfélné] bizonyos politikai törekvéseket és czélokat keresnek s vélnek feltalálhatni; akkor jogosultnak találjuk politikai vizsgálatát is a fentérintett tannak, melyről igazolva van, mikép a reactio által különösen politikai czélok elérésére felhasználtatik, s főleg ez okból támogattatik. Az absolutio ab instantia politikai jelentősége abban áll, mikép azzal, mint az elmarasztaló Ítéletekkel, bizonyos, a vádlottra nézve nyomasztó jogi következmények szoktak összekapcsoltatni, melyek közt kiváló helyet foglal el, a politikai jogoknak, nevezetesen a törvényhozási választós választhatási jognak felfüggesztése. *) Ez tehát a legkedvezőbb alkalom a hatalomnak, azon férfiakat, kik reá s törekvéseire veszélyesek, bármi gyönge jogalapon perbe fogatni, ab instantia elitéltetni, ') Mittermaier: Das deutsche Strafverfahren. II. S. 537. A következő §zám a §z. ünnep s igy őket a politikai jogok gyakorolhatásának kizárásával, a politikai téren lehetlenekké tenni . Ez az oka, miért e jogintézménytől oly sokáig soly nehezen válhatnak meg mindazon államok, melyekben az absolutismus, a hatalom korlátlan gyakorlata a túlnyomó uralmi elvet képezi, habár az, mint Poroszországban, alkotmányos mezbe van is öltöztetve. Ez az oka, mikép ezen jogintézmény, mig a szabadelvüleg előhaladottabb nyugot európai államokban nem ismertetik, a német államokban legnagyobb s legtartóbb elterjedést nyert; és hogy itt különösen 1820 után, midőn a hatalom részéről a szabadelvű kifejlődés elnyomására a legtulságosb s önkénytes erőfeszítés fejtetett ki, az absolutio ab instantia is legnagyobb mérvben használtatott. 2) Az osztrák törvényhozásban 3) is szívós ragaszkodás nyilvánul ezen a tudomány s reform irány által átalában kárhoztatott intézményhez. 4) Pedig a római Cesarismus, mely napjainkban is bizonyos irányú kormány rendszerekben hű mintául szolgál, épen ezen intézményre nézve nem szolgálhatott előképül, azt aromái jog nem ismervén, nem még az elaljasodás, a jellem eltörpülés s romlottság azon korában sem, melyet a respublicából való átmenetel és sülyedós képezett. Mert kétségtelenül ki van mutatva, mikép a római törvénykezési jogban az ampliatio — egészen mást jelentett, az ab so lutio ab instantia féle Ítélettel legtávolabbi rokonságban sem állott. 5) — '*) Josephv. Würth. Die oest. Strafprocessordnudg von 1850. Wien 1851. S. 472 3) Eltéröleg az 1850 i Schmerlingféle szabadelvű 9 Európa szerte köz helyeslést nyert büntető jogi codiíicatiótól — melyben természetesen az absolutio ab. i. helyt nem foghatott. ') Még legújabb napjainkban is. így több austriai korona országok törvényhozásai azt a politikai választásokra vonatkozó súlyos következményére nézve megszüntetni kivánván, ez határozottan megtagadtatott. Erdélyország számára teljes erejében megerősitetett. Nem vagyunk képesek mindezt másból, mint épen az érintett politikai okok s törekvésekből megfejteni, melyek képesek t. i. egyedül számos más egyéb törvénykezési reformok tervezeteit is a két testvér hazában megfejteni. De mindez valóban nem igen kecsegtető s megnyerő reánk, kiket minden áron az ausztriai törvényhozás intézményeivel akarnak boldogítani. &) G e i b : Geschichte d. römischen Crim. Frocesses. 1842. E r h a r d: De ampliatione jud. publ. apud Romanos. Lipsiae. Ha t. i. a római birák az ügyet teljesen kivilágítottnak nem találták, non liquet határozattal az Ítélethozatalt felfüggesztették, illetőleg az ügy végeldöntését elhalasztották, s később az ampliatio által csak a félbenszakasztott eljárás folytatását, kiegészítését rendelték, mi annyi szor mennyiszer történhetett. De a végitélet csak tisztán felmentő vagy elmarasztaló lehetett. (L. 3. Cod. de Sentent.) 65 miatt ang- 26-án jelenik meg.