Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 63. szám

260 mellett, a tőkét s kamatot Molnár Mihály hagyatéka, a perköltséget a kirendelt gondnok részére megfizetni. Az e. b. Ítélete ekkép megváltoztatván. (18G4. július 8-án 638. P. sz. a. Elő.: M a s i r i e v i t s.) 383. Bruckler Mihálynak, Hankovszky Mihály és érdektársai ellen llOOpfrtos követeléseir. perében Ítélte­tett: Alperesek az A a. kötvénynek, ugy a reá vezetett korábbi betáblázásnak valódiságát nem tagadván, annak kifizetését pedig felp. tagadása, és azon körülmények el­lenében, hogy az emiitett kötvény még most is felp. kezén létezik, és hogy e. r. alp. házastársak a tárgyalás alkalmával önmaguk is beismerték, mikép reá még 500 frttal tartoznak, nemigazolván,tekintve, mikép Dr. Kada Endre, mint egyik alp. tanú határozottan vallja: misze­rint az őt szenvedőleg terhelő 1600 pfrtos váltót, 2-od r. alp. felperesnek adta el; ennek folytán fizette ki ő ez utóbbinak érintett adósságát, tehát ez, figyelembe véve annak a keresetinél nagyobb összegét, és 2-od r. alperes­nek a tárgyaláskor tett abbeli beismerését is: miszerint ő azon váltót 200 frt. veszteséggel ruházta át felperesre, az átkebeleztetni kért kisebb összegű adósság törlesztésére át nem engedtetett, tekintve továbbá, mikép Antal Péter abbeli tanuzása, mintha felp. utczán beszéd közt a 2-od r. alperesnek a kereseti összeg kitábláztatását igérte volna meg, figyelembe véve azon körülményeket, melyek közt az állítólagos szóbeli igéret megtörténtnek lenni állíttatik, a törlési engedélyt nem pótolhatja, ennél fogva 2-od r. alperesnek félbizonyiték nem létében a póthit sem ítél­tethetnék meg, felp. 1100 pfrtos tőke követelésének, a kecskeméti 1412 sz. tjk. 1612 h. r. sz. a. 2-od r. alperesek nevére jegyzett házra, 1856 máj. 3-i elsőbbséggel leendő átkeblezése elrendeltetik; a perköltségek azonban az Íté­letek különbözőségénél fogva kölcsönösen megszüntet­nek. Ekép az eljáró városi törvényszék ítélete megvál­toztatván, az iratok stb. (1864. július 21-én 7931. P. sz. a. Elő. : D i m i t s.) 384. Frommer Joachimnak Brix Bálint elleni ren­des szóbeli perében ítéltetett: A perbeli adatokból ki­tűnvén az, hogy noha az alp. tulajdonát képező 69 sz. háznak udvara, a felperes birtokához tartozó 70 és 71 sz. a. házak udvarától régibb időkben kerítéssel elkülö­nítve volt légyen is, ezen házak közötti udvartér az utóbbi esztendőkben elkeritlenül és közös használat alatt állott; s a határvonal vita tárgya volt, mely körülményt a baáni cs. k. volt szlgbirói hivatalnak 1860 szept. 25-én Baán mváros bírájához intézett A. a. rendelménye is tanusit, minthogy a két udvart elválasztó határ ily kétes állásá­ban a helyhatóság közbenjöttével eszközlött B. a. hiteles bizonyitványnyal igazolt határ kiegyenlítés, mely ellen alp. egész a foglalás tényét képező kerités felállítása ide­jéig törvényesen soha fel nem lépett, alp. ellenében tel­jes hitelességű próba gyanánt lenne alkalmazható, és en­nek ellenében alp. nem volt jogosítva a két udvar közötti kerítésnek a B a. okmányban meghatározott vonalok mellőztével önhatalmilag, és felp. beleegyezésén kivüli felállítására, ez okoknál fogva a mtörvszék ítéletének megváltoztatása mellett az e. b. ítélete a felhozott indo­koknak figyelembe vételével helybenhagyatik ; s a per stb. (1864. július 11-én Elő.: G ellé n.) 385. Koseró Andrásnak, Koseró József ellen, Sacza községbeli 6/8 urb. telek birtoka fele részének meg­ítélése végetti perében következőleg ítéltetett: Felp. a ke­resetben A ./• a felmutatott és alperesileg kifogás alá nem vett telekkönyvi kivonattal a peres °/8 úrbéri te­lekre nézve közös, azaz a birtok fele részére bekebelezett tulajdoni jogát igazolván, és ennek alapján az ideig, törv. szab. 156. §-a értelmében hatályos aust. p. t. k. 441 és 442. §§-ai rendeletéhez képest illetősége birtoklá­sához is jogosítva lévén, alp. ennek ellenében, miután az 1863 évi 3753. sz. alatt kihallgatott tanuk a történt át­ruházásról szólván, azt bizonyították, hogy ez alkalom­mal csak keresztvonásokkal ellátott irat készült, hogy azonban az ./• a. felmutatott egyesség, melyre alperes az állítólagos átruházást alapítja, nem előttök köttetett, és általuk alá nem íratott, a kérdéses telekrésznek törvény­szerű átruházását és megszerzését a hivatkozott törvény 425 és 434 §-ai értelmében nem bizonyítván: felperesnek a kereseti Sacza község 19 t. j. k. sz. a. foglalt 6/s úrbéri teleknek fele részére a birtok jog megítéltetik, és alp. ezennel köteleztetik ezt felperes birtokába 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett átbocsájtani és mint pervesztes az 1840: 15. t. cz. II. R. 128 §-a rendeletéhez képest a perköltségeket,melyek 10 o. ért. forintra mértékeltetnek, ugyanazon határidő és jogkövetkezmény alatt meg­téríteni. (1864. július 15-én 1894. P. sz. a. Elő.: Ma­sirievics.) ^ 386. B. Sina Simon felperesnek Veber János alpe­res ellen egy kerekű malombeli készületnek megszün­tetése iránti ügyében Ítéltetett : Szerződések szigorúan lévén értelmezendők, miután a B. a. szerződés 2-ik pont­jának azon szavaiból „telekből kilépés, és valaminek hozzá eresztése a molnárnak szigorúan tilalmaztatik," azt hogy a dubniczi 169 sz. malmot bíró molnár az őrlést csak is egy kerékre szorítani tartoznék, kimagyarázni nem lehetne; felp. a be nem igazolt keresetével elutasit­tatik; s eképen az eljáró megyetörvényszéknek ítélete megváltoztatván, a megszüntetett költségekre nézve pedig helybenhagyatván, az iratok stb. (1864. június 25-én 2122. P. sz. a. Bernolák.) Hivatalos tudnivalók. Kinevezés: Ybl Lajos pesti e. b. váltót9zéki ülnök a kir. váltó feltszék ülnökévé. Csődök. Biharmegye törvszéke által gr. Zichy Vilmos e. Bej. oct. 24—26 Perü. Olay István — Győrmegye törvszéke által Falaky Mihály felpécsi lakos e. Bej. oct. 24—26. Perü. Beöthy Károly. — Pest város törvszéke által Samet Samu pesti órás­mester e. Bej aug. 25 - 27 Perü. Dr. Mannheimer Ignácz. CsődiueKSZÜiitetes Csanádmegye törvszéke által Ro­zenberg Rudolf makói kereskedő, — Nógrádmegye törvszéke által Shoór Ferencz e. — Pozsony város törvszéke által Adler Mór helybeli kereskedő,— és Pest város törvszéke által Réthy Alajos és Strausz Mór e. folyamatban volt csőd perek biróilag megszüntettek. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. —Előfizetési ár helyben cs vidékre egész évre 8 frt. — félévre 4 frt — negyedévre 2 forint ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás Belváros, aldunasor 7. sz. Pesten 1864. Nyomatott Kozma Vazulnál (hal-piacz és aldunasor sarkán, 9. sz.)

Next

/
Thumbnails
Contents