Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)
1864 / 64. szám
Pest, 1864. kedd augusztus 16. 64. szám, Hatodik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, „-,^r^aag^i—_1^^^===^-^« BMÜ—^aBM-mr I-MB-MW Tartalom : Igazolásul. — A sommás szóbeli eljárás hiányai. — Arányositási jogeset. — Kúriai Ítéletek magánjogi ügyekben. Igazolásul. Pest megve fenyítő törvényszéke — a hivatalos Sürgöny 1 ap f. év jun*. 24-i számában közzétett hivatalos nyilatkozata szerint alulírottat, mint a Törvényszéki Csarnok szerkesztőjét, azon lap 46—48 szban megjelents a Hétszemélyes tábla által megsemmisített ráczkevei Engel féle csalási eljárásra vonatkozó közlés miatt, a pesti cs. k. katonai törvényszéknél feladta, mert azon közlés a46-ikszban, melyigy szól: „Sajnosán kellé tudomást vennünk arról, hogy ezen (Engel féle), Pest megye tszéke előtt lefolyt ügyben, ily törvénytelen formasértések történtek, midőn ezen, kétségtelenül bonyolult ügyben, rendes perut helyett sommás alkalmaztatott, elfogatások helytelenül tétettek, a védelem korlátoltatott, s az egész ügy kifej tése rögtönöztetett" állítólag a Pest megye fenyítő tszéke intézkedéseinek, s az elj áró tiszti ügyész működésének le alacsonyít ására szolgáló, szándékosan elferdített adatokat tartalmazott. Ennek folytán ellenem a cs. k. pesti katonai tszéknél a vizsgálat meginditatott, a közrend s esend elleni vétség (k. tk. 556. §) vádja alapj án. Azonban a cs. k. katonai tszék f. év jul. 30. megerősített határozatában azt végezé: „hogy az érintett közlésre vonatkozólag— a fent nevezett vétség vádja alapján inditott bűnvádi vizsgálat tény álladék hiánya alapján megszüntetik." Ebből a t. közönség következtetheti, s beláthatja, mikép az általam a törvényszék ráczkevei eljárására vonatkozólag tett állit ások s közlött adatok nem lehettek elferdítettek s valótlanok. A további következtetés kimondásától — jelen viszonyainkban a t. közönség kegyes leend felmenteni. A Törv. Csarnok közönsége iránti tiszteletem folytán kötelességemnek tartottam ezen ügyállást igazolásomul nyilvánosságra hozni. Igazolásomul — mert érdemetlennek tartanám magamat,Magyarországtkezési lap orgánumának vezetésére, annál inkább szakértő közönségem bizalmára, ha kiderülne, mikép bármikor s bármily esetben lapomat a jogélet terén valótlan, elferdített adatok közlésére használnám. ') Szokolay István. ]) A megyékben köztudomásként á fennálló rendszer folytán a törvénykezés kezelésére nézve semmi ellenőrködés sem létezik. Kérdjük, lehet-e a kormány érdekében , hogy ezen ellenőrködés legalább némileg még a szaklapokban sem érvényesítessék ? Nem lenne-e ez újabb inger az önkénynek s visszaéléseknek még nagyobb mérvbeni gyakorlására ? E tekinteteknek — fent közlött A sommás szóbeli eljárás hiányai, II. Hogy a szóbeli bíróságok, különösen pedig aszolgabirák általa jogsigazság kiszolgáltatásában elkövetett hibás törvény magyarázatok és alkalmazások miatt, a magánjogok biztossága a legveszélyesebben megrázkódtatott: mutatja az 1863 évi sz. Mihályhava 19. asommás szóbeli ügyekben kiadott udvari rendelet. De az ily üdvös rendeletek is a szakképzettségre megkívánt törvénytudomány tanulmányozását ki nem pótolhatják, s a jog élvezetet kereső fél, midőn minden áldozatokat megtett, de még szabályszerűen eljáró birája ís oly helyzetbe juthat, hogy a sommás szóbeli Ítélet végrehajtása előtt az elmarasztaltnak minden ingó vagyonát egy más járásbeli szolgabíró előtt vezetett perrel és más járásbeli végrehajtó által az elmarasztalt rokona elfoglalja. Megtörtént, hogy az illetékes végrehajtó biró által lezálogolt és lepecsételt ingóságokat az illetéktelen más járásbeli végrehajtó biró el is árverelte, de mi több a rendes birónál letétetett kereskedői könyvekbe foglalt követeléseken is tul adott. Az ily esetek védői elégnek tartják a régibb szokásra hivatkozni, s azeljárást igazoltnak tartani, mihelyt az kiderül: hogy az adós a hitelező által tetszés szerint választandó törvényhatóság ítéletének, jelesül a szóbeli sommás eljárásnak magát alá vetette. Azonban nem vélekedhet igy a jogrendszer szigorához és a törvények szelleméhez ragaszkodó jogismerő, s különösen akkor, midőn ellenében egy követelésnek törvényes behajtásánál efféle invasiók használtatnak, hogy behajtandó követelésének alapja meghiusitassék. Mert jogintézményeinkben ezen hézag, ha a régi szokás szerint fenállott is, el van törülve az ideiglenes törv. sz. 52 § által, mely a sommás szóbeli perek végrehajtási eljárását kétségtelenül oda módosítja, hogy a szolgabirák is, a mennyiben a kielégítésre szolgáló vagyon törvényhatóságuk, vagy is a járásuk körén túl esik, az 1836: XV. t. cz. 4. § ezen szavait: ,,el f o gyv án pedig egyik törvén}'" hatóságban a kielégítésre szolgáló vagyon, a végrehajtás más törvényhatóság kebelében csak az ahhoz küldendő megkereső levői mellett leszen folytatható"; ugy nem különben az 1840: XV. t. cz. II. r. 149. 165. és küv. §§-nak ide vonatkozó szabályait megtartani kötelesek, ügygyeli szoros kapcsolatát senki sem foghatja kétségbe vonni. Es még is — fájdalom — felsőbb kormány közegek körében is vannak, kik más véleményt osztanak. Mi azonban az ellenőrködé9 szükségességéről meggyőződve levén, azzal — szerény körünkben — jövőre sem hagyunk fel — s azért kérjük szakférfiainkat, érdemesítsenek e téren ezentúl is bizalmukra s közléseikre. Sz. 64