Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 63. szám

259 egyenesen oda mutatnak, hogy az összes partiálisok még 1829 decz. 21-én Barrach birtokában voltak, és felp. bemondása szerint 1854 évben szintén tömegesen jöttek felperes birtokába, a három első kamatszelvény lemetszése pedig, épen semmi tekintet alá nem jöhetne ; mindezen körülmények kétségkivül teszik, és világosan bizonyitják azt, hogy a kérdéses részvénytársaság nem csak soha nem létezett, következőképen az A a. adóslevélben foglalt értéket az adós gróf meg sem kaphatta, de a kezdeményezett üzlet, a fennebbiek szerint soha foganatba nem is ment, vagyis tettleges foganatosítással életbe nem léptetett; ennél fogva tehát ezen A. a. adóslevél alapján, a kereseti összeg annyival kevésbé Ítéltethetik meg, mert a 370 darab partiális kötelező levelek az A. a. adóslevélben foglalt világos kikötés ellenére az adós grófnak sajátkezű aláírásával ellátva nincsenek, es tekintve, hogy azon körülményre: miszerint egy ily eredeti partiális kötelező levél csakugyan kiállittatott volna, az össze nem hangzó erre vonatkozó tanú vallomások elégséges próbául nem szolgálhatnak, a pecsét pedig azon oknál fogva, hogy az a 15 sz. szerint Barrach birtokában volt, ezen kötvények hitelességét nem emelheti,az A a. adóslevélnek megfelelő eredeti partiális kötelezvények fel nem mutatásánál, silletőleg nem létében ezen puszta nyomtatványoknak próbaerőt tulajdonítani nem lehet, felperest ez alapon is, be nem igazolt keresetével, és annál is inkább elmozdítani kell, mert a partiális kö telezvények tartalma szerint, az A. a. eredeti adóslevélről Haylman kereskedő ház által kiállított letéti téritvény, az üzlet természeténél fogva csak az eredeti hitelező részvény társulatnál őriztethetvén, felp. pedig azt, hogy ezen társulat nem léteztében, és a 23. sz. a. levélben foglalt ígéret, és kötelezés ellenére, mily uton és jog czim alatt jött mind ezen téritvénynek,mind ennek folytán az A. a. adóslevélnek birtokába, szintén semmivel be nem próbálta. Ezen okokból az eljáró bíróságnak felperest elutasító Ítélete érdemileg helybenhagyatik, a per költségek azonban tekintve, hogy felp. a bemellékelt eredeti okmányok alapján konok perlekedőnek nem tekintethetik, megszüntetnek s a periratok stb. (1864. július 8-án 1365. P. sz. a. Elő.: Pápay.) 379. Gyenes Sándornak, Gyenes Mária szül. Vaszil Ferenczné ellen, 840 frt. o. é. osztályos illetőség kiadatása, s járulékai iránti perében következőteg ítéltetett : Az A. a. osztályos egyességből kitűnvén, miszerint a felp. által követelésbe vett 800 pfrt. kielégítése azon 50 hold dékény féle földből köteleztetett, mely az édes anya használatára fentartatott, és az alperesre csak az édes auya halála után volt szállandó, a B. és 2. sz. nyilatkozatokból pedig kitűnvén, miszerint a közös anya ezen földeket az alperesnek már is átadta, ez pedig azokat a telekkönyvi kivonat tanúsítása szerint el is idegenitette, a tettleges birtoklásnak még az anya életében ily módon történt foganatba vétele által a fizetés ideje bekövetkezettnek lévén tekintendő, alp. a felp. által keresetbe vett 800 pfrt. vagyis 840 frt. o. é. tőkének, ezen tőke után a per megindításától 1863 october 15-től számítandó 6% kamatoknak, és 20 frt. 54 krra mérsékelt perköltségeknek 15 nap alatt, különben következendő végrehajtás terhe melletti lefizetésére, valamint az ítéleti bélyeg illeték megtérítésére köteleztetik. — Az e. b. Ítélete ekként megváltoztatván stb. (1864. július 12-én 1839. P. sz. a. Elő.: Németh.) 380 A pesti hengermalom társulat igazgatóságának — w:— Tarássa íl-öküeei elleni 4967 frt. 80% kr. s jár. iránti perében ítéltetett: Miután néhai Wiesner Teréz alpereseknek édes annyuk a B. a. biztositási vagy is zálog okmányt aláírván, az A a. szerződésből származó tartozásokra 3, illetőleg, miután az A a. szerződés 9. pont értelmében 6 évre kiterjesztetett, ezen szerződés tartamára 6000 pfrt. erejéig "Wiesner Samu és maga közös tulajdonukhoz tartozó, Pesten a nyári és aréna utczában 266/u sz. a. fekvő házukat lekötötte, és ezen okmány most érintett házukra be is tábláztatott 5 ezen B. a. zálog okmányból azonban az egyetemlegesség ki nem vonható, néhai Wiesner Teréz örököseinek a biztositási kötelezettségük megalapittatik ugyan, de csak a fennemlitett összeg felének azaz 3000 frt. erejéig és ebbe alperesek elmarasztatnak, magától értetődvén, hogy ezen összegből akár a zárgondnok által az érintett fele ház után járó bérből, akár más módon tett fizetések alperesek javukra levonandók lesznek. — Ekkép az eljáró városi törvszéknek ítélete megváltoztatván, a perköltségek pedig kölcsönösen megszüntetvén, az iratok stb. (1864. július 19-én 2772. P. sz. a. Elő.: Bernolák.) 381. A Padéi uradalomnak Vlachovics Péter és társai ellen 280 p. mérő buza iránt igazolási kérdést tárgyazó perében végeztetett: Alperesek a felperes által 1861 oct. 25-én 695. sz. kereset és ennek következtében az év nov. 30-ára kitűzött tárgyalás folytán, akadályoztatásuk feljelentése mellett 1861 decz. 12. 1080 sz. a. a tárgyalási határnapnak elhalasztását, és illetőleg uj tárgyalás kitűzését kérvényezvén, és ezen beadvány mint igazolási kérvény azon utasítás mellett, hogy ez kellő példányokban 15 nap alatt benyujtassék, elfogadtatván, miután alp. e szerint, de tekintve ez utóbbi végzésnek 1862 máj. 7-én lett kézbesítését, és máj. 16. 722 sz. alatt a prt. szabályaihoz képest kellően beadott kérvényükkel az igazolási jogorvoslatot kellő időben, és az ideigl. törv. szab. 95 §-a rendeletéhez képest törvényszerüleg érvényesítették volna, ez okból a felfolyamodás alaposnak tartatván, a kellő időben beadott igazolási kérvény folytán a további törvszerü érdemleges tárgyalás és uj itélethozás elrendeltetik. Az időközben kelt makacssági ítélet ellen beadott és annak idején fel nem terjesztett felebbezés az 1840: XV. t. cz. II. R. 134 § rendeletéhez képest figyelembe nem vétethetvén, a neheztelt e. b. végzésnek ekképi megváltoztatásával a periratok stb. (1864. július 8-án 413. P. sz. a. Elő.: Masirievi cs.) 382. Molnár Mihálynak Bartus Balázs ellen 360 f. 15 kr. o. é. iránt lefolyt perében Ítéltetett: A kereset külalakjára nézve, a teljes próbatételre szükségelt kellékekkel ellátott és valódiságára nézve kifogás alá nem vett A ./• a. kötelezvény ellenében alperes azt, hogy a kötelezett összeget nem kapta, hogy ez buza ára fejében köteleztetett, és hogy ezen tartozás törlesztve volna, az 1863 26^5 sz. a. kihallgatott tanúi által nem igazolván, a hit alatti bizonyiték, miután ez a perrtás rendeletéhez képest meg nem ajánltatott, ugy az uzsora, és a kamatok elévülése iránt tett kifogás, miután ez annak idején fel nem hozatott, de tekintve a kereset meginditása idejét, helyt nem foghatván, végre a kereseti összeg és kamatláb és hátralék ellen emelt, ésaz ausztr. p. t. k. 1335 §-ábólmeritett kifogás, miután a kötelezvénynek ama kitétele, „egy évi törvényes kamatjaival együtt megfizetni tartozik" a kamat lábat és a fizetési határidőt meghatározza, figyelembe nem vétethetvén, alp. Bartus Balázs köteleztetik a kereseti 343 pfrt. vagy is 360 a. ért. frt. 15 kr. tőkét, ennek 1858 mart. 5-től járuló 6% kamatját és 10 frtra mérsékelt perköltséget 15 nap alatt végrehajtás terhe