Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 63. szám

Pest, 1864. péntek augusztus 12. 63. szám. Hatodik évfolyam. TÖRVÉMSZÉKI CSARNOK. Tartalom : A sommás szóbeli eljárás hiányai. — Büntetőjogi eset. — Kúriai Ítéletek magánjogi ügyekben. — Hivatalos tudnivalók. A sommás szóbeli eljárás hiányai. I. Tagadhatatlan, miként úgy az alaki, mint az anyagi jogban, számtalan javitást és módosítást igénylő tételekkel találkozunk; ezt mindazok, kik a törvénykezés terén működnek, elismerni kénytelenek. De nem szándékom e hiányokat tüzetesen s kimeritőleg elősorolgatni, hanem egyedül a sommás szóbeli eljárásnál általánossá vált egyik kiválóbb hiányra akarom ujolag a figyelmet felhivni. — Tökéletesen valók, mik e tárgyban e lapok f. é. 58-ik számában felhozattak. Számos az eset, hogy a vesztes fél, bár tökéletesen beismeri önmagában a hirói elmarasztalás jogosságát, még is nyertes ellenfele boszantása, s az igazságszolgáltatásnáli főczél, t. i. az illető fél jogos követeléséhezi hozzájuthatása hátráltatására a végrehajtási szakban felfolyamodással él, nem mintha a felsőbb bíróságoktól ügyére kedvezőbb fordulatot csak távolról is remónylhetne, hanem csakhogy a fizetés napját magától minél tovább eltávolithassa; mit hogy az ily felfolyamodók majd mindig elérnek, a naponkinti tapasztalás igazolja. — Ezen, s több ehhez hasonló visszaélések meggátlására, az illetékes törvényhozáson kivül, s a senki által nem kedvelt, nem óhajtott octroy mellőzésével egy fősegély, a biróságok gyorsabb eljárásában rejlenék, mi által lehetne a fel folyam odásokkali visszaélésre használt id. tvk. szab. IX. fej. 117-ik §-át korlátozni s a maga értékére leszállitani. Igen, de itt ismét önkénytelenül azon kérdés merül fel, váljon úgy a felsőbb, mint az alsóbb biróságok csekély számú személyzetükkel képesek-e minden eleibök utalt ügyekben eljárni; különösen a megyék járásaiban, hol p. o egy 30 ezer lelket haladó járásban egy szolgabíró s egy esküdt vanalkalmazva, győzhetik-e ahalasztástnem tűrő közigazgatási ügyeket elvégezni, az igazságért folyamodókat kielégíteni, a hatáskörükhöz utaltbünfenyitői teendőket teljesíteni, a panaszosok hosszú sorát naponkint kihallgatni, sőt még, miután törvénytudó árva klizgyám a járás egyik községében sem létezik, tehát az árva ügyekre is felügyelni, s azokat az id. tvk. szab. XIV. fej. rendeletéhez képest ellátni, s mindezeken felül még számtalan más egyebeket végezni? A felelet egyszerűen : hogy nem képesek. Azok több, mint két embert igénylő teendők, ily munka halmaznak a legjobb akarattal és igyekezettel párosult tehetség sem képes megfelelhetni. Természetes tehát, hogy a sommás szóbeli eljárást akként, és oly gyorsan, mint azt az 1836. XX. s az id. tvk. szab. IV. fejezete rendeli, sem a szolgabiróság ítélettel ellátni, sem a teendőkkel túlságosan elhalmozott felebbviteli biróság az érint. § engedelmével közbevetett felfolyamodást gyorsan elintézni nem képesek. — A birói gyors eljárás különösen a bírósági személyzet szaporítása által lenne eszközölhető, mi megtörténhetnék, mert az 1840. IX. s az 1848 XI. t. cz. 1. §-a megengedi, hogy ott, hol a járások nagysága, népessége s forgalmi érdekei kivánják, azok szaporittassanak. A magyar kormánynak pedig a legerélyesebben kellene arra törekedni, hogy ily szükségü reformok, melyek az igazságszolgáltatás életkérdését képezik, de még is biró szervezeti s illetékességi fel forgatást — törvényeinktőli eltéréseket nem tartalmaznak, pénzügyi tekintetekből akadályra ne találjanak, vagy ha még is találnak, azokon hajótörést ne szenvedjenek. Csak ha ez megtörténik, akkor lesz várható az igazságszolgáltatás gyorsabb kezelése, s fognak az érintett tárgy iránti panaszok meggyérülni, mert a legtöbb hasztalanul perlekedő látni fogja, hogy húzni halasztani az ügyet nem lehet, hogy az idő nyereség csekély s ki nem fizeti magát, s igy czélt nem ér; miért a haszontalan kiadástól óvakodni fog, s azon összeget, mit most a felfolyamodásokra kifizetgetett, inkább jó lelkű hitelezője kielégítésére forditandja. — Váljon a kilátásba helyezett törvénykezési reformokban lesz-e ezen hiányról kellőleg gondoskodva, a jövő majd megmutatja; mert a mostani sommás eljárásnak czimzett hosszadalmasság annak valóban csak paródiája. PaálJózsef. Büntető jogi eset. Az 1863 mart. 30-ika éjjelén Bekő Ferencz testvérjével Bekő Ambrussal Nagy-Kőrösön a korcsmából haza felé térve, Bakos Gedeon nagy-kőrösi lakos házához oly szándékkal mentek be, hogy az ott szolgálatban lévő Kis Juliannát Bekő Ambrus szeretőjét meglátogatják, — a hol is oly garázda lármát vittek véghez, hogy még a szomszédokat is felverték álmukból. Ezen nagy lármára a ház ura Bakos Gedeon testvérével Bakos Miklós és Eszterrel a cseléd szobába ment, hogy az ott levő idegeneket lecsendesítse, vagy eltávolítsa; itt azonban azoknak ellentállásával találkozott, s jobbnak látta az ajtót befogva tartani, hogy a bentlévők ki ne jöhessenek, 9 az alatt rendőrségért küldeni. De a bentlévőknek sikerült az ajtót kifesziteni, s mivel Bakos Gedeon a kezében volt pálczával Kis Julianna szolgálót, mint ezen czivódásnak egyedüli okozóját megütötte, Bekő Ferencz valami ütő eszközt keresett, Bekő Ambrus pedig egy baltát adott neki, melylyel Bekő Ferencz Bakos Gedeont kétszer ugy fejbe vágta, hogy az ezen ütések következtében nem sokára meghalt. A bonczolási jkönyv szerint az elhalt Bakos Gedeon hulláján észlelt sértések a feltétlenül halálos sértések közé tartoznak. Ezen cselekvény elkövetésével vádolts illetőségéhez átadott cs. kir. szabadságos katona Bekő Ferencz önvallomásában beismeri, hogy öcscsével Bekő Ambrussal Kia Juliannánál levén, midőn a ház ura őket eltávolítandó 63