Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 63. szám

Pest, 1864. péntek augusztus 12. 63. szám. Hatodik évfolyam. TÖRVÉMSZÉKI CSARNOK. Tartalom : A sommás szóbeli eljárás hiányai. — Büntetőjogi eset. — Kúriai Ítéletek magánjogi ügyekben. — Hivatalos tudnivalók. A sommás szóbeli eljárás hiányai. I. Tagadhatatlan, miként úgy az alaki, mint az anyagi jogban, számtalan javitást és módosítást igénylő tételek­kel találkozunk; ezt mindazok, kik a törvénykezés terén működnek, elismerni kénytelenek. De nem szándékom e hiányokat tüzetesen s kimeritőleg elősorolgatni, hanem egyedül a sommás szóbeli eljárásnál általánossá vált egyik kiválóbb hiányra akarom ujolag a figyelmet fel­hivni. — Tökéletesen valók, mik e tárgyban e lapok f. é. 58-ik számában felhozattak. Számos az eset, hogy a vesztes fél, bár tökéletesen beismeri önmagában a hirói elmarasztalás jogosságát, még is nyertes ellenfele boszan­tása, s az igazságszolgáltatásnáli főczél, t. i. az illető fél jogos követeléséhezi hozzájuthatása hátráltatására a végrehajtási szakban felfolyamodással él, nem mintha a felsőbb bíróságoktól ügyére kedvezőbb fordulatot csak távolról is remónylhetne, hanem csakhogy a fizetés nap­ját magától minél tovább eltávolithassa; mit hogy az ily felfolyamodók majd mindig elérnek, a naponkinti ta­pasztalás igazolja. — Ezen, s több ehhez hasonló vissza­élések meggátlására, az illetékes törvényhozáson kivül, s a senki által nem kedvelt, nem óhajtott octroy mellőzé­sével egy fősegély, a biróságok gyorsabb eljá­rásában rejlenék, mi által lehetne a fel folyam odá­sokkali visszaélésre használt id. tvk. szab. IX. fej. 117-ik §-át korlátozni s a maga értékére leszállitani. Igen, de itt ismét önkénytelenül azon kérdés merül fel, váljon úgy a felsőbb, mint az alsóbb biróságok csekély számú sze­mélyzetükkel képesek-e minden eleibök utalt ügyekben eljárni; különösen a megyék járásaiban, hol p. o egy 30 ezer lelket haladó járásban egy szolgabíró s egy esküdt vanalkalmazva, győzhetik-e ahalasztástnem tűrő közigaz­gatási ügyeket elvégezni, az igazságért folyamodókat kielégíteni, a hatáskörükhöz utaltbünfenyitői teendőket teljesíteni, a panaszosok hosszú sorát naponkint kihall­gatni, sőt még, miután törvénytudó árva klizgyám a já­rás egyik községében sem létezik, tehát az árva ügyekre is felügyelni, s azokat az id. tvk. szab. XIV. fej. rendele­téhez képest ellátni, s mindezeken felül még számtalan más egyebeket végezni? A felelet egyszerűen : hogy nem képesek. Azok több, mint két embert igénylő teendők, ily munka halmaznak a legjobb akarattal és igyekezet­tel párosult tehetség sem képes megfelelhetni. Természe­tes tehát, hogy a sommás szóbeli eljárást akként, és oly gyorsan, mint azt az 1836. XX. s az id. tvk. szab. IV. fe­jezete rendeli, sem a szolgabiróság ítélettel ellátni, sem a teendőkkel túlságosan elhalmozott felebbviteli biróság az érint. § engedelmével közbevetett felfolyamodást gyor­san elintézni nem képesek. — A birói gyors eljárás kü­lönösen a bírósági személyzet szaporítása által lenne esz­közölhető, mi megtörténhetnék, mert az 1840. IX. s az 1848 XI. t. cz. 1. §-a megengedi, hogy ott, hol a járások nagysága, népessége s forgalmi érdekei kivánják, azok szaporittassanak. A magyar kormánynak pedig a legeré­lyesebben kellene arra törekedni, hogy ily szükségü re­formok, melyek az igazságszolgáltatás életkérdését képe­zik, de még is biró szervezeti s illetékességi fel forgatást — törvényeinktőli eltéréseket nem tartalmaznak, pénz­ügyi tekintetekből akadályra ne találjanak, vagy ha még is találnak, azokon hajótörést ne szenvedjenek. Csak ha ez megtörténik, akkor lesz várható az igazságszolgál­tatás gyorsabb kezelése, s fognak az érintett tárgy iránti panaszok meggyérülni, mert a legtöbb hasztalanul per­lekedő látni fogja, hogy húzni halasztani az ügyet nem lehet, hogy az idő nyereség csekély s ki nem fizeti ma­gát, s igy czélt nem ér; miért a haszontalan kiadástól óvakodni fog, s azon összeget, mit most a felfolyamodá­sokra kifizetgetett, inkább jó lelkű hitelezője kielégíté­sére forditandja. — Váljon a kilátásba helyezett törvény­kezési reformokban lesz-e ezen hiányról kellőleg gondos­kodva, a jövő majd megmutatja; mert a mostani sommás eljárásnak czimzett hosszadalmasság annak valóban csak paródiája. PaálJózsef. Büntető jogi eset. Az 1863 mart. 30-ika éjjelén Bekő Ferencz testvér­jével Bekő Ambrussal Nagy-Kőrösön a korcsmából haza felé térve, Bakos Gedeon nagy-kőrösi lakos házához oly szándékkal mentek be, hogy az ott szolgálatban lévő Kis Juliannát Bekő Ambrus szeretőjét meglátogatják, — a hol is oly garázda lármát vittek véghez, hogy még a szomszédokat is felverték álmukból. Ezen nagy lármára a ház ura Bakos Gedeon testvérével Bakos Miklós és Eszterrel a cseléd szobába ment, hogy az ott levő ide­geneket lecsendesítse, vagy eltávolítsa; itt azonban azok­nak ellentállásával találkozott, s jobbnak látta az ajtót befogva tartani, hogy a bentlévők ki ne jöhessenek, 9 az alatt rendőrségért küldeni. De a bentlévőknek sike­rült az ajtót kifesziteni, s mivel Bakos Gedeon a kezében volt pálczával Kis Julianna szolgálót, mint ezen czivó­dásnak egyedüli okozóját megütötte, Bekő Ferencz va­lami ütő eszközt keresett, Bekő Ambrus pedig egy baltát adott neki, melylyel Bekő Ferencz Bakos Gedeont két­szer ugy fejbe vágta, hogy az ezen ütések következtében nem sokára meghalt. A bonczolási jkönyv szerint az elhalt Bakos Gedeon hulláján észlelt sértések a feltétlenül halálos sértések közé tartoznak. Ezen cselekvény elkövetésével vádolts illetőségéhez átadott cs. kir. szabadságos katona Bekő Ferencz önval­lomásában beismeri, hogy öcscsével Bekő Ambrussal Kia Juliannánál levén, midőn a ház ura őket eltávolítandó 63

Next

/
Thumbnails
Contents