Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 55. szám

Pest, 18(54. péntek július 15. 55. szám. Hatodik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom Az ügyvédi munkadíjakról. — Kúriai Ítéletek magánjogi ügyekben. — Irodalmi értesitő. —Hivatalos tudnivalók. Az ügyvédi munkadijakról. Ezen tárgy ') iránt e lapok 31. számában közlött értekezésre vonatkozólag mindenekelőtt megjegyzem, hogy honunk birói karának ezen, egyik kitűnő tagjától 2) eredt értekezés, az ebben az ügyvédi osztály iránt nyil vánuló méltánylat és elismerés hangja miatt, mintegy annak előjeléül tekinthető, mikép hazánkban is érvényesítetni fog nem sokára azon a külföldi müveit államok törvényhozása által már szentesitett elv, „mikép helyes igazság szolgáltatás csak ott lehet, a hol az ügyvédi kar állása akkép van biztositva, miszerint az ügyvéd önállósága érzetében a biróval egy sorban, nem pedig mint ennek alárendeltje, harczolhasson aközös ügyért, az igazság helyes kiszolgáltatásaért." Áttérve az idézett czikk tartalmára, annak G. pontjában mondatik, mikép: az ügyvédiilletékek keletkezésére alapul szolgált főügybeli Ítéletben meg nem állapított ügyvédi illetékek, hogy kereset alapjául szolgálhassanak, megelőzőleg megállapítás alá terjesztendők. E véleményt nem oszthatom. Ugyanis, a peres fél és ügyvédje között valamely ügyvitelre nézve keletkezett szerződési viszonyból támadó igények, mennyiben barátságos uton ki nem elégíttetnek, peres tárgyat képezvén, ezen peres tárgy miképeni elintézése felett a bíróság csak a megállapított perbeli eljárás szerint , tehát, miután nálunk a fizetési meghagyási eljárás igen kevés esetre van behozva, csak a félek kihallgatása előrebocsátása után, és pedig a perbeli adatok szerint, határozhat jogszerűen. Mert honi törvényeink ügyvédi illetékeknek peren kivüli megállapítása iránt nem intézkednek, és innen a menynyiben az ügyvéd illetménye a főügyben hozott ítéletben meg nem állapíttatott, annak megállapítását szintúgy tartozik a maga részére kieszközölni, mint ez akármely más szerződési viszonyból eredt igényre nézve szükséges. De ha az ügyvédi illetmény peren kivüli megállapításának törvényes alap nélküli voltától elvonatkozni akarnánk is, annak megengedhetőségét általános jogi és czélszerüségi szempontból ia tagadásba vennők. Mivel az ügyvédi járandóságnak, lefolyt per következtében történendő megállapítása, a felek jogi érdekeiknek mindenesetre megfelelőbb leend, mint a folyamodásutjáni meg*) Miután a váltó eljárás a köztörvényi bíróságoknál is be van hozva s alkalmazandó , ezen kérdés fejtegetésének átalános érdeküségét kétségbe vonni nem lehet. J) Külley Ede úrtól, a pesti e. b. váltó tszék kisegítő birájától. állapítás; jelesül, azon félre nézve, a ki ellen az ügyvéd dijbeli igényt akar érvényesíteni; annyiban, a mennyiben ezen igény iránt, a megállapitás előtt, a törvényszerű eljárási uton megelőzőleg kihallgattatik, holott a folyamodási uton a megállapitás kihallgatása nélkül történik, és ekkor részére, netaláni sérelme orvoslása végett, csak a felfolyamodási ut marad hátra; az ügyvédre nézve pedig annyiban, a mennyiben felszámított illetményei felett volt ügyfele kihallgattatván, minthogy a megállapitás ezen perbeli kihallgatás alkalmával nyilvánult perbeli adatok nyomán történik, nincsen annyira alávetve abiró kegyelmének, mint a folyamodványbeli megállapítási eljárásnál, mi által az egyes önállósága, s a kar tekintélye jobban biztosíttatik. De ha tekintetbe vesszük azt, hogy a folyamodványi uton történt megállapitás ellen felfolyamodni lehet, és hogy a folyamodványi uton jogerejüvé lett megállapitás mellett is, az ügyvéd fele ellen még perelni kénytelen, csak szükség feletti idő és költség pazarlásnak lenne tekintendő, ha az ügyvéd, illetménye megállapítása végett, a rendes törvényes ut mellőzésével, a folyamodványi utat választaná. A miért is, nézetünk szerint, nemcsak törvényszerű, de a legczélszerübb, 1 eggyakorlatibb és legjogosabb eljárási mód szerint jár el az ügyvéd azon ügyvédi illetmények behajtására nézve, melyek a főügy érdemében hozott ítéletben meg nem határoztattak, ha a kielégítést megtagadó fél ellen felszámitási kereset utján, fordul a bírósághoz. Annyival is inkább, mivel a főügy érdemében hozott ítéletben már megállapított ügyvédi illetmény tételeket felszámitási keresetében szintén felsorolhatja, ezekre vonatkozólag többi tételeitől csak annyiban lévén különbség, mennyiben ezek a beperelt fél kifogása mellett sem jöhetnek többé birói mérséklés alá, ellenben a többi tételek, a felek előterjesztéseiből nyilvánuló perbeli adatok figyelembe vételével, helyes és a kiérdemelt jutalomhoz való arányos voltuk iránt, birói vizsgálat és mérséklés tárgyaiul szolgálnak. Pfendeszak Károly. Ezen becses válaszra következő megjegyzésünk van: Avtk. II. r. 226. § ának ezen szavai: „az ítélet, mely által az ügyvédnek munkadija meghatároztatik. váltólevél gyanánt váltókeresetre alkalmatos" , semmi kétséget sem hagynak fen az iránt, hogy még biróilag meg nem állapított dijak kereset tárgyát nem képezhetik. Ily dij megállapításnak tehát a kereset beadását mulhatlanul meg kell előzni Ennek pedig csak két utja van , t i. vagy a főügybeli perben határoztatik meg az ügyvéd munkadija a vtk. II. r. 225 §. rendeletéhez képest, vagy ha ez azon okból, mivel az ügyvéd költségeit és dijait felszámítani elmulasztotta, meg nem történt, vagy ha az érdemleges határozat után előlegezett költségek és kiérdemelt dijak köveleltetnének, azoknak előleges megállapítása peren 55