Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 54. szám

222 (Realisirung) báró Fecbiig Károly és Arniánd birtokeladók, továbbá a vevő néhai Mocsonyi János örökösei, illetőleg az alperesek által csak a fizetési feltételek tekintetében, a vevők terhére megállapitni kellett lényeges változtatással, más közbenjárók alkalmazása mellett és csak több évi fáradozás után eszközöltethetett, ezen a fentebbiek szerint uj alapokon és nem is az 1. sz. szerződés fizetési feltételein eszközölhetett foganatosítás körül pedig ügyvéd Scheinert Ferdinánd semmi fáradozást sem tett, sőt mint a szerződés foganatosítása eszközlésének egész ideje alatt Bécsben elzárva volt egyén e részben fáradozni képes sem volt, következőleg a jelen keresetnek jogalapja nincsen; ugyanazért az eljáró tvszék Ítéletének megváltoztatásával, felperes jogtalan keresetével elutasittatik, a perköltségek pedig kölcsönösen megszüntetnek és az ügyiratok további intézkedésig illetőségűkhez visszaküldetnek. — Mely pernek ekképen történt megvizsgáltatása s bírálásáról kiadtuk királyi birói pecsétünkkel megerősitett jelen bizonyságlevelünket, a közigazság ugy hozván magával." (1863. nov. 4. 6950. sz. a.) A Hétszemélyes tábla pedig következő ítéletet hozott: „Az első bíróságnak ítélete az abban felhozott okokból helybenhagyatik, és a per további intézkedés végett visszaküldetik." (1864. jun. 21. 1106. P. sz. a.) Ezen ekkép eldöntött jogeset különösen figyelmeztetésül szolgálhat aziránt, hogy a magán jogi ügyletekben a szerződések feltevése, s egyes kitételeik körül az érdeklett feleknek a lehető legnagyobb óvatossággal s gondossággal kell eljárni, ha a hátrányos jogi következményeket elhárítani kívánják. Kúriai ítéletek. Magánjogi ügyekben. A kir. ítélő táblán. 332. Fekete Károlynak Münz Márton elleni ügyében ítéltetett: Miután Dudás Endre tanú, az ellenkérdések 5. pontjában maga is beismeri, hogy a felek által előtte tett összeszámolás, mely szerint alp felp.-nek 198 frttal. adóssá maradt volna, nem mint akkori városi kapitány, hanem mint magán személy előtt történt, és igy az ővallomása is csak mint magán tanúé tekintethetik; e vallomás pedig, az utóbb kihallgatott két felperesi tanú, különösen pedig Kovacsek Péter előadásával, mely szerint még felperes maradt volna a kölcsönös számadás következtében alperesnek 45 frtal adóssá,merőben ellenkezik, és igy Dudás Endrének az utóbbi két tanú által megczáfolt vallomása felp. keresete mellett fél bizonyítékot nem képezvén, annak a póthit meg nem Ítéltethetik, — ugyanazért felp. az alp. által tagadott, és általa nem bizonyított keresetével elutasittatik, a perköltségek azonban kölcsönösen megszüntetnek. — Ekép az e. b. Ítélete megváltoztatván, az iratok stb. (1864. június 10-én 165. P. sz. a.) 333. Özvegy B. Horváth Imrénének Horváth Kálmán s érdektársai elleni telekkönyvi kiigazitás iránti perében ítéltetett: A C és 3 sz. a. végrehajtási okiratból kitetszvén, hogy az irsai jószágnak néh. Horváth Imre birtokában maradt hason feléből kihasított 8 • ól szélességű terület felperesnek a 4 sz. a. ítélet szerint megítélt és a végrehajtáskor felszámitott 446 fit 48 krnyi per, és a végrehajtási költség fejében a most érintett öszszeg kifizetéséig még 1845-ben birói zálogkép egyességileg adatott át ; minthogy alp. azt, hogy ezen összeg felperesnek későbben kifizettetett volna, nem igazolták, s az ekkép egyszer már bíróilag megállapított és biztosított öszzegre nézve felp. külön perutra többénem utasítható; minthogy továbbá ellene, jóllehet az irsai 436 sz. telekjegyzőkönyvben mint közös birtokos bizonytalan arányban bejegyezve találtatik, alp. a kérdésben levő területre nézve zálogváltási igényüket a hirdetvényi határidő alatt nem érvényesítették, s igy e tekintetben tulajdoni jogczimet is nyert, mely azonban azért be nem kebelezhető s illetőleg a 8 • öl szélességű terület a 436 sz. telekjegyzőkönyvből azért le nem jegyezhető, s az uj telekjegyzőkönyvbe felp. nevére át nem iratható, mert sem a szétdarabolandó részlet térképe, sem a helyrajzi sz. és térmértéke kimutatva nincsen: ugyanazért a menyiben e részben, a bekebelezés megtagadtatott, az e. b. Ítélet helybenhagyatik, de a fenn elősorolt okoknál fogva a 436 sz. irsai telekjegyzőkönyvben foglalt birtoknak a hozományi kert lejegyzése után fenmaradandó feléből őt illető 8 • öl szélességű területre nézve felp. javára a tulajdoni jog 15 nap a. eszközlendő igazolás terhe alatt előjegyeztetni rendeltetik. S e részben ekkép megváltoztatván, egyébre nézve pedig az e. b. ítélet az abban felhozott indokoknál fogva helybenhagyatván, a per stb. (1864. június 22-én 79. P. sz. a. Elő.: Raisz.) 334. Kralik Józsefnek, Radeczki Cecília özvegy Molnár Pálné elleni 1155 frt tőke tartozás és járulékainak tkönyvi bekebelezése iránti ügyében ítéltetett: Az első bíróságok által csak az elkésetten beadott felfolyamodások lévén hivatalból visszautasitandók, de ezen visszautasításnak a kötelezvénybeli lemondásra alapított oka is, tekintve kivált, hogy ily kivételességek a legszorosabb értelemben veendők,a maradék illetőleg jogutód irányában helyt nem foghatván, s ehez képest a visszautasító végzés megváltoztatásával alp. fellebbezése elfogadtatván; a mi az igy vizsgálat alá vett ügynek érdemét illeti : miután az itt fenforgó eset, miszerint a kereseti követelés betáblázásával, s utóbb átkeblezésével terhelt birtok, akkor midőn a betáblázás történt, maga az A. a. kötelezvény — és igy felp. beismerése szerint is, az adós néhai Molnár Pál tulajdona volt, következőleg utána gyermekei örökségét képezi, és csak a telekkönyvek első szerkeztésekor lett azon birtok az alperes özvegy nevére felvéve, ennek kiigazítása azonban a 2. sz. a. beperlett telekkönyvi kivonatra hivatkozólag — általa mindjárt az ellenbeszédben bejelentetett, a törvény azon szabályára, miszerint a jelzálog tárgyát tevő birtokra bekebelezett teher, annak átvevőjére, mint a milyennek alperes nem tekintethetik, azon birtokkal együtt által száll, alkalmazható nem lenne; ennél fogva az eljáró megyei törvszék Ítéletének megváltoztatásával, alp., ki mint felp. sem tagadta, az adósnak nem örökössé, a jelzálogilag terhelt birtoknak nevére történt felvétele pedig már külömben is kiigazítva lévén, annak átvevőjéül sem tekinthető, felperesnek ellene — valamint személyes , ugy jelzálogi j°gnál fogva egyiránt nem érvényesíthető keresetétől fülmentetik, a perköltségek megtérítése iránti követelésétől azonban ezen költségekre az általa is eszközölhetett kiigazitás elhalasztásával maga is okot szolgáltatván, elmozdittatik. stb. (1864. június 15-én 9713. sz. P. a. Elő.: Nyeviczkey.) 335. Gosztonyi Pálnak ugy is mint többi testvérei jogai fentartójának B. Baldácsy Antal és ügytársai elleni