Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 53. szám

219 roly mint néhai Spottkovszky született Haderer Erzsébet végrendelete végrehajtója ellen, némely ingó hagyományok kiadatása iránti perében végeztetett: Felperes keresetét néh. neje,szül. Haderer Erzsébet végrendeletének megsemmisitésére annál fogva intézvén, minthogy abban az örökhagyó, az ő tulajdonát nem képező ingóságok és fél házzal jogtalanul intézkedett, miután a megsemmisítési jogalap a fenforgó esetben, hol a házas társak egyike állítólag a másik javairól illetéktelenül rendelkezett, törvényellenesnek, és a keresettől külön természetűnek nem vétethetik, s átalában a kereseti kérelem a B. a. összeírásban világosan megnevezett, és felp. sajátjának állított ingóságokra nézve is, melyekhezi tulajdonjogát felp. a kérdéses ház fele részóhezi jogával együtt a végrendelet erre vonatkozó pontjainak megsemmisítésével megállapitatni kéri, oly határozatlanságot, melynél fogva a kereset leszállítandó volna, nem tartalmaz; ugyanazért az e. b. ítélete megváltoztatok, és a per érdembeli elitélés végett stb. (1864.junius 10-én 1470. P. sz. a. Elő.: Gr e d e o n.) 324. BajácsekG-yürgynek ör. Visnyi András és Mária e. ügyében ítéltetett: AlpsekazA a. okmány és ebből származó tartozás valódiságát tagadásba nem vévén, és azt: hogy az illető zálogos erdőt 1863 évben Kasszaviczky Lajosnak olykép, miszerint ő a rajta fekvő 100 pftos zálogos összeget lefizesse, eladták, perbeszédileg beismervén, minthogy tehát azon erdő iránt alp. már is tettleg rendelkeztek, ilykép pedig az A. a. okmányban foglalt zálogos viszony megszüntettnek és felp. kereseti követelése jogosnak tekintendő lenne ; de különben is felp. jogait az alpsek és Kaszaviczky Lajos közt fenforgó viszony nem korlátozhatja, és igy felperest akaratja ellenére követelésével Kaszaviczky Lajoshoz utalványozhatni nem lehetne, mindezek alapján alp. a kereseti 100 pfrt (illetőleg 105 o. é. írt.) összegben,jelen per kezdetétől számítandó 6% kamatokkal együtt, a perköltségek kölcsönös megszüntetése mellett ezennel elmarasztaltatik. ilykép megváltoztatván stb. (1864. május 30 án 11163. P. sz.a.) 325. Kirchner Andrásnak, Simics Pál elleni, a tőle vett ház árára foglalóképen fizetett 1000 frt. kétszeregének megfizetése iránt indított perében ítéltetett: Alperes arra nézve, hogy a felp. által tőle megvett háznak felperesre átiratását ő válalta magára, továbbá, hogy felp. a vételár még fizetetlen részét — csak ezen átíratás megtörténte után tartozott kifizetni, és hogy az alp. által felperesnek aláirás végett megküldött s felp. által két tanú előttemezésével hitelesitve aláirt szerződéseket,alp. kívánságához képest, felp. a hozzá intézett — és küldöttje előtt tett kijelentése szerint, ezen szerződéseket tartalmazó levelének kiséretében, nekie vissza is küldötte, — alp. saját E. a. levele, a szerződést előttemezó tanuk, valamint azF.a.kérdő pontokban megnevezett és azokra ki is hallgatott tanuk vallomása által, fél próbával terheltetvén, azon döntő körülményről pedig, váljon a mind két fél által beismerten írásban foglalt — de külömböző tartalmúnak állított szerződés, alp. kezeihez visszajutott-e; egyedül nekie lehetvén biztos tudomása ; felperesnek büntetésre intézett keresete alól alp. ugyan felmentetik, egyszersmind felp. a részére e. b.-lag megítélt perköltségekben is elmarasztaltatik, de csak azon feltétel alatt, ha pót, illetőleg tisztító esküt teend arra: „hogy azon szerződések, melyeket ő felperesnek aláirás végett megküldött, és ennek megtörténtével visszaküldetni kért, soha kezeihez vissza nern jutottak." — Köteles leend tehát alperes, a mulasztás következményének terhe alatt, jelen ítélet jogerőre emelkedésétől számítva három nap alatt, ezen eskü letétele végett jelentkezni, és azt a kitűzendő határnapon le is tenni. — Különben, ha alperes ezen esküre jelentkezését — vagy annak letételét elmulasztaná, ez által felperesnek mind a kérdéses szerződéseknek alp. kezeihez lett visszajutására,mindazoknak tartalmára, következőleg ezen szerződésnek alp. általi megszegésére nézve tett állításai, teljesen bizonyítottaknak tekintetvén, az esetre alp. a felp. által keresetbe vett 2000 frt. megfizetésében, s hasonlóul 34 frt 18 kr. perköltségek megtérítésében elmarasztaltatik. — Ekként tehát az eljáró városi törvényszék feltétlen Ítélete föltételessó változtatva lévén, stb. (1864. június 15-én 12926. P. sz. a. Elő.: Nyeviczke y.) 326. Katona Józsefnek Smillár József elleni sommás visszahelyezési perében ítéltetett: Az alaki tekintetben hiányosnak látszó 5 ./• a. csupán a bíráskodó segéd esküdt által aláirt szemle jkv nem elvethető, hanem kiegészítés végett csak visszautasítható lévén, mennyiben pedig azon hiány ellen, a felek részéről sem perbeszédileg, sem a fellebbezvényben kifogás nem tétetett, — ugyan azon okmány e helyütt bírói figyelembe veendőnek ismertetvén ; minthogy ugy ezen felhivott szemléből, mint a 6 .(• és A a. kihallgatott mind két fél tanúinak vallomásából az tűnik ki, miként alp. a kereset tárgyát tevő föld darabnak egy részét csupán a kereset meginditásakori utolsó esztendőben irtotta ki, s ez okból ezen résznek egy évi békés használatában nem volt, más részről pedig ezen az utóbbi esztendőben kiirtott résznek felp. birtokához! tartozása a 4./ a. mérnöki bizonyítvány és a felp. tanuk előadása által igazolva lenne,mindezeknél fogva, a megye tszék ítéletének megváltoztatásával, az e. b. ítélete hagyatik helyben stb. (1864. június 9-én 739. P. sz. a. Elő.: Gellén.) 327. Némedi Varga Istvánné Móczár Erzsébetnek Harmat Anna férj. Kis Jánosné s érdektársai elleni perében Ítéltetett: Az ősis. ny. p. 11. §-a szerint az á. p. tk. hatályba lépte előtt keletkezett özvegyi joggal terhelt javak ezen jogelenyésztével az előbbi törvényszerinti örökösre háromlandók lévén, miután a jelen esetben az emiitett törvény szerint az örökösödési jog különbeni elvesztése mellett megteendő bejelentés 9./- a. az özvegyi jogon birtokba volt Pincsés Francziska, Móczár Gergely özvegye ellen kellő időben megtörtént, s a 6 és 7 ./• a. ítéletek szerint törvény utján is érvényesítetett, habár ez igény bejelentés annyiban téves volt, hogy a 10./. a. leszármazási táblázatból mint idősb Móczár Gergely leányának s az örökhagyó ifj. Móczár Gergely egyedüli nővérének neve kihagyatván, a bejelentés csak alperesek mint Móczár Mátyás leányától származott utódainak nevében tétetett, a mennyire még is közös osztály alá tartozó javakra nézve az egyik jogosult nevében tett jogfentartás a többi jogosítottaknak is javára szolgálna, a mennyire továbbá a per folytán midkét fél által előterjesztett körülményekből kiderülne, hogy a közös törzs Móczár Jakab két fia: Móczár Mátyás és Gergely a fiágban kihalván, utánnok t. i. Móczár Gergely után felperesnő, Móczár Mátyás után pedig alperesek maradtak mint leányágon származók hátra, ezekhez képest az ifj. Móczár Gergelynek 1845 évben történt halálakor hatályban volt Jász Kun 4-ikszab. 2-ik §-a szerint a kérdésben álló javak a peres feleket közösen s igy azoknak fele felperesnőt illetvén, a keresetbeli 21 */4 hold földnek fele része felperesnőnek odaitéltetik, s alperesek ezen birtokrészt felperesnőnek 14 napok alatt különbeni végrehajtás terhe