Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 51. szám

211 Boda Imre ezen adósságokat a feivett zálog összegekből fizette a határozat erre vonatkozó részének megváltoztatásával fel folyamodó ez uton az őt terhelő aránylagos fizetés teljesítésétől felmentetik. — És ekkép a fellebbezett határozat részint helybenhagyatvan, részint megváltoztatván, az ügyiratok stb. (1864. május 24-én 14833. P. sz. a. Elő.: Ged e on.) 310. A nagy-váradi cs. k. pénzügyészségnek kis király Hegyes község elleni 105 frt. o. é. ha-zonbéri tartozás iránti perében Ítéltetett: A B. a. okirat első része, mint minden aláírás nélküli irat, alp. község ellen bizonyító oklevélnek nem vétethetvén, annak második részében pétiig ugyanaz alp. község az állítólagos szerződésből támasztott követelés ellen egyenesen tiltakozván, s annak valódiságát megtagadván, ekként ezen B. a. okirat, a felperesi követelésnek támogatására bizonyítékul nem szolgálván, minthogy alp. község a felp. puszta állitások ellenében, mindaz állítólagos szerződésnek megkötését, mind áltáljában a kereseti jog alapot, és a kereseti követelés valódiságát határozottan tagadásba vette, alp. község és Varga Balázs volt biró között fennállottnak beismert feltételes bérleti viszonyból pedig alp. részéről, felp. irányában kötelezettséget származtatni egyáltaljában nem lehetne, felp. ezen be nem bizonyított kereseti követelésétől elmozditatik. — Ekként az eljáró bíróságnak Ítélete megváltoztattatván stb. (1864. május 11-én 2216. P sz. a. Elő. : Pápay.) 311. Pintér István hagyatéki ügyében végeztetett : Eltekintve attól, hogy néhai Pintér István hagyatékára és kiskorú árváira nézve gyámtársul rendellenesen annak esryik hitelezője neveztetett; miután az ügyiratokból kiderül, hogy özv. Pintér Istvánné az ./• a., mint állitjanem is az alku értelmében kötött szerződést alá nem irta, az 1860 oct. 15-én kelt adás vevési szerződésbe pedigépenbe nem folyt s azt a gyámtárs, ki pedig azon körülménynél fogva hogy egyúttal a hagyatéknak hitelezője is, érdekeltnek tűnik föl, kéz alatti eladás folytán a vevővel egyedül kötötte, és ezt a gyámhatóság 1860 oct. 19-én 2590 sz. a. jóváhagyta, a nélkül azonban, hogy az özvegy mint ilyen és gyermekeinek term. és törv. gyámannya csak meghallgattatott volna is, tekintve, hogy a mondott módon eszközlött eladás nem csak törvényesnek nem de előnyösnek sem , sőt tekintettel a 6 ./' a. kötelező nyilatkozatra, melyben nem csak magasabb ár, hanem a háznak és kertnek, az özvegy haláláig tartó bér nélküli használata és ezen felül minden terhek viselése még árverés elrendelésének esetére is köteleztetik az özvegy re és árvákra nézve, határozottan károsnak tekintendő; ugyan azért a kéz alatti eladási eljárás, mint merőben szabály és törvény ellenes, ugy az azt megerősítő árvatörvényszéki végzés is megsemmisíttetik, stb. (1864. május 31-én 13862. P. sz. a ) 312. Steiniczer Farkas és Epstein Lipót felpereseknek Krausz Gábor és neje Villender Mária és Mészáros Ignácz s neje Treitler Aloizia alperesek elleni sommás szóbeli keresetében ítéltetett: A haszonbéri hátralékok iránti keresetek az id. törv. sz. 53. § a értelmében sommás szóbeli eljárás tárgyát csak azon esetben képezvén, ha a követelés mennyisége és minősége a sommás eljárás körét az 183 2/e: 20. és 1840: XI. t. cz. értelmében tul nem haladja, az 1840 XI. t. cz. l-ő §-a pedig a sommás eljárás alá tartozó követelések összegét világosan 200 frtig terjesztvén ki, és így ezen 15-0 frt. 80 kr. iránti kereset sommás szóbeli eljárás tárgyát törvény szerint nem képezhetvén, de különben is, az A. a. szerződés 6-ik pontjában érintett legrövidebb szóbeli eljárás az annak keletkeztekor fennállott, s a magyar törvények szerinti sommás szóbeli eljárást magában nem foglaló ppdtás szerint csak rendes szóbeli eljárásra értelmeztethetvén, ez okoknál fogva a városi tszék sommás uton illetéktelenül hozott ítélete megsemmisitetik, a mennyiben az végrehajtatott volna, a viszvégrehajtás elrendeltetik, s felperesek l-ő és 2-od r. alperesek részére 10 frt. 75 kr. 3-ik és 4-ik r. alperesek részére pedig 10 f. 65 kr. perköltségek megtérítésében is elmarasztatnak stb. (1864 jun. 11-én 4133. P. sz. a. Elő.: Szalay.) 313. Berger Simonnak Schvarcz Ignácz elleni ügyében ítéltetett: A mtszék az előbbi bírósági szervezet alatt fénállott járási bíróságok ítéleteinek felülbírálására, h> vatva nem lévén, ugyan annak másod bíróságilag hozott határozata mint önmagában semmis, mellőztetik, és ennek következtéban az eljáró járási hatóság ítélete az annak ellenében közbevetett felebbezés folytán másod bírósági megbirálás alá e helyütt vétetvén : Miután alp. az A a. számviteli mérleg valódiságát, és azt, hogy ő ezen mérleget aláirta, nem tagadta, ezen mérlegből pedig a „követel" és ,,tartozik" rovatoknak egybevetéséből alperesnek 1279 frt. 11 kr., vtó czédulában levő tartozása kitűnnék; miután továbbá alp. a felp. kereset ellenében felhozott ama ellenvetéseit: hogy ő az italoknak hitelbe adására felhatalmazva lévén, felp. tőle az összeszámoláskor 913 frtra menő ily nemű követeléseket általvett, és azoknak egy részét be is hajtotta; hogy továbbá felperesnek ugyan akkor tartozása fejében még más két rendbeli 492 frtról szóló kötelezvényeket is általadott, semmivel sem igazolta; miután végre az alp. részéről viszonválaszában azon körülményre: hogy felp. őt az italokat hitelbe kiadni felnem hatalmazta, felperesnek oda kinált, és visszakinálás esetében igenlőleg letenni ajánlott főeskü az ügynek mindezen körülményei közt döntő nyomatékkal nem birna, alp. a keresetbe vett 1279 frt. 11 kr. vátóczéd. vagyis osztr. ért. 537 frt 277/10 krokat tevő tökének, és a kereset beadásától számítandó 4 száztóli kamatjainak megfizetésében feltétlenül elmarasztatik, s e szerint az eljáró törvényszék ítélete megváltoztatván, stb. (1864. június 1-én 4956. P. sz. a.) 314. Weinhándler Mózesnek Engel Márkus és Engel Markusné szül. Lővinger Julianna elleni 3518 frt. 30 kr. s jár. iránti perében ítéltetett: A házasság tartama alatt egyik házastárs által kötött adósságokat a másik házastárs öröklés esetén csak ugy tartozván viselni, ha azok fizetésére magát szinte kötelezte, miután felp. ily kötelezést alp. részéről nem bizonyított, miután továbbá a kereseti követelés azon vagyonokra, melyek a házastársak elválása folytán alp. birtokába jutottak, a válást megelőzőleg, biztosítva nem volt; ellenben a B. a. okirat szerint a házasság tartama alatt keletkezett terhek egyedüli viselését Engel Mark férj válalta magára, mindezeknél fogva az e. b. 2-od r. alp. Lőwinger Júliát marasztaló Ítélete inegváltoztatik, s a perköltségek kölcsönös megszüntetése mellett ezen rendű alperes a felperesi követelés terhe alól felmentetik. (1864. június 10-én 1148. P. sz. a. Elő. : Urbanovszk y.) 315. Mészáros Gerzonnak, Tót Sándor és neje Csendes Julianna elleni 11 frt. és járulékai iránti ügyében Ítéltetett : A megjelenési határnapnak elmulasztása az 1840. XV. t. cz. II. R. 96 §-a szerint törvszék előtti elismerésnek tartandó, és miután alperesek sem azt: hogy felperesek részükre ./• a. költségjegyzékben említett munkálatokat teljesítette, tagadásba nem vették; és az azokért követelt összegnek nagysága ellen szinte kifogással nem