Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)
1864 / 50. szám
205 tisztába hozatala tekintetéből, a törv. szab. értelmében választandó szakértők közbenjöttével egy ujabb s a czélnak s törvénynek megfelelő birói szemle, és eunek folytán a felekkeli tárgyalás elrendeltetik, s ennek eszközlése és a kifejlendőkhöz képest uj Ítélet hozatala végett, a periratok illetőségűkhez leküldetnek. (1864 máj. 28. 4907. P. sz. a. Elő. : S zalay.) A kir. itélő táblán. 302. B. Baldácsy Antalnak Török Imre és neje Pyrker Rozália elleni kártérítési perében Ítéltetett : A garahalmi tanya melletti 19% hold kiterjedésű hetes kert feltöréséből követelt, és a D. a. szemle 31 lapján 1. sz. 1000 frt 50 kra becsült kárra nézve,a D. a. szemle egyébb próbák hiányában, azért, mivel ezen térségnek kiterjedése és hetes kerti minőségbeni bérbeadatásasem a bérleti szerződésben, sem a leltárban elő nem fordul, elégséges bizonyitékul nem szolgálván, alperesek ezen összeg megtérítésének terhe alól felmentetnek, és mivel a másodbirósági ítéletben kihagyatni rendelt D. a. szemle 18. lapján 1. sz. 32—36 lapokon, a 2—12. 18 és 32 lapján 1 sz. a. kitett összegek helyesebb számitás szerint 7644 frt 47% krt. tesznek, az összeszámítási hiba ily módoni kiigazításával a leszámítandó tételek összege ö647 frt 47 V2 krt tévén, ezen összegnek a felp. által keresetbe vett 13536 frt. 20 krbóli leszámításával, alperesek 4888 frt 72Va krban marasztatnak, mivel pedig némely pontokban alperesek, másokban felp. lett ügyvesztett, a perköltségek kölcsönösen megszüntetnek. Ily módon az alsó bírósági ítéletekben előfordult összeszámítási hiba kiigazításával, a másod bíróság ítélete helybenhagyatván, részint megváltoztatván, azon intézkedés pedig, mely szerint alpereseknek a követelt szavatosok elleni keresete fennhagyatik, minthogy ilyetén jogok a törvényből önként folynak, minthogy továbbá a bejelentett szavatosok perben nem állottak, reájok tehát az ítélet nem is vonatkozhatik, csak ez okokból mint felesleges, az ítéletből kihagyandó lett volna, a per illetőségéhez leküldetik. (2057. P. sz. a. Élő,: Németh.) 303. Rothbaum Mártonnak, Vlajkó János elleni 30 mérő kukoriczának átadása, vagy mérőjéért számítandó 3 frt 60 kr. árának megfizetése iránt indított perében következőleg végeztetett : Hitelt érdemlő bizonyitványnyal kimutatva lévén az, hogy felperesnek ügy védje betegsége által akadályoztatott a perújítást megtagadó végzés elleni felfolyamodványának jókori benyújtásában, és ennél fogva annak e részbeni mulasztása igazoltnak kimondatván, az 1863 oct. 16-án 3034, és az azt megelőzőleg ugyan azon évi aug. 4-én 2381 sz. a. hozott végzések megváltoztatásával, az utóbbi sz. a. benyújtott felfolyamodványnak elfogadása mellett a perujitási kérdés is vizsgálat alá vétetvén, miután az ideig. törv. szabt 88. §-nnl fogva ez esetben is a perujitási kérdés elintézésénél az 1840. XV. t. cz. 12. fejezetének határozatai szolgálnak zsinórmértékül, azok szerint pedig az uj bizonylatok alapján kért perújítás,annak kimutatása esetében, hogy a felmutatott bizonylatok^ tekintve hogy a felhívott tanuk az előbbi perbennem használtattakjogszerüen megnem tagadtathatnék, annál fogva tekintve azt, hogy felperes ujitó keresetlevelében az annak előtte nem használt tanukra is hivatkozván, kérelme az 1840 XV. t. cz. II. R. 194. §-a b) pontjának teljesen megfelel; — az általakért perujjitá? e helyen megengedtetik, és az azt megtagadó e. b. végzés ekként megváltoztatván stb. (1864. május 27-én 14696. P. sz. a. Elő.: Mo n aszterly.) 304. B. Weisz Pálnak, az „Assecurazioni G-ener iü in Triest" biztosító társaság elleni 300 pfrt. s jár. iránti perében ítéltetett : Ámbár a biztosítási szabályok 2. pontja szerint, a biztosításkor azon czim, mely a biztosításhoz jogot ád, bejelentendő, s a B. a. biztosítási okiratba Weinberger Ferencz a biztosított tárgyakat maga tulajdona gyanánt vallotta be; — mindazáltal, miután felp. felszólítása daczára, alp. társaság magát a biztosítási feljelentést be nem csatolta, de más részről, miután az idézett biztosítási szabályok l-ő pontja szerint, a biztosítás a polizzéban megnevezett tárgyakra érvényes, a fennebbi eltérés pedig azon szabályok 18. pontja értelmében csak is az esetben tenné a szerződést érvénytelenné, ha az által rosz szándókkali károsítás vagy valótlan követelés érvényesítése czéloztatnék, mi jelen esetben, hol az elégett és felperes tulajdonához tartozó tárgy csakugyan Weinberger Ferencz által biztosítva volt, fen nem forog, s miután végre alp. társaság a leégett tárgy biztosításáért a fizetést valósággal felvette, s magát a B. a. okiratban, tüz esetében, a kártérítésre kötelezte, a kereseti ház pedig a biztosítás tartama alatt 1862 jun. 26-án leégett, és alp. társaság ezen biztosított tárgyra nézve másnak mint felperesnek és tulajdonosnak kártérítéssel épen nem tartozuék, és az ugyanazonosság is kétséget nem szenvedne; —mindezeknél fogva alp. társaság felperesnek kártérítéssel tartozván, s felp. által keresetileg a kár nagyságának meghatározása is kéretvén, jelen perben az idézett szabályok 19 pontja, mely csak is az esetben , midőn egyedül a kár nagysága vitás, kivételkép lévén alkalmazható, helyt nem foghatván, a mennyiség ellen pedig kifogás nem is tétetvén, alp.társaság a biztosított 300 frtoknak o. é. s ez után a megtagadás napjától 1862 aug. 3-tól járó 6°/0 kamatoknakezen ítélet jogerőre emelkedésétől 15 napok alatt különbeni végrehajtás terhe alatti megfizetésébe elmarasztatik, a perköltségek azonban az Ítéletek külömbözőségénél fogva kölcsönösen megszüntetnek, s ekkép megváltoztatván az e. b. ítélet stb. (1864. május 2-án 14799. P. sz. a. Elő. : P e r 1 a ky.) 305. Jony szül. Szinyey Mária és pertársainak Szinyey szül. Péchy Mária s pertársai elleni örökösödési perében végeztetett: Az alapperbeni ellenbeszédhez 1 a. csatolódé egy osztálylevélnek sem külső alakjával, sembelső kellékeivel sem biró bizonyítvány szerint néhai Szinnyey József és ennek neje Podhorányi Terézia négy gyermeke, illetőlegazoknakörökössei közt az alperesek által állított osztály a D. a. végrendeletnek felmutatása, és annak csak 1844 évben történt kihirdetése előtt, s csak is az azon bizonyítványban megnevezett ingóságokra nézve történvén, meg a jelenlegi per tárgyát képező s a fennevezett végrendelet alapján követelt anyai hozomány és közkeresményről pedig a felosztott ingóságok átvétele alkalmával semmi említés sem tétetvén, és így jelen mint az anyai végrendelet teljesítését tárgyazó per a nélkül, hogyelébb a nevezett különben is csak az ingóságokra vonatkozó osztály, melynél felperesek egyébb jogaikról le nem mondottak, érvénytelenítendő lett volna, felperesek által törvényszerűiég meginditathatván, a kir. ker. tábla ítélete megváltoztatik, és a per a felek áltál az érdemben előadottak folytán leendő elitélés végett ugyan oda visszaküldetik. (1864. május 25-én 13315. P. sz. a. Elő.: Gedeon.) 306.1nzeltlzsáknak, Gralanthaüd. herczeg Eszterházy Pál elleni 3022 frt 50 kr. kártéritési összeg és járulékai iránti perében következőleg Ítéltetett : Alperes az ügynek rendes írásbeli eljárás útjára leendő áttétele iránti kérelmét az első tárgyaláskor ki nem jelentvén, és így az többé tekintetbe nem jöhetvén, ennek folytán pedig az alp.