Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 50. szám

205 tisztába hozatala tekintetéből, a törv. szab. értelmében választandó szakértők közbenjöttével egy ujabb s a czél­nak s törvénynek megfelelő birói szemle, és eunek foly­tán a felekkeli tárgyalás elrendeltetik, s ennek eszközlése és a kifejlendőkhöz képest uj Ítélet hozatala végett, a periratok illetőségűkhez leküldetnek. (1864 máj. 28. 4907. P. sz. a. Elő. : S zalay.) A kir. itélő táblán. 302. B. Baldácsy Antalnak Török Imre és neje Pyr­ker Rozália elleni kártérítési perében Ítéltetett : A gara­halmi tanya melletti 19% hold kiterjedésű hetes kert feltöréséből követelt, és a D. a. szemle 31 lapján 1. sz. 1000 frt 50 kra becsült kárra nézve,a D. a. szemle egyébb próbák hiányában, azért, mivel ezen térségnek kiterje­dése és hetes kerti minőségbeni bérbeadatásasem a bérleti szerződésben, sem a leltárban elő nem fordul, elégséges bizonyitékul nem szolgálván, alperesek ezen összeg meg­térítésének terhe alól felmentetnek, és mivel a másodbi­rósági ítéletben kihagyatni rendelt D. a. szemle 18. lapján 1. sz. 32—36 lapokon, a 2—12. 18 és 32 lapján 1 sz. a. ki­tett összegek helyesebb számitás szerint 7644 frt 47% krt. tesznek, az összeszámítási hiba ily módoni kiigazításá­val a leszámítandó tételek összege ö647 frt 47 V2 krt té­vén, ezen összegnek a felp. által keresetbe vett 13536 frt. 20 krbóli leszámításával, alperesek 4888 frt 72Va krban marasztatnak, mivel pedig némely pontokban alperesek, másokban felp. lett ügyvesztett, a perköltségek kölcsönö­sen megszüntetnek. Ily módon az alsó bírósági ítéletekben előfordult összeszámítási hiba kiigazításával, a másod bíró­ság ítélete helybenhagyatván, részint megváltoztatván, azon intézkedés pedig, mely szerint alpereseknek a köve­telt szavatosok elleni keresete fennhagyatik, minthogy ilyetén jogok a törvényből önként folynak, minthogy to­vábbá a bejelentett szavatosok perben nem állottak, reájok tehát az ítélet nem is vonatkozhatik, csak ez okokból mint felesleges, az ítéletből kihagyandó lett volna, a per ille­tőségéhez leküldetik. (2057. P. sz. a. Élő,: Németh.) 303. Rothbaum Mártonnak, Vlajkó János elleni 30 mérő kukoriczának átadása, vagy mérőjéért számítandó 3 frt 60 kr. árának megfizetése iránt indított perében kö­vetkezőleg végeztetett : Hitelt érdemlő bizonyitványnyal kimutatva lévén az, hogy felperesnek ügy védje betegsége által akadályoztatott a perújítást megtagadó végzés elleni felfolyamodványának jókori benyújtásában, és ennél fogva annak e részbeni mulasztása igazoltnak kimondatván, az 1863 oct. 16-án 3034, és az azt megelőzőleg ugyan azon évi aug. 4-én 2381 sz. a. hozott végzések megváltoztatá­sával, az utóbbi sz. a. benyújtott felfolyamodványnak el­fogadása mellett a perujitási kérdés is vizsgálat alá vé­tetvén, miután az ideig. törv. szabt 88. §-nnl fogva ez esetben is a perujitási kérdés elintézésénél az 1840. XV. t. cz. 12. fejezetének határozatai szolgálnak zsinórmérté­kül, azok szerint pedig az uj bizonylatok alapján kért perújítás,annak kimutatása esetében, hogy a felmutatott bi­zonylatok^ tekintve hogy a felhívott tanuk az előbbi per­bennem használtattakjogszerüen megnem tagadtathatnék, annál fogva tekintve azt, hogy felperes ujitó keresetleve­lében az annak előtte nem használt tanukra is hivatkoz­ván, kérelme az 1840 XV. t. cz. II. R. 194. §-a b) pontjá­nak teljesen megfelel; — az általakért perujjitá? e helyen megengedtetik, és az azt megtagadó e. b. végzés ekként megváltoztatván stb. (1864. május 27-én 14696. P. sz. a. Elő.: Mo n aszterly.) 304. B. Weisz Pálnak, az „Assecurazioni G-ener iü in Triest" biztosító társaság elleni 300 pfrt. s jár. iránti pe­rében ítéltetett : Ámbár a biztosítási szabályok 2. pontja szerint, a biztosításkor azon czim, mely a biztosításhoz jo­got ád, bejelentendő, s a B. a. biztosítási okiratba Wein­berger Ferencz a biztosított tárgyakat maga tulajdona gyanánt vallotta be; — mindazáltal, miután felp. felszólí­tása daczára, alp. társaság magát a biztosítási feljelentést be nem csatolta, de más részről, miután az idézett biztosí­tási szabályok l-ő pontja szerint, a biztosítás a polizzéban megnevezett tárgyakra érvényes, a fennebbi eltérés pedig azon szabályok 18. pontja értelmében csak is az esetben tenné a szerződést érvénytelenné, ha az által rosz szándók­kali károsítás vagy valótlan követelés érvényesítése czé­loztatnék, mi jelen esetben, hol az elégett és felperes tu­lajdonához tartozó tárgy csakugyan Weinberger Ferencz által biztosítva volt, fen nem forog, s miután végre alp. társaság a leégett tárgy biztosításáért a fizetést valóság­gal felvette, s magát a B. a. okiratban, tüz esetében, a kártérítésre kötelezte, a kereseti ház pedig a biztosítás tartama alatt 1862 jun. 26-án leégett, és alp. társaság ezen biztosított tárgyra nézve másnak mint felperesnek és tulajdonosnak kártérítéssel épen nem tartozuék, és az ugyanazonosság is kétséget nem szenvedne; —mindezek­nél fogva alp. társaság felperesnek kártérítéssel tartozván, s felp. által keresetileg a kár nagyságának meghatározása is kéretvén, jelen perben az idézett szabályok 19 pontja, mely csak is az esetben , midőn egyedül a kár nagysága vitás, kivételkép lévén alkalmazható, helyt nem foghatván, a mennyiség ellen pedig kifogás nem is tétetvén, alp.tár­saság a biztosított 300 frtoknak o. é. s ez után a megta­gadás napjától 1862 aug. 3-tól járó 6°/0 kamatoknak­ezen ítélet jogerőre emelkedésétől 15 napok alatt különbeni végrehajtás terhe alatti megfizetésébe elmarasztatik, a perköltségek azonban az Ítéletek külömbözőségénél fogva kölcsönösen megszüntetnek, s ekkép megváltoztatván az e. b. ítélet stb. (1864. május 2-án 14799. P. sz. a. Elő. : P e r 1 a ky.) 305. Jony szül. Szinyey Mária és pertársainak Szi­nyey szül. Péchy Mária s pertársai elleni örökösödési pe­rében végeztetett: Az alapperbeni ellenbeszédhez 1 a. csa­tolódé egy osztálylevélnek sem külső alakjával, sembelső kellékeivel sem biró bizonyítvány szerint néhai Szinnyey József és ennek neje Podhorányi Terézia négy gyermeke, illetőlegazoknakörökössei közt az alperesek által állított osz­tály a D. a. végrendeletnek felmutatása, és annak csak 1844 évben történt kihirdetése előtt, s csak is az azon bizonyít­ványban megnevezett ingóságokra nézve történvén, meg a je­lenlegi per tárgyát képező s a fennevezett végrendelet alap­ján követelt anyai hozomány és közkeresményről pedig a felosztott ingóságok átvétele alkalmával semmi említés sem tétetvén, és így jelen mint az anyai végrendelet tel­jesítését tárgyazó per a nélkül, hogyelébb a nevezett kü­lönben is csak az ingóságokra vonatkozó osztály, melynél felperesek egyébb jogaikról le nem mondottak, érvényte­lenítendő lett volna, felperesek által törvényszerűiég meg­inditathatván, a kir. ker. tábla ítélete megváltoztatik, és a per a felek áltál az érdemben előadottak folytán leendő elitélés végett ugyan oda visszaküldetik. (1864. május 25-én 13315. P. sz. a. Elő.: Gedeon.) 306.1nzeltlzsáknak, Gralanthaüd. herczeg Eszterházy Pál elleni 3022 frt 50 kr. kártéritési összeg és járulékai iránti perében következőleg Ítéltetett : Alperes az ügynek rendes írásbeli eljárás útjára leendő áttétele iránti kérel­mét az első tárgyaláskor ki nem jelentvén, és így az töb­bé tekintetbe nem jöhetvén, ennek folytán pedig az alp.

Next

/
Thumbnails
Contents