Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 49. szám

200 mindent konokul tagadott. Ezekután Borsod megye fenyítő törvszékén 1863 decz. 29-én 2456 sz. a. Ítéltetett: „Meszner Sámuel a Suhajda József és családja ellen mérgezés által elkövetett gyilkossági bűntényben bűnösnek kimondatik. Sulyositó körülmények, hogy három emberélet esett áldozatul, hogy makacs tagadása s hazugságoknak bizonyult állításai állal a bíróságot tévútra vezetni szándékozott: miért az 1723 11 t. cz. értelmében pallos általi halálra ítéltetett, ezenfelül néh. Suhajda Józsefné, József és Vidor egyenkint 40 frt vérdijaiban, valamint 343 f. vegyészi vizsgálati költségek, védő ügyvéd részére 10 frt. védelmi dij, rabtartási, ítélet és végrehajtási költségek megtérítésében elmarasztaltatott. Akir. táblán ítéltetett: Jóllehet vádlott Meszner Sámuel Suhajda Józsefnének a halálos ágyon tett azon vallomása által, hogy midőn ő a később mérgezettnek bizonyult tésztát gyúrta, vádlotton kívül senki a konyhában nem volt, továbbá a meghitelts vádlottal szembesített tanuk vallomásai által, hogy ő a Suhajda József családja iránt boszus indulattal viseltetett, s azok meggyilkolására czélzó fenyegető szavakkal is élt, a vádbeli mérgezés bűntényével súlyosan terheltetnék is, mennyiben mindazonáltal vádlott a bűntény elkövetésére nézve folytonos tagadásban van, s ellene az, hogy a Suhajda József ellen tett fenyegető szavak kiejtései alkalmával a méreg csakugyan nála lett legyen, vagyhogy a nevezett valaha mérget akár gyógytárból akár máshonnan vett volna, ki nem derittethetett, valamint arra nézve is, hogy a mérget a lisztbe csakugyan ő keverte volna, egyetlen tanú sem létezik, sőt azt maga a megholt Nagy Anna sem állitá, csak vádlottat aziránt gyanusitá, ugyanazért vádlott a vád alól próbák elégtelenségéből felmentetik, s ekként az e. b. Ítélete megváltoztatván, a per stb. (1864 april 26. 1121. B. sz. a. Előadó: Desewwffy János ktb.) Kúriai ítéletek. Magánjogi ügyekben. A kir. ítélő táblán. 291. Goldstein Jakab és fiának Kohen testvérek, mint a Nuova societa comerziale d. assicurazioni biztosító társaság főügynökei ellen 1446 frt. 80 kr. kártérítés s járulékai iránti perükben Ítéltetett: Felpereseknek Verner Sándor molnár présházán volt, és az 1861 decz. 3-án tüz alkalmával megrongált búzamennyiségét a 8 .(• a. okirat szerint felperesek magok 300 mérő gyanánt elfogadván, és csak ezen mennyiség után követelvén kárpótlást, annálfogva kártérítési joguk ezen összeg után Ítéltetvén meg, minthogy a megrongált búzát 2 frtba felperesek visszavették, a 9 ./• a nem kifogásolt okirat szerint pedig 1861 decz. 3-án a búzának közép piaczi ára 4 frt. 20 krt. tett, alp. társaság 300 mérő után, mérejét 2 frt 20 krjával számitva, 660 frt kártérítésbe, és ez után a per kezdetétől járó 6°/o kamatok megfizetésébe, az e. b. által a kártérítésre vonatkozó indokokból elmarasztatik, a perköltségek alól azonban, mivel részben felperesek is veszteseknek tekinthetők, alperes felmentetik, s ekkép megváltoztatván, stb. (1864. május 7-én 13726. P. sz. a. Elő : Per lak y.) 292. Pollák Mór és érdektársainak a cs. k. p. ü. ügyészség mint a Diós Győri kir. koronái uradalom képviselője elleni kártérítési ügyökben végeztetett : Az A. a. szerződés 16. pontjában a rendes bíróság és eljárás alóli kivétel határozottan az alp. királyi koronái uradalom szabad választásától függővé tétetvén, miután ez esetben az alp. uradalom a sommás szóbeli eljárásba bele nem nyugodott, hanem rögtön a tárgyalás kezdetén a bíróság illetősége és a sommás ügy út ellen kifogást tett, miután továbbá ezen kereset, tekintve a követelt összeg mennyiségét, s a követelésnek kevésbé világos voltát, a törvény szerint is ez útra nem tartozik, a bíróság és ügy ut, a költségek kölcsönös megszüntetése mellett leszállitatik, s e szerint a két alsóbb bíróság Ítéletei megváltoztatván, az iratok stb. (1864. május 6-án 4039. P. sz. a. Elő. : Mait ovicz.) 293. Eisele János örökösseinek, Neff János elleni 3400 pfrt iránti perében ítéltetett: Alperes a keresetlevélhez B. a. csatolt, s őtet keresőleg illető kötelezvényt A szerint felperesek attya részére nem kézi zálogul, hanem mint kezes csak biztosítékul ajánlván fel, mint kezes pedig, az ezen ügy elitélésénél szabályul szolgáló osztr. át. polg. törvénykönyv 1355 §a értelmében csak akkor, ha a főadós a hitelezőnek birói, vagy biróságkivülimegintésére kötelezettségét nem teljesítette, jöhetvén kereset alá, felperesek pedig azt, hogy főadós Fernbacher Ferenczet kötelezettsége teljesítésére felhívták volna, nem igazolván, de nem is állítván, felperesek idő előtti keresetükkel, az e. b. ítélet megváltoztatása mellett elutasittatnak stb. (1864. május 13-án 4517. P. sz. a. Elő. : Szála y.) 294. Koppély Fülöpnek a Kállay Imre részére telekkönyvileg feljegyzett zálogváltási jog kitöröltetése iránti ügyében végeztetett: Miután az e. b. 1863 nov. 21»én 1676 sz. a. Kállay Imrének zálogváltási joga feljegyzését a kaszaperi 4 számú, és még 1860 oct. 3-án 6121 sz. a. Koppély Fülöp tulajdonául bekebelezett birtokról, minden feltétel nélkül kitöröltetni rendelte, ezen végzését azonban hivatalbóli előterjesztésre, az illető érdeklett felek meghallgatása nélkül 1863 nov. 28-án 1711 sz. végzés által az e. b. a telekkönyvi rendelet 142 §. ellenére szabályellenesen változtatta meg, ugyanazért a most felhívott 1711. sz. végzés feloldása mellett, az e. b. utasittatik, hogy Jaczkó Mihálynak 2400 frt. iránti és Kállay Imre zálogváltási joga feljegyzési ügyében, az érdeklett felek meghallgatása mellett szabályszerüleg intézkedjék, mi végett az iratok hozzá leküldetnek. (1864. május 10-én 1838. P. sz. a. Elő.: P e r 1 a k y.) 295. Radván mező városának Fürdik Samu elleni 105 frt és 294 frt. o. é. fedezetlen árva tókék s jár. iránti perében Ítéltetett: Az árvákat illető tőkék csak elegendő biztosíték mellett lévén kölcsönözhetők, és ennek eszközléséről az illető gyámság saját felelősége alatt gondoskodni tartozván, miután a kérdés alatti két rendbeli, Fürdik féle házastársak által kiállított kötelezvények az illető biztosítékul szolgálandó iugatlanságra nem azonnal, hanem csak két év lefolyta után a kikölcsönözést eszközlő alp. gyám részéről betábláztattak, mely mulasztásnak lehetett csak eredménye az: hogy azon tőkék utóbb behajtatlanokká lettek, ilykép pedig azoknak fedezetlensége alperest terheli; ez okból ugyanaza felperesi keresethez képest Hurtovszky féle árvák részére 105 f. s 294 f. o. é. fizetendő összegekben, az első tőke után 1853sept. 30-tól, az utóbbi után pedig 1854 évi jan. 1-től fedezetlen maradt 6 °/0 kamatokban és 30 frt o. ó. megállapított perköltségekben elmarasztaltatik. Ilykép megváltoztatván a megyei törvszék ítélete, a per stb. (1864 május 24-én 13210. P. sz. a. Elő.: Matulay.) 296. Veoreos Mihálynak, Matyus István és Katalin hitestársak elleni perében Ítéltetett : Alperesek az A. a. általok valódinak beismert kötvénv tartalma szeri nt M™.