Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 45. szám

183 nem hall, vagy hogy a sértés már magában múlhatlanul halálos (absolute lethale) nem volt, hanem csak a sértettnek különös testi alkotása, vagy égyébként is beteges állapotja miatt vált halálossá vagy czélszerü s jókor érkezeit orvosi segély a halált eltávoztathatta volna, semmi tekintetbe nem vétetik." Szokolay István. Kúriai ítéletek. Magánjogi ügyekben. A kir. Hétszemélyes táblán. 28. Katzer Józsefs nejének MamielJ. mintáz osztrák cs. kir. vasúti társulat igazgatója elleni kártalanítási perében ítéltetett : Felperes keresetlevelében teljes kárpótlást kérvén, mely kérelemben egyrészt mind a kárpótlási tőke, ugy annak járulékai is, s illetőleg a kamatok iránti követelés benn foglaltatik, másrészt pedig azon itéletileg beismert elvnél fogva, miszerint, felperesnek teljes kárpótlás jár, a kisajátított háznak átvétele napjától a meg nem téritett kárpótlási tőke összeg utánni kamat is fizetendő lévén, a felperes részére megítélt 4154 frt. 99 kr. o. é. kárpótlási tőke után, 1858 szentgyörgy napjától, mint felperesileg beismert ház átvétel napjától 1861 jul. 23-ig 4%, onnan pedig a végkielégítésig 6u/() számítandó kamatoknak megfizetésében alp. szintén elmarasztaltatik, s ekként a kamatokra nézve az alsó bírósági Ítéletek megváltoztatván, a többiben, nevezetesen a kárpótlási tőkére és költségekre nézve a kir. itélő táblának ítélete annak indokaiból helybenhagyatik stb. (1864. május 9-én 3693 P. sz. a. Elő.: Pápay.) A kir. itélö táblán. 273. Báró Sennyey Pálnak, Királyfalvy Gábor, és Boronkay Gyula elleni perében végeztetett: A semmiségi panasznak alapja nem lévén : annak félrevetésével, a folyamodás folytán vizsgálat alá vett végzést illetőleg, mivel az árverési határidők ellen tett panasz az árverési határnapok időközbeni eltelte után megszűnt, a vételár lefizetésére kitűzött határidők pedigelégségeseknek találtatnak, ezeknél fogva az e pontbeli folyamodásnak hely nem adatik; a mi azonban a végrehajtási költségeket illeti ; mivel a kiküldött szolgabíró a végrehajtást egyszerű felszólításra is teljesíteni köteles volt, igy tehát a költségjegyzékben 7. 8. 9 pontok a. kitett tételek szükségtelenül számittattak fel, a 4. és 6. pont a. ugyan azon czélra for ditott fuvar költségek pedig csak egyszer volnának felszámithatók, ezeknél fogva a 6. 7. 8. 9 pontok a. kitett 8 frt. 70 kr. kihagyásával, a végrehajtási költségek 22 frt. 41 krra leszállittatnak, ekép az első bin ság végzése megváltoztatván, az iratok az id. törv. szab. 134 és következő §§-ai értelmébeni további szal ályszerü eljárá* végett, ugyan ahoz leküldetnek. (1864. május 14-én 3104. P. sz. a. hlő. : Németh.) 274. Somogyi Pálnak, Cseh Pál és Anna elleni 5000 frt. iránti végrehajtási ügyében végeztetett: Az ideig. törv. szab. 108 §-a szerint, csupán az elkésetten benyújtott télfolyamodás lévén hivatalból visszautasítható, miután felfolyamodók semmiségi panaszukat az eljáró városi törvszék által teljesített végrehajtási zálogolás és becslés megsemmisítésére főleg irányozzák, s ezt az ideig. törv. szal). 117. §-a értelmében ugyanahhoz, mint végrehajtó bírósághoz, az abban kitűzött határidő alatt benyújtották, az eljáró városi törvszék elutasító végzésének megváltóztatásával, a felfolyamodvány mint törvényes időben beadott, elíogadtatik, s ennek folytán az ügy érdemleges megvizsgálás alá vétetvén, miután sommás szóbeli ügyekben az ideig. törv. szab. 50 §-a szerint a fellebbvitel a végrehajtást nem gátolja, alperesek azon kifogása pedig, hogy a per birája, az általuk kőzhetett fellebbezés daczára, a végrehajtás foganatosítása előtt a periratoknak felterjesztését megtagadta, ez uton orvosolható nem lévén, valamint azon kérelmük is, hogy az állítólag folyamatban levő bünper befejeztéig, a per, és végrehajtás további folytatása felíüggesztessék, jelen végrehajtási kérdés meírbirálásánál figyelembe nem vétethetvén, az eljáró városi törvszék részéről, alperesek kijelölése folytán és jelenlétükben, a törvény értelmében foganatosított végrehajtási zálogolás és becslés helybenhauyatik stb. (1864. május 13-an 1813. P. sz. a. Elő. : Dimits.) 275. Pollák Mór és érdektársainak a cs. kir. pénzügyi ügyészség, mint a Diós-Győri kir. koronái uradalom képviselője elleni kártérítési perében ítéltetett : A megyei tszéknek az 1863 oct. 3-án 2581. sz. a. másodfolyamodásilag hozott Ítélete, a kir. koronái uradalom képviselőjének ki nem hirdetve, hanem Írásban kézbesitve, és igy az annak ellenében közbevetett, fellebbezés törvényes időben beadottnak tekintendő lévén, az eljáró szolgabírói bíróság visszautasító végzése, és a megyei tszék ujabb ítéletének ezen visszautasítást helybenhagyó része megváltoztatnak, és az emiitett fellebbezés is elfogadtatik, -— minek folytán ezen ügy felülvizsgalat alá vétetvén, miután az A. a szerződés 16. pontja értelmében, a rendes bíróság és eljárás alóli kivétel — habár csak az alp. kir. koronái uradalom irányában kikötietett, de ugyanez, a per folyama alat,t a bírói illetőség, és a sommás szóbeli eljárás ellen kifogást nem tévén, abban hallgatag belenyugodott, annak a bírói illetéktelenség, és a felperesileg választott sommás ügy ut tekintetéből emelt panasza, —• valamint szintén alp. uradalomnak azon további neheztelése, mintha az eljáró biróság felpereseket, a nékiek odaítélt kártérítési összeg lehajlásáig a bérfizetéstől felmentvén, ez által a felek kérelmén tul terjeszkedett volna, azon oknál fogva, minthogy ez által csak a felperesek részéről a keresetlevélben kért, és az egész per folyama alatt is szorgalmazott beszámítás (Compensatio) mondatott ki, alaptalannak találtatnak, és ennek folytán az alp. kir. koronái uradalom semmiségi panasza elvettetik , — a mi az ügy érdemét illeti : miután a fennállott borsodi cs. kir. megye hálósáénak az 1 sz. a. beperesitett kibocsájtványa szerint, a Miskolczon lévő azon hat vendéglői jogosítványok, melyeknek gyakorlata által felperesek magokat károsítva érzik, illetőleg az alp. kir. koronái uradalomtól bérbe kivett korcsmáltatási jogot csonkítva vélik, az illetőknek még az 1859. év folytán, tehát két esztendővel előbb engedélyeztettek, mint sem felperesek az A. a. 1861 évi nov. 6-án kelt szerződés szerint a kérdéses korcsmáltatasi jogot kibérlették ; — miután továbbá ezen jogosítványok az illetőknek közigazgatási uton engedélyeztetvén, alp. kir. koronái uradalom azoknak jogos fennállását soha el nem ismerte, s habár azoknak — mint a törvény szerint őt illető kisebb királyi haszonvételekre nézve sérelmeseknek — megszüntetését a perbeli adatok szeiint is szorgalmazta, ennek daczára eze-n, a keresetbeli szerződés megkötésekor már köztudomásilag fennállott korcsmákra nézve, felperesek irányában bár mi felelőséget még sem vállalt, sőt inkább felperesek az A. a. szerződés 8. pontjában , azon esetre, ha az általok bérbe kivett korcsmáltatási jog gyakorlatában harmadik személyek