Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 43. szám

173 sz. Mihály napkor lett volna lefizetendő, ellenben azt, | hngy az ekkor lejárt haszonbérleti egész bátraiékot a je- ! len kereset megindításáig követelte volna, legkevesebbé sem bizonyítaná; miután továbbá, a jelen per elitélésénél alkalmazásba veendő polg. törv. könyv 1480 § értelmében, s az ezt bővebben értelmező 84 sz. függelék szerint haszonbéri pénzekből hátralevő követelések három évek alatt elenyésznének; miután végre az 1856. sz. Mihálv napjától számítva ezen elévülési időszak már az 1859 sz. Mihály napkor, s még a p. törvkönyv hatályossága idejében, a nélkül, hogy a haszonbéri hátraléknak időközbeni követelése, vegyis az elévü'ésnek bármi módoni félbenszakaztása felp. részről igazoltatnék, lejárt volna, mindezeknél fogva alperesi részről tett elévülési kifogás folytán, az e. b. Ítélet megváltoztatván, felp. elévülés által elenyészett haszonbérleti követelés iránti keresetétől elmozditatik , a költségek azonban a két bírósági Ítéletek különbségénél fogva kölcsönösen megszüntetvén, a periratok stb. (12676. P. sz. a. Elő.: Chernél.) 256. Kunsch Lajosnak, mint néhai Hye Forgács Ottilia grófnő hagyatéka zárgondnokának Gróf Berchtoldt László elleni 11550 frt. kamathátralék iránti perében Ítéltetett: Az 1840. 11 törv. cz. értelmében sommás szóbeli eljárás tárgyát csak világos adósságok kamatjai képezhetvén, a keresetbeli kamatok tőkéje azonban, tekintve, miszerint alp. annak fennállását tagadta nem csak, sőt e részben oly adatokat is hozott fel, melyeknél fogva a tőke fennállása még bíróilag eldöntendő kérdéssé válik, s e felett jelen, egyedül a kamatok iránt indított perben határozni npm lehetne, világos adósságnak nem tekintethetvén, ezeknél fogvá mindkét bíróság Ítéletének s ezek minden következményeinek megsemmisítésévé!, a sommás szóbeli perut, s illetőség leszállitatik, felp. jelen keresetével ennek rendes illetőségéhez utasitatik, s a visszafoglalandók viszszafoglalása elrendeltetik; stb. (1864. april 28-án 2569. P. sz. a. Elő.: Haris György.) 257. Káldy József és Lajos felpereseknek V. Esztei Ferencz modenai cs. kir. főherczeg ő Fensége és érdektársaialperesek ellen, a Farkas-Erdő és Gulácsi puszta haszonvételei megtérítése iránti perükben Ítéltetett: Jelen követelés alapját valóságosan szenvedett kár megtérítésének eszméje képezvén , miután felperesek az A. B. C. és D. a. Ítéletek nyomán végrehajtásilag F. szerint a Farkas Erdő és Gulácsi puszta nem bizonyos meghatározott részének birtokába, hanem elődeik által határozatlanul gyakorlott előbbi használatába helyeztettek vissza, és így a háboritás tartamának idejére is csak az ilynemű használat gátoltatása folytán valóságosan szenvedett kárt követelhetik, ennek igazolásául pedig felperesek sem tanú, sem egyébb bizonyítékot nem ajánlottak, és ezen mulasztás bírói szemle által nem pótolható: ez okból az e. b. ítélete helybenhagyatik és az iratok stb. (1864. april 20-án 9018. P. sz. a. Elő. : S z a 1 a y Zsigmond.) 258. Rib arics Erzsébetnek Nagy Boldizsár ellen gyermektartás és jár. iránti perében ítéltetett : A feloszlatott soproni cs. kir. főtörvszék határozata folytán kiegészített jelen ügy, még az 1857. oct. 17-én megindított kereset folytatásának lévén tekintendő, és így alp. az előbbi tárgyalás alkalmával az A. a. szerint tett azon beismerését, hogy felperesnőt 1856 febr. 17. körül lakására felvezetvén, kéjei kielégítésére felhasználta, a későbbi tárgyaláskor puszta tagadással meg nem dönthetvén, mivel pedig az eként beismert közösülési időtől a D. a. keresetlevél szerint 1856 oct. 25-én bekövetkezett szülésig 6 hónál nem kevesebb és 10 hónál nem több idő folyt le, alp. pedig nem is állította, hogy felperesnő ezen idő alatt mással is közösült volna, eként a gyermek attyának kelletvén tekinteni, mint ilyen a keresetbe vett gyermektartás fejében 1856. oct. 25-től számítva a gyermeknek életbe maradása esetére, annak 14 éves koráig havonkint előre fizetendő 7 frt o. é. tartási díj és 30 frtra mérsékelt perköltség megfizetésében elmarasztatik, megváltoztatván e szerint az e. b. ítélete, a periratok stb. (1864. april 23-án 1556 P. sz. a. Elő.: J a m n i c z k y.) 259. Juhász Antal s érdektársainak kölcsönös tulajdonjoguk bekeblezése iránti ügyben végeztetett: Minthogy a csere birtok, a fennálló helybeli szoká« szerinti természetét el nem veszti, a bekeblezett hitele/ők pedig a cserébe vett birtokra zálogjoguk átíratásába beleegyeztek; — annál fogva a telekkönyvi rendelet 137 §-nak elég tétetvén, az 1863 jan. 31. Juhász Antal és neje Kuti Borbála, és Rácz István között kelt s eredetben felmutatott csere szerződés alapján, a makói 1676. sz. telekjegyzőkönyvből Juhász Antal és neje Kuti Borbála neveikre irt birtokból a 2 és 3 sor és 7039, és 7045. helyrajzi sz. a. ugarföldek tulajdonjoga le, és ugyan a makói 3334. sz. telekjegyzőkönyvbe Rácz István nevére átíratni, továbbá a most emiitett 3334. sz. telekjegyzőkönyvből Rácz István nevéről a 9863 és 9871 helyrajzi sz. a. ugarföldek le, és Juhász Antal s neje Kuti Borbála neveiken levő 1676. sz. telekjegyzőkönyvbe cserekép átíratni rendeltetnek: egyúttal az 1863 február 24. Makra Imre makói plébános és azon évi febr. 25. Tisza Péter egyházi gondnok aláirásaik alatt kelt, s eredetben felmutatott kikeblezési engedélyek alapján a felhívott 3334. sz. telekjegyzőkönyvbeni a 9863 és 9871 helyrajzi számú földekről az elsőnél a makói r. cath. szegény alapja részére 105 f. tőke és kamatai erejéig, az utóbbinál a makói rom. kath. egyház javára 200 frt és kamataira nézve a C. lap 1. és 2. sorszám alatti zálogjog bekebelezések kitöröltetni és a cserébe ezennel átíratni rendelt 7039. és 7045. helyrajzi számokra a zálogjog a fennirtak részére ugyan azon összegek és járulékai erejéig bekebeleztetni rendeltetik , — végre az 1676 számú telekjkböl a makói gyámhatóság által 1863 mart. 9. 71. sz. a kiadott, és szinte eredetben felmutatott kikeblezési engedély alapján a C. lapon Kurai József katona javára 2058. számú végzéssel zálogjogot nyert 993 frt tőke és 5% kamat az ezen, telekjkönyvbe 7039 és 7045 helyrajzi sz. birtokról a zálogjog kitörlése s a helyettük cserébe ezennel átírt 9863 és 9871 helyrajzi sz. birtokra a zálogjog ugyan a fenirt gondnokság alattiak javára 993 frt. és 5% erejéig bekebeleztetni rendeltetik. Ekkép megváltoztatván az e. b. végzés, az iratok stb. (1864. april 23.10211. P. sz. a. Elő.: P e r 1 a k y.) 260. Milkovics Antal és Zsigmond felpereseknek ismeretlen tartózkodásu özv. Horváthy Gáspárnó, úgyis mint kiskorú Kálmán, Sándor és Ida gyermekei term. és törv.gyámannyaalperes ellen zálogkiváltási jogkitörlését tárgyazó perükben Ítéltetett : A telekkönyvi rendszabály 148 §. szerint a bekebelezésnek, mely az igény feljegyzését mint kevesebbet magában foglalja, ha annak eredeti sommás volta kimutattatik, perutoni kitörlése megengedve levén, felperesek pedig a felmutatott, s valódiságára kifogás alá nem vont örök felvallási szerződéssel kellőleg beigazolták, hogy ugyanazon birtokot, melyre alp. zálogkiváltási igénye feljegyezteték, még ezen igény feljegyzése előtt, alp. jogelődjétől örök tulajdoni joggal megszerezték, eként a kitöröltetni kivánt igény feljegyzésének, már eredetileg is semmis volta teljesen kimutatva lévén, I ez indokból az e. b. ítélet megváltoztatik, és alperes ja-