Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 43. szám

172 befolyással sem lehetnek, s igy jogi számításba sem jöhetnek. Innen a tudomány általánosan elfogadott, napjainkban többé kétségbe sem vont elve: mikép a sebesitési cselekvény életvesztési hatályának meghatározása egészen s egyedül quaestio facti — az az azt esetről esetre külön kell a fenforgó körulinéuyekból meghatározni. e) Innen következik az is, mikép az általánosságban felállított lethalitas elve, és a sebesitéseknek fent, érintett osztályzata in vulnera absolute et relalive lethalia stb, — semmi jogalappal sem bir. Mert ha — mit nem lehet tagadni, — a bűntett megalapithatására, minden emberölési esetben külön kell a ténykörülményeket vizsgálni; akkor nem szükségeltethetik, hogy a sebesités általánosan halálos legyen, olyan t. i. melynek minden esetben s mindenkinél szükségkép halált kellessék előidézni, hanem csak az, hogy az előfordult bizonyos esetben volt légyen halált okozó. 1) Következik továbbá, mikép a fentebbiek alapján annak meghatározásánál, váljon bizonyos sebesités emberölési büntettet képez-e, jogi számításba legtávolabbról sem vehető az, hogy az életvesztés a megöletett gyönge test alkata, és szervezete, agyvelő hibája, koponyája vékonysága stb. által mozditatott elő, vagy hogy hasonló sebzés p. o. hasonló vágás vagy ütés a koponyára, hason szurá' a mellbe s nemesb test részekbe, más esetekben halált nem vont maga után, hogy az rögtön használt orvosi segély, vagy valami kitűnő orvosi tehetség rendkívüli képessége folytán kigyógyitatott stb. 8) Mert ha ez állna, akkor a bűnösség nem a bűntettes saját tette s ennek kifolyásai, hanem részint a puszta véletlen által, minőamegöletettnek testi hiányai, részint egy egészen idegen tett körülményei szerint határozatnék meg, mi a felelőség és beszámítás jogi fogalmával a legnagyobb ellentétben állana. (Folytatt.) 6) Der Tod mus als Wirkung aus der widerrechtlicher Handlung, als seiner Ursache enstanden sein. Wann dies der Fali, ist q u e s t io f a c t i. T e m m e : Lehrbuch § 158. Die Lehre v. der Tödtung von Buri. Archiv f. Preus. Str. 18 63. S. 753. 7) Azért az ujabb jogtudományban most már maga ezen kifejezés is: t ö d 11 i c h (halálos) elvettetett, és helyette a t ö d t e n d (halált okozó) használtatik. — Atödtlich szó nagy befolyással volt az emberölés körüli eszme zavar emelésére, mert az valódilag csak azt jelenti, mi életveszélyü; már pedig sok sebzés életveszélyes, a nélkül, hogy halált eredményezne; mig a tödtend halált okozó szó ezt szükségkép kifejezi. H a eberlin: Grundsatze d. Crim. rechts. III. S. 7. 8) Ezt már Feuerbach igen világosan és határozottan megalapitotta. ,.Das Verbrechen d. TödtuDg — igy ir hires b. jogtanában — vollstandig vorhanden ist — ohne Unterschied , obsie allgemein den Tod bewirken musste, oder deoselben nurinden gegenwartigen Falle bewirkt hat, — namlich wenn die Tödtlichkeit in der besonder Leibesbeschaffenheit des Verletzten, oder in áussern Umstanden gegründet war ; — ob durch Hülfe d. Kunst ihre tödtliche Wirksamkeit hatte gehemmt werden können, oder ob sie unheilbar tödtlich gewesen, ob si durch andere zwischen Ursachen, oder unmittelbar den Tod hervorgebracht hat. — Lehrbuch d. gem peinl. rechts. § 208. Hasonlóan nyilatkoznak, kiemelve mindig különösen a test alkat és szervezet gyöngéit s hibásságát is : Mittermaier zu Feuerbach § 218. B e rn e r: Lehrbuch S. 342. Temme: Lehrbuch § 158 Leonhardt: Commentar. II. § 202. Haeberlin: Grundsatze III. S. 7. Heffter: Lehrbuch § 231. Jagemann: Criminal Lexicon 1854. sub Tödtung és Verletzunsen; dr. Krug; Commentar zu d. Strafg. f. Sachsen. Leipzig. 1862. I. S. 66. finriai ítéletek. Magánjogi ügyekben A kir. itélő táblán. 253. Ziska Józsefnek Brader Samu ellen 15 frt. és járulékai iránti perében ítéltetett : Miután alperes azt, hogy a felperes társulatnak, Győr városában levő pénztárán kivül másutt is volnának fizetési helyei, nem bizonyította, de nem is állította, és ebből kifolyólag a fizetések teljesítésére kitűzött helynek Győr lenne tekintendő, miután tovább felp. az ügy tárgyalása alkalmával még az ellenbeszéd beírása előtt a végrehajtás iránti kérelmet jegyzőkönyvbe iktatta, de különben is az 1832/e cz. 8 és 10 §§ szerint sommás eljárásnál rendes keresetlevél nem is kivántatik, és a végrehajtás hivatalból elrendelendő, az alperesnek a birói illetőségre, és a végrehajtás elrendelésére vonatkozó semmiségi panasza félrevettetik, és tekintve, hogy alp. a kereseti követelés valódiságát a tárgyalás során beismerte, tekintve továbbá, hogy felp. a keresetlevélben és a tárgyalási könyvben 15 frtot, és ennek járulékait követelte, a törvszék még is helytelenül 30 frtot ítélt meg, az Ítélet ezen részében megsemmisíttetik, és alperes a keresethez képest 15 frtban, ezen összegnek 1863 május 24-től számítandó 6°/0 kamataiban, és 8 frt 25 krra mérsékelt perköltségekben maraszfaltatik, illetőleg a kamat és költségekre nézve az e. b. Ítélete helybenhagyatik. Ilyképen megváltoztatván az e. b. ítélete a periratok stb. (1864. april 22-én 13758. P. sz. a. Elő. : S z e r é n y i.) 254. A cs. k. temesvári pénzügyi ügyészségnek mint a csatádi kir kincstári uradalomnak Kohn József ellen 246 frt. 40 kr. iránti perében ítéltetett : Jelen kereset alapját képező s valódiságára nézve alperes részéről kétségbe nem vont A. a. szerződés 16. pontjának világos tartalma szerint, alperesnek mint bérlőnek azon ürügy vagy indokból, mivel a bérleményi földnek egy része hiányzik, addig mig az ez iránt a szerződésben megállapított közigazgatási vagy bírósági elintézés meg nem történt, a lejárt bérleti összeg vagy annak egy része fizetésének megtagadása jogában nem áll van, miután alp. azt, hogy a bérleményi fold hiánya iránti követelését közigazgatási vagy bírósági uton szerződés szabta módon érvényesítette volna, nem is állítja, s igy ezen kifogása jelen keresetben tekintetbe vehető nem lenne: ugyan azért alp. a felperesi kereset szerint elmarasztaltatik, minélfogva tartozik a keresetbeli 246 frt. 40 kr. és annak a lejárati naptól az az 61 frt. 60 kr. után 1858 november 1-je óta 61 frt. 60 kr. után 1859 február 1-je óta, 61 frtGOkr. után 1859 május 1-je óta, végre 61 frt 60 kr. után 1859 aug. 1-je óta a kielégítés napjáig felszámítandó 4% kamatait jelen ítélet kézbesítése után 15 napok alatt végrehajtás terhe mellett a felperesi k. kincstári uradalomnak megfizetni ; ekként az eljáró megyei törvszéknek Ítélete megváltoztatik. (1864. aprifis 29-én 12681. P. sz. a. Élő. : G-e 11 én József.) 255. Gróf Nakó Kálmánnak Winkler Hermann és özv. May Adolfnő ellen 2246 frt. 50 kr. o. é. hátralevő haszonbér s járulékai megvétele iránti perében Ítéltetett : A kereseti követelés ellen alp. részről felhozott,s mint az ált. p. törvkönyv hatályossága alatt keletkezett elévülés iránti kifogás ezen tkönyv szabályai szerint lévén megítélendő, miután felp. keresetlevelében maga is azt állítaná, hogy a követelt haszonbérleti utolsó részlet mógaz 1856