Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 43. szám

Pest, 1864. péntek június 3. 43. szám. Hatodik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom : Büntetőjogi értekezés. (Folyt.) — Kúriai ítéletek magánjogi ügyekben. — Hivatalos tudnivalók. Büntetőjogi értekezés. A test szervezet s Állapot befolyása az emberölési bűntény megalapítására. (Folytatás ) Az ujahbkori tudomány azon tant, mely a leihalitas ^általános jogi fogalmazásáról, és a sebesitések osztályzatáról szól, elvetvén, határozott elvül állította fel, tnikép az emberölés tényálladéka s büntetési beszámítása megalapítandó, mihelyt az előfordult bűnvádi (concret) esetben, az emberölési tett, mint ok,és a bekövetkezett halál, mint okozat közt a beszámithatás ala eső kapcsolat előállitatik; 2) s igy annak megalapítására a testi állapot és szervezetnek befolyás nem tulajdonitható. Ezen elv igazolása önkényt következik, egy részt magának az ölés fogalmának s kellékeinek lényegéből; másrészt a lelhalilas-f'él- tan alaptalanságaiból, shátrányaiból, melyek veszélyekké is fejlődhetnek. Minthogy az emberölés ;i) azon jogellenes tettet jelenti, mely valamely ember bekövetkezett életveszteségének elégséges okául tekinthető; *) következik, mikép e jogi fogalomban különösen két lényeges kellék foglal helyet t. i. idegen élő emberi lény — mely t i. a bűntett tárgyául szolgált légyen; és másodszor oly cselekvény, mely az előfordult esetben a beállt élet vesztésnek okául, jogi forrásául szolgált. Az első tekintetből következik, mikép minden emberi és élő lény az emberölési bünteit tárgyául szolgál; mit szükségtelen indokolni, miután kétségbevonhatlan, mikép az élethezi jog mindenkinek legszentebb, legsérthetlenebb joga, melyet csak a törvény utján lehet elvenni s megtámadni. És t-nnek szükségképi kifolyása, miszerint jelenkori, a jogállamot képviselő társalmi rendszerünkben, a mint a középkori barbár szokások által az emberölés büntetti beszámításától, bizonyos vallásbeliek, nemzet s osztálybeliek irányában megengedve volt kivételek többé el nem ismertetnek s el nem türetnek ; úgy az emberölési J) Keletkezése különösen a híres C. Crim. Carolina 147 czikkjéből származtatik, mely azt rendeli, hogy a halálosság (Tödtlichkeit) iránt orvosi szakvélemény adattassék. Ennek hódolt még mind Carpzow, mind Böhraer És az azt elvető reform irány különösen a tudós Stübel törekvéseinek érdeme. ") Hetit er: Lehrbuch § 231. T e m m e • Lehrbuch d. Schweizer Strafr. S- 158. Bemer: Lehrbuch des Strafr. 1857. §• 180. 3)Die Tödtung, homicidium — mely megkülönböztetendő a Todtschlag, agyonütés Todtschlag aus Jáhheit und Zorn, in a f f e c t u , az 1844-i bünt. Codex tervünk szerint s z á n d é k o s emberölés esetétől. ') Feuerbach: Lehrbuch d. gem. peinlichen Rechts. S. 206. H e ff ter; Lehrbuch d. deut. Strafrechtes 1857 § 224. büntetés teljes szigora alá esnek azok is, kik e büntettet elkövetik akár teljesen elaggodtakon, habár aggkoruk elgyöngülésig s tehetlenségig emelkedett is; akár életveszélyü betegeken, habár világos bizonyítékként életük csuk néhány napig terjedendett is. Mert az életjog sérthetlensége folytán, nem lehet joga senkinek azt másoknál csak néhány nappal, vagy épen órával is megrövidíteni, és csonkítani. 5) Ezek alapján kétségtelen, miszerint korunk jogfogalmai szerint, a legnagyobb gyöngeségig terjedő test, szervezeti tozzantságnak, a leghalálosabb kor állapotnak sincs jogi befolyása, az emberölési bűntett tényálladéka kizárására, s büntetési beszámítása gyöngítésére. A második szempontból, mely az életvesztés okául szolgált sebesitési cselekvényre vonatkozik — ismét az folyik, mikép a bűntett ezen kellékének lényege kizárólag abban központosul, hogy az elkövetett sebesités a bekövetkezett halálnak jogi forrása volt légyen; minélfogva az emberölési bűntett tényálladéka elő áll, mihelyt igazoltatott az, hogy a bizonyos esetben elkövetett sebzési tett, s az előállt életvesztés közt szükségképi kapcsolat létezik, tehát hogy azon tett idézte elő a megsebbzettnek halálát. Már pedig ezt elvontan — in abslraclo — nem lehet megalapítani Mert annak jogi meghatározására, hogy bizonyos sebesités okozta-e az életvesztést, egyedül csak azon tény körülményeket lehet s kell számításba venni, melyek közt a sebzés elkövettetett, és csak azon különös bűnesetben történt sebesités természetét, sajátságait, és hatályait vizsgálni s mérlegezni. Azért egyedül a minden külön esetben előfordult sebesitési tény körülményektől függ ., váljon az emberölési bűntény létezése kimondathatik-e vagy sem :mire tehát egymás büntetti esetben előfordult, vagy c-pen átalánosságban, elvontan felállított körülmények és viszonyok, mint a kérdéses külön eseti sebesitéssel semmi kapcsolatban sem állók — legkisebb 6) így p. o. a jeles franczia jogtudós Hélie: Le premier — mond — c'est qu'il faut que l'homme sur lequel se commet l'attentat soi vivant encore au moment de sa consommation. — Ainsi fut-il atteint d'une maladie sans espoir n'éut-il qu'une heure, qu'un moment d'xistence, l'acte qui abrége cetté vie d'une heure ou d'un moment-est un homicide." Theorie du Code Pénal. V. Ch. 43. § 1. — Hasonlóan: Leonhardt Comentar über d. Crirn. Gesetzbuch für Hannov. II § 203. Abegg: Lehrbuch d. Strafr. § 227. Wach ter Lehrbuch II 219. stb. — Figyelemre méltó az is. mit a tudós H y e mond: Man wird daher eben so wohl das Verbr. des Mordes begehen, wenn man einen versuchten, etwa bereits rechtmasig zum Tode verurtheilten Verbrecher — wenn man einen lebensschwachen , hinsichenden, odertödtlich verwundeten Kranken tödtet. Das Oest. Sirafgesetz. 1855. I S. 221. 43