Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 42. szám

169 azonban hitelesítés rávezetésével el nem látott kihasitási földkönyv is használtatott, tekintve, hogy az ennek meg­felelő kihasitási térkép már hitelesítéssel is el van látva, és hogy alperest, mint a tagosítás létrehozatalába befolyt egyik közbirtokost is terhelő azon mulasztás, miszerint a hitelesítéssel ellátott kihasitási földkönyv, a törvény meg­hagyása ellenére, a megyei közlevéltárba be nem adatott, vagy pedig az, hogy általa a hitelesítéssel ellátott föld­könyv előmutatva nem lett, felperesek joghátrányául nem szolgálhatna, ekként bírói figyelmet nem érdemel ugyan; miután azonban azon körülmény, hogy alperes felperesek kihasitási javaslata ellenében más javaslatot nem tett,ana nézve, hogy birtok kényelme több megzavarást is szenved­jen, mint azt a szükség megkívánja, méltó okul nem szol­gálhatna, kivált midőn a tagositáskori osztályozás czélját épen a birtokok egyenértékűvé tétele képezi, de azt, hogy a zálogba adott belső helyen építtetett alp. által az is­pánlak, felperesek P. a. tanúi közül csak egy állította, és ettől felperesek elállván , annak más belsőség általi kipót­lásába bele is egyeztek, ennélfogva az e. b. Ítéletnek e részben is megváltoztatása mellett, a kereseti birtoknak kihasitása, akként rendeltetik el, hogy felperesek részére a kereseti birtok belhelyeképen, a 77-ik helyrajzi számot viselő Tapinai dűlőnek a 64-ik helyrajzi számot viselő belhely melletti részéből, az alatta elnyúló útra egy hold 1200 • öl terjedékben, a szántóföldek egész fennebb megítélt terjedéke pedig, a kenderhelyi, vagyis a telek­könyvben használt elnevezés szerint, Egerföldi dűlőben, az e. b. ítéletben megállapított taggal összeérésben hasi­tassék ki, a rétek és közösbeli jutalék kihasitásának módja a szerint , mint elsőbiróságilag elhatároztatott , meg­hagyatván. (1864. május 4-én 1092 P. sz. a. Elő. : Ny e­viczkey József.) 250. Fehér Antalnak Jerfi Antal, mint az első ma­gyar általános biztosító társaság győri főügynöke elleni tűzkár összeg megvétele iránti perében ítéltetett : Alperes sem a biztosító társaság képviseletébeni megidéztetése, sem a kárösszegnek ez utoni megállapítása ellen a per so­rán kifogást nem tevén; más részt pedig a biztosítási fel­tételeket fel nem mutatván, és a jelen ügyben tárgyalt jogviszony megbirálásának alapjául a keresetlevélhez egyszerű másolatban csatolt, szerkezetében általa nem ki­fogásolt A a. okmányt határozottan elfogadván; miután ezen okmány tartalma szerint a biztosítás 1861 évi aug. 17-én lépett érvényre, s abban oly megszorító záradék, hogy a biztositás érvénye e nap déli 12 órájától számí­tandó, nem foglaltatik, azt pedig, hogy felperes biztosí­tott háza csakugyan 1861 évi aug. 17-én égett el, alp. is határozottan beismeri; miután továbbá alp. a felperesi­leg követelt kárösszeg mennyiségének helyességét a per során kétségbe nem vonta: mindezeknél fogva az e. b. ítélete azzal, hogy alperes mintáz első magyar által, biztosító társaság győri főügynöke köteleztetik az elma­rasztalási összeget megfizetni, helybenhagyatik. (1864. april 30-án 1207 P. sz a. Elő : Vajkay.) 251. Rudolf Pál szatmári kanonok , mint a szatmári püspöki alapítványi pénztár gondnoka sfelperesnek Újhe­lyi Borbála és Újhelyi József alperes elleni telekkönyvi kiigazítás, illetőleg tulajdonjog kitörlés bekeblezéseiránti ügyében végeztetett : A felperesi beadvány, annak bél­tartalmát és a kérelmet tekintve, a keresetlevél kellékei­vel birván, e. rendű alperes által kért halasztásnak meg­tagadása pedig, minthogy a hoszszabb időre eltávozó ügyvéd helyett, mind az ügyvéd, mind a fél által más ügyvéd helyetesithető volt, jelen ügyben, mely több ha­lasztások után érdemileg is kimerittetett, semmiségi ala­pul nem szolgálhatván, ugyanazért e. r. alperes által köz­bevetett semmiségi panaszok alaptalanoknak találtatnak; az ügy érdemét illetőleg, mitán alperes részéről az, hogy a B. a. hiteles összeírásban foglalt birtok másod rendű alperes kizárólagos tulajdona volt, s a telekkönyvek be­hozatala előtt felperesi részről eszközlött általános betáb­lázás ezen okirat alapján 2-od rendű alperesnek akkor birtokában volt minden ingatlanságokra történt, meg nem czáfoltatván, de tagadásba sem vétetvén, annál fogva a tkvi rend. 148 § értelmében e. b. elrendelt kitörlés és a birtoknak elöbbeni állapotba való visszaállítását tartal­mazó intézkedése ezen okoknál fogva is jóváhagyatik, — a mennyire azonban, a perben álló felek által ujabbi tár­gyalás nem kéretett s azért, ennek szükségessége fenn nem forog , e. r. alperesnek követelései külön útra tartozván, e részben az e. b. végzés érdemileg jóváhagyat­ván, a további tárgyalás iránti intézkedés pedig feloldat­ván, az iratokstb (1864 april 23-án 11323. P. sz. a Elő: Per laky.) 252. Marsai Alajos felperesnek, Mayer Károly alpe­res ellen 112 frt. 11 kr. és jár. iránti perében Ítéltetett : A nem igazolt semmiségi panasz félrevettetik, egyébiránt alperes 5/- a- beperesitett levelében azt, hogy felperesnek tartozik, és hogy rendkívüli költségek is tétettek, vilá­gosan beismervén, és ezeknek más módon leendő kiegyen­lítését ígérvén, az ./• a. levelében pedig alperes a tál le­romlását szerencsétlen esetnek mondva, felperest czélszerü intézkedésre, és addig is, mig a fal felrakathatnék, a nyílás becsináltatására bízván meg, — miután később alp. beis­merése szerint a ledőlt fal felperes által csakugyan fel­építtetett, s így az, hogy felperesnek alperesen követelése van, kétséget nem szenved, alp. 2 ./• és 3 ,/• a. számlák­ban kitett, összesen o. ért. 91 írt. 66 krban, ezen összeg után 1862 évi május 16-tól számítandó 6% kamatokban és 21 f. perköltségben elmarasztaltatik, de csak azon eset­ben, ha felp. arra, hogy követelése 91 frt. 66 krt valóban tesz, hogy erre alp. mindeddig semmit sem fizetett, s en­nélfogva — ezen követelése jelenleg is fennáll, az esküt leteszi, tartozik ennélfogva stb. (1864. april 29-én 14315. P. sz. a. Elő. : S z e r é n y i.) Rövid Közlések: Helybenhagyatik. Pauschenvein András és társai Schvabel János e. végrehajt, ü. mert az árverezési feltételek meg­alapításánál a felfolyamodó felek az árverési hirdetménynek hírlapi köröztetéséről lemondtak, annak különbeni közhírré tétele pedig a felterjesztő jelentés tanúságaként kellőleg eszközöltetett, s mert az árverés megtartása után ajánlott nagyobb Ígéretek figyelembe nem vétethetnek. (1864. 13353.) Csernus János Kovács István és Dragon József e. 273 vfrt. ír. ü. alp. a kereseti Összegben elmarasz­taltatnak, mert azt, hogy közöttük és felp. közt társas viszony lé­tezett, és a 42 f. tartozás beismerésével azt is, hogy a számadási ügy eddig még véglegesen kiegyenlítve nincsen, maguk bevallot­ták. (1864. april 8. 13997.) Grlück Jakab Stern Simon és Wahrman Móricz e. 210 o é. f. ir. ü. a megyei törvényszék végzése, mert a felp. által visszakövetelt óvat pénz a haszonbéri szerződés szerint oly feltételekhez van kötve , melyeknek a nevezett szerződés ér­telmébeni megvitatása és tisztába hozatala sommás szóbeli el­járás tárgyát nem képezheti. (1864. april 13. 10321.) Fisch Ábra­hámnak Kolb F'arkas és érdektársai e. 666 frt és jár. ir. adóssági ü. mert e. r. alperesnek az A. a. kötelezvény ellen tett azon kifogá­sa, hogy ez csak egy tanú által van előttemezve, az által, mert annak sajátkezüleg történt aláirását beismeri, figyelembe nem vé­tethetik, azok pedig, miket 2-od, 3-ad és 4-ed r. alperesek a nevö-

Next

/
Thumbnails
Contents