Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 42. szám

Pest, 1864. kedd május 31. 42. szám. Hatodik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, , » , Tartalom : Büntetőjogi értekezés. — Kúriai Ítéletek magánjogi ügyekben. — Hivatalos tudnivalók. Büntetőjogi értekezés. A test szervezet s állapot befolyása az emberölési bűntény megalapítására. A büntető jogterén, hol az utóbbi években a dolus generális kot üli hires s nagyjelentőségű vita ismét megújult, *) és pedig azon, mind a tudomány, mind a joggyakorlat igényeinek legjobban megfelelő sikerrel, mikép mindinkább tulnyomóságra emelkedik azon nézet s. elv, hogy a dolus generális alatt értetni szokott esetekben **) , a jogos szigort érvényesítve , a felelőség s beszámítás egészen a dolus-ra terjesztessék — ezek mellett nem csekély fontosságú azon — a tudomány által már teljesen s véglegesen eldöntött kérdés is : váljon az ember ölés bűntényének megalapítására van-e befolyása, az emberölés tárgyát képezett egyén lest alkatának s test szervezete phisikai minőségének ? Az az — hojry e kérdés határozottabb alakban állitassék elő — váljon az emberölésnek bűnténye, mely magában foglalja mind az eltökéléssel s elő megfontolással párosult gyilkossági tényt, mind a felhevült állapotban keletkezett s végrehajtott agyonütés bűntettét, — csak akkor alapitható-e meg, ha a halált előidézett lett oly sérelmes volt, mikép annak mindenkinél, minden körülményekben halált kellé okvetlenül előidézni; és nem akkor is, midőn a testi sebzésnek halálos következménye részben vagy tulnyomólag a megöletettnek testi gyöngesége, kór állapotja, vagy más test szervezeti hiányai p. o. gyönge, vékony koponyája stb. stb. által okoztatott, s tétetett lehetővé? E kérdés megfejtése is egyike azoknak, melyek az ujabbkori tudomány vívmányai közé tartoznak, s a régi — s ujabb büntető jogi iskola közt kitűnő válaszfalat j emelnek: — nemcsak az eszmék tisztázására, a büntető jogi fogalmak helyesb megalapítására, hanem a jogosság igényeinek is tökéletesb kielégítésére, túlnyomó előnynyel; melyben szinte a folytonosan emelkedő közműveltségi s erkölcsi haladás világos jelenségei rejlenek. *) Geh. Justizrath v. Krug: Zur Frage von dolus generális. Archív {. Preuss. Strafr. 1862. 734. H a e b e r 1 i n: Ueber dolus generális. Archiv. f. Preuss. Str. 1863. 541. v.Buri: Zur Lehre v. Tödtung Archiv. f. Preus. Str. 1863. S. 753. s 1864 S. 3. Schwarze: Ueber d. Umfang d. Zurechnung d. Erfolges zum dolus u. z. Culpa; — Kindesniord u. Mord. Dolus Generális, (anonym.) Archiv. IX. B. S 816. **) Legszokottabb példák erre : A. megölni akarván B-t, ezt megsebesiti, s azután hogy tettét elpalástolja, B. testét a vizbe dobja, vagy a földbe elássa; honnan kivétetvén, kisül, mikép B. nem A-nak sebesitési tette, hanem a vizbe dobás, vagy a beásatás folytán veszté életét. És igy áll elő azon kérdés: hogy A-nak az eredmény — t. i. B. halála — dolus vagy culpa gyanánt legyen-e beszámítandó ? A régi büntető jogi iskola azon elvből indult ki, mikép a szándékos emberölési bűntett meg nem alapitható, ha a testi, bár halálos sebzéssel, a halál előidézésére, a megöletettnek kórállapotja, gyönge, vagy hiányos test szervezete, vagy más mellékkörülmények közreműködtek. Nem vélte az emberölés rendes büntetését kimondhatni, ha valamikép kitűnt, hogy hasonló sebesitési esetben ez vagy ama gyógyszer bizony03 sebesültnél már felgyógyulást idézett elő; hogy Péter vagy Pál valami ritka tehetségű orvos különös gyógy művelete által hason sebekben a haláltól megmentetett; vagy ha bebizonyult, hogy a sebesült halálos állapotjának előidézésére az akkor uralkodott hideg, vagy a gy ógyitási hanyagság, orvos távolléte s késedelme lényeges befolyással volt; vagy hogy bizonyos testalkatú egyének hason sebekből már kigyógyultak *) stb. stb. lízen jogi iskola tehát, mig a puszta véletlennek, mely az emberi számításon kivül esik, igen nagy befolyást engedett; egyszersmind az erős és gyönge test alkatok, vékony s vastag koponyák, egészséges s kór állapot stb. között lényeges különbséget tőn, s az irányukba elkövetett emberölési bűntényt ezen különbségek szerint mérlegezte s alapította meg. Ezen tan , mely a büntető igazság szolgáltatás körében tettleg érvényesítetett, és alapjai ingatagsága, szabályai határozatlansága folytán , a legnagyobb önkénynek tág tért nyitott; szoros kapcsolatban állt azon befolyáshoz, melyet a törvényszéki gyógytaD, a törvénykezés gyakorlatára gyakorlott. Minthogy az emberölési bűntények átalában sebesitések által idéztetnek elő, ezek minősége s hatálya iránt pedig illetékes véleményezésre csak az orvosi í szakértők hivatvák, természetes, mikép ily bűntetteknél az orvosok, s általuk az orvosi tudomány befolyása s hatása nélkülözhetlenné vált. — Ennek tulajdonítandó, mikép azon fogalmak, tudományos megkülönböztetések és felosztások, melyek a gyógy- s különösen a törvényszéki orvostanban divatoznak, túlnyomó érvénynyel a törvénykezési gyakorlatba is átvétettek, s itt is uralkodókká váltak. És ez annál könnyebben megmagyarázható, minthogy azon korban — még a mult században is — nemcsak a büntetőjogi intézmények körüli eszmék nem voltak még tisztázottak, hanem a törvényszéki gyógytan ismeretei még kevesbbé voltak a törvénykezési gyakorlat embereinek birtokában. így fejlődött ki, s vált a törvényszéki joggyakorlatban uralkodóvá azon tan, mely az orvos szakértők köréből átvéve, az u. n. lethalitasról s ennek kifolyásaként a sebesitések különféle osztályzatáról állapitatott meg. **) Ez *) J a r c k e : Handbuch d. gem. deut. Strafrecht III. B. S t ü b e 1: Ueber d. Thatbestand d. Verbrechen 102. **) Hőmmel: de letalitate vulnerum. Lips. 1743. Carpzow: 42