Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 42. szám

168 Ifc 2ifiiifii bbul .MMI v*>*l szerint azok, lényeges befolyással az emberölési tény be­számítására következőleg különböztettek meg t. i. vulnera absolute et non absolute (relatíve) lethalia; vulnera in ab­stracto et in concreto lethalia; vulnera per se et per accidens lethalia. *) — Ennek alapján a bíróságok az emberölés s rendes büntetésének megalapítására, nem elégelve, hogy a bűnös tett valakinek halálát előidézte; hogy ezen halál eredmény valóban azon tettben öszpontosult; még azt igényelték , hogy a sebesités absolute, in abstraclo lelhale — legyen. Ha tehát a baj olyan volt, mely minden körül­mények közt kigyógyithatlannak nem nyilvánult; ha a sebesités á halált csak per accidens idézte elő; ha különö­sen a halál csak az által vált lehetővé, mert a megöletett­nek gyönge, vékony kaponyája, vagy test szervezete hi­bás volt, az emberölés rendes büntetése meg nem ala­pitatott. Ezen tan szerint tehát az emberölés bűntényének megalapításánál a test alkatra, szervezetre, s ennek álla­potjára lényeges befolyás tulajdoníttatott. Azonban az ujabb tudomány mind ennek, mind általában az elhirhe­dett lethalitas tanának teljes alaptalanságát kimutatta, s tökéletes világosságra hozta. (Folytatt.) Kúriai ítéletek. Magánjogi ügyekben. A kir. ítélő táblán. 249. Kelemen Pál és Somogyi Ignácz felpereseknek Sényi Gábor elleni zálogváltó perükben ítéltetett : Alpe­res részéről emelt semmiségi panaszok, melyek ha való­ságosak lennének, inkább a megtámadott Ítélet érdemi megváltoztatására bírnának kihatással, semmisítés okául épen nem szolgálhatván, a mi a kereset érdemét illeti; miután azon panaszok, tekintve, hogy az e. b. Ítélet, a per folytathatóságának már jogérvényesen bekövetkezett ki­mondását, csak előrebocsájtólag megemlítette, de azt a ke­reset megítélésére indokul már nem használta, tekintve továbbá, hogy a keresetlevélbeli kérelem főleg a kereseti zálogos javak visszabocsájtására lett intézve, azt pedig, hogy a tagosításnak időközbeni létrejövetele miatt, ezen zálogos javak részleteinek szükségessé vált azonosítása és becs-holdakbani kiszámítása,a birói szemle alkalmával az 1844. évi hitelesített felmérés alapján a V. a. rekesztvény­be helyesen történt, maga alperes sem vette tagadásba, ekként érdemi szempontból is egyiránt alaptalanok lenné­nek; ellenben miután a D. a. zálogos levél, bár az egyedül az elzálogosító nevében szerkesztetvén, ehhez képest csak ennek részéről az alp. jogelődje által soha kétségbe nem vett meghatalmazottja által lett aláírva, az által, hogy ez a C. a. előintésnek, s alperes jogelődje mint elóintett vér­rokon részéről erre adott azon válasznak, miként elsőbbségi P r a c t. rerum crim. Quest. Ploncquet: Über gewaltsarae To­desarten 1777. *) Absolute 1. azok, melyek teljesen gyógyithatlanok) relatíve, melyek kellő orvosi segély mellett kigyógyithatók ; in abstracto 1. melyben minden embernek meg kellett volna halni, in concreto midőn halálossá csak az által vált, mert az illető gyöngébb test alkattal birt; és per se le thale mely közvet­lenül előidézi a halált, a per accidens pedig csak közvetve, a közbejött s arra közreműködő kirülmények által. Berner: Lehrbuch d. deut. Strafr. § 180, M e t z g e r gericht. Arzney wiss. $ 60. Henke Zeitschrift H. Schürmayer: Lehrbuch d. ger. Medi­cin 1854 § 258. I jogát érvényesíteni kívánja, mint közhitelességü és alp. által meg sem támadott cselekvényeknek volt kifolyása, és hogy ennek nyomán, azon zálogos levél foganatosítása, alp. jogelődje által a zálogos sommának részint kötelez­vények kiállításával, részint készpénzü fizetéssel történt kielégítését tartalmazza, sőt a kérdéses zálogos levél létre­jövetelét megelőző és követő ezen tények, egyik előtte­mező tanú Szabó Sándornak hit alatt kivett vallomásával is megerősítettek, a kereseti zálogos javaknak alp. jog­elődje birtokába jövetele pedig, különösen még a P. a. tanuk vallomásával is igazoltatott, mindezeket összevéve teljes bizonyíték erejére emeltetett, alp. azonban ezen őtet terhelő felperesi bizonyítékokat, czáfoló ellenbizonyítással nem csak meg nem er őtlenitette, sót felperesek egyikéhez irott Gr. a. levelében, és annak örökvallási tervezetképen megküldött F. a. mellékletében, melyeknek valódiságát egyiránt kétségbe nem vonta, a kereseti záloglevél tar­talmába foglaltak valóságát nyilván is beismerte, és így azon ellenvetése, hogy a jogelődjétől megvett több más javakkal együtt, a ker&seti javakat is örökeladás, illetőleg vétel cziméu birja, holott felperesek nem alp. jogelődjé­nek örököseiképen lépvén föl, hanem mint elzálogosító Tulok Rozália örökösei, az általa alp. jogelődjének zálog­ba adott birtokot, melynek czimét ő, ki másra több jo­got, mint a mennyivel maga birt, nem ruházhatott, és felperesekre kötelezőleg meg nem változtathatta, vissza­váltani kívánván, az ellenókbe erősségül ugy sem szol­gálhatna, a felp. teljes bizonyítékokat megerősítő saját beismerése mellett, annál értéktelenebbé vált; ezeknél fogva, a felpereseknek megítélt zálogvisszaváltási jog te­kintetében , az eljáró megyei tszék ítélete jóváhagyatik. Tekintve azonban a kereseti zálog mennyiségének kérdé­sét, miután a B. a. összeírást arra nézve, hogy a kereseti birtok részletei, kezdetleges zálogba vevő Barthodeiszky Mihálynétól, mind alp. birtoklásába jutottak, teljes bizo­nyítéknak tekinteni nem lehet, a minthogy ennek kiegé­szítéséül felperesek csakugyan tanukra is hivatkoztak, ezen tanuk P. a. kivett vallomásának egybevetéséből pe­dig kiviláglik, hogy a kérdőpontokba a kereseti birtok­nak ee, gg, 11, és mm. betűkkel jelelt szántólöld részleteit csak az első tanú mondotta a kereseti birtokhoz tartozók­nak, de a másik két tanú ezekre már nem emlékezett; ugyanazon kérdőpontokban a kereseti birtoknak m. betűvel jelelt rét részletére nézve továbbá hogy a kereseti birtokhoz tartozott volnaegyik tanusememlékezett; ezen részieteknek osztályozás szarinti terjedéke pedig, a V. a. rekesztvény­ben a szántóföldek 30 32 38 és 39. tételeiben, összesen 2 osztályozott holdra és 22/lV0 részre, és a réteknek 14. té­telében *°/ioo osztályozott holdra van kiszámítva; ehhez képest az e. b. ítélet e részbeni megváltóztatása mellett, a kereseti zálogos birtok mennyisége ugyanannyival, vagyis 222/ioo o-ztályozott holddal szántóföldben, és *°/|00 osz­tályozott holddal rétben, alább szállíttatván, felperesnek egy hold belsőség 1200 • öllel számítva, 3918/I00 osztá­lyozott hold szántóföld, 1459/10o osztályozott hold rét, ós a közösbeli jutalék fejében a többre nem terjeszthető ke­reseti kérelemhez képest 1200 •-vei számított 42/4 hold, valamint 3(J/52 úrbéri telek után az előszámitás idejére megállapitandónak felhagyott kárpótlási összeg, Ítéltetik meg. — A mi végre a kereseti birtoknak, az időközben, behozott tagosítás miatt, alperes több más birtokából hol és mikénti kihasitását illeti : alperesnek azon kifogása, hogy a birói szemle alkalmával a közösbőli aránylagos jutalék meghatározására nézve, a község elöljáróságánál I találtató, és előforduló esetekben közösen használni szokott

Next

/
Thumbnails
Contents