Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 41. szám

165 az A alatti szerződés értelmében végre a felperes tulaj- I donává vált házon megrongált, és alperes által nagyobb kár elhárítása tekintetéből kerülhetlenül szükséges csatorna javításért felperes helyett fizetett 26 Irtot, összesen 577 52 krt. mivel felperes a beszámitatni kívánt ezen összeg mennyiségét nem kifogásolta, mint a felperes keresetének alapjául szolgáló szerződésből származók, alperes által az általa fizetendő 1500 frtokban beszámíthatók, és a felperesi keresetből e szerint 577 frt 52 kr. levonandó lévén, alperes egyedül 922 f. 48 krban marasztatik el, s miután alperes azon körülménynél fo^va, hogy a fizetési határidőn, ezen viszonti követelésének betudásával fizetni kész volt, tanúival igazolta; sőt a pénz felvételére felperest bíróilag meg isintette, késedelmes fizetőnek nem tekintethetik, a marasztalási 922 f. 48 kr. után megítélt 6% kamat csak a per kezdése napjától, vagy is 1863 jan. 23 tói lesz számítandó, végre a perköltségek, mivel felperes csak részben lett nyertes kölcsönösen megszüntetnek ; megváltoztatván ekként az első bírósági ítélet, a periratok stb. (1864. april 8-án 136. P. sz. a. Elő.: Jamniczky.) 247. Szentiványi Sándornak, ugy is mint a Szentiványi család többi tagjai által e végett családgyülésileg meghatalmazott felperesnek Gróf Dessewffy Kálmán alperes ellen, Ó és uj Vencsellő községek ugy nem különben Nagy Aszó, s Rózsás pusztáknak zálogbóli kiváltása iránti ügyében Ítéltetett : Alperesnek a pprdt. 10. és 58 §§-ból merített panasza, minthogy a válaszirat mellett G. D. E. F. Gr. a. beperelt felperesi okmányok, csak a keresetlevélben előterjesztett ténykörülmények ellenében kijelentett alperesi tagadás megczáfolása, nem pedig ujaknak igénybevételére irányozvák: birói figyelembe nem vétethetett — Miután a kereseti javaknak néh. Szentiványi Ferencztől az alperes kezeihez zálog czinien lett jutása az A. a. valóságára nézve kétségbe nem vont zálogszerződés, s H. a. visszaintés — felpereseknek nevezett zálogba adóvali vérség s jogi közössége pedig a C. D. E. F. Gr. a. végrendelet és anyakönyvi kivonatokkal igazolva, és e szerint, minthogy a miség- mennyiség s helyiség kérdés alá sem vétetett, a zálogvisszaváltási jog érvényesítésére törvény által előirt kellékeknek felperesek részéről elégtéve van, s egyébiránt is az 1807. évtől, a midőn t. i. a kereseti javak zálogba adattak s vétettek, a jelen per megindításáig 42 év még el nem telvén, a kereseti zálogjog érvényesítésének útjában, az ősis. rend. 23. §. sem áll; azon kérdés pedig, ha váljon a kereseti javak mind a két, avagy csak a fiu ágat illetik-e? az alperesre mint nem illető családtagra épen nem tartozik. Miután továbbá a kereseti javakat terhelő 180,000 f. zálogösszeg utolsó részletének, az az : 12,000 frtnak fizetése , aQ. a. előmutatott arróli nyugtatvány tanúsítása szerint, 1815 máj. 19-én és így már a pénzviszonyokat szabályozó 1812 sept. 1-ről kibocsátott rendeletben, a kiegyenlítési kulcs alkalmazása tekintetében, meghatározott idő eltelte után majdnem három évvel későbben teljesítetett; annálfogva tehát, de kiváltképen azért: mivel zálogba adó által az a mondott Q. a nyilván bécsi értékben felvettnek nyugtatványoztatott, érintett 12,000 f. részlet zálogüsszeg a hivatolt rendelet megállapította kiegyenlítési kulcs alá nem vonatathatik; és e részben , az ugyanazon Q. a. nyugtára hátiratolt ellenkező értelmű ugyan, de egyoldalú jegyzet a zálogtartó kéziratának ismertetnék is, törvényszerű ellenbizonyitékul nem szolgálhat, ellenben a zálogbavevő grófnak a zálogbavétel idejekor meglevő épületekért elvállalt 15,000 f. tartozása,ugy nem különben a zálogösszegnek amaz utolsót megelőzőleg lefizetett többi részletei is, az idézett pénzviszonyokatszabályozó rendeletben meghatározott időről valók lévén, mint ilyenek az ugyanazon rendelet, és abban megállapított kulcs szerint lennének felszámitandók, következésképen elsőbiróságilag mind a 180,00u ft. zálogösszeg 39842 frt. 9 kr., mind pedig az átvett épületekértalp. által megtérítendő ama 15,000 f. tartozás 3289 f. 86 krban helyesen állapíttatott meg. — Miután végre az S. a. jóllehet a zálogba adást, s vevést 10 évvel megelőzőleg készült, tartalmának valóságára nézve azonban ugy a kihallgatott tanuk vallomása, mind pedig s legfőképen azon ténykörülmény által, hogy zálogba vevő gróf az ellen sem az A a. zálogszerződés megkötésekor, holott annak 4. pontjában magát az átvett erdők jó karbani tartására kártérítés terhe alatt kiválólag kötelezte, sem pedig az átvételkor fel nem szólalt: teljesen begyőzött okmányból az tűnik ki, hogy a kereseti javakból átadott úgynevezett Szarvas és Hold erdőrészek az átvételkor jó karban léteztek; s most az első, a mint azt alperes maga is beismeri, teljesen kiirtva, az utóbbi pedig az 1860 mart. 14. felvett szemlejegyzőkünyv mellé .//• alá csatolt szakértői vélemény tanúsága szerint tetemesen megrongálva van; — és annálfogva alperest a hivatolt zálogszerződésnek 4. pontja ellenére az emiitett szakértői becsű által kimutatott 43680 f. 24 kr. a részbeni kár megtérítése alól feloldani, valamint a 10—44 számig terjedő nyugták álapján: adó, közmunka-váltság, s egyéb községi terhek fejében általa felszámitatni kivánt 3494 f. 59 krt is, az okon: mert mind ez nem maga a birtok, hanem annak jövedelme után fizettetett: részére megitélni e helyen sem lehetett;— a zálogos javak állagához tartozott urbériségekért nyert kárpótlási kötvények szelvényei pedig a tettleges visszaállításig,már magánál a dolog természeténél fogva az alperest illetik, és a Rózsás pusztán talált akáczfa ültetvény és árkolás általijavitmányértalp. javára felszámított 770 f. 42 kr. megítélésének szintén törvényes alapja van. Mindezeknél fogva az e. b. Ítélete a per folytathatósága, felperesek zálog visszaváltási jogának megállapítása, a 180,000 frt zálog összegnek 39842 f. 9 kr., és a zálogos javakkal átvett épületekért elvállalt 15,000 frt tartozásnak 3289 f. 89 krrai leszállítására, ugy nem különben a 43,680 frt. 24 kr. kimutatott erdőbeli rongálásnak alperes; a 270 frt 42 krra értékelt akáczfa ültetvény, és 500 frtra becsült árkolás általi javitmánynak pedig felperesek terhére lett tudása, valamint az ugyancsak felperesek által alperes terhére tudatni kivánt időközi haszonvétel, és ezzel kapcsolatos kárpótlási szelvényekre vonatkozó részében ezen, illetőleg abban felhozott indokokból, a semmiségi panasz elvetése mellett helybenhagyatik. A felek által kölcsönösen megvitatott többi kérdéseket illetőleg azonban, a mondott e. b. ítélet megváltoztatása, tekintőleg kiegészítésével, következők állapitatnak meg, ugyan is: 1. Alperesnek az általa tétetett kegyúri épületek megtérítéséhez, a 47. sz. a. beperelt s felperesek által valónak ismert legfőbb bírósági Ítéletnél fogva kétségtelen joga lévén: ugyanazért azoknak a vonatkozó becslési jkönyvben 24845 f. 31 krban felszámított értéke felp. által megtérítendőnek ítéltetik; a mi pedig 2. A kereseti javakban ugyancsak alp. által tétetett egyéb épületeket illeti: minthogy alp. e tekintetben az A a. zálogszerződés 3. pontjában nyilván 30,000 frt.értékre korlátoltatott; a szerződések pedig a törvény világos szavai szerint szorosan megtartandók lennének : ugyanazért alp. részére felp. e czimen többnek, mint ama szerződésileg i kikötött, mindazonáltal, minthogy ebbeli csak most előál| lott tartozásukat a fentebb hivatolt pénzviszonyokat sza-