Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 41. szám

165 az A alatti szerződés értelmében végre a felperes tulaj- I donává vált házon megrongált, és alperes által nagyobb kár elhárítása tekintetéből kerülhetlenül szükséges csatorna javításért felperes helyett fizetett 26 Irtot, összesen 577 52 krt. mivel felperes a beszámitatni kívánt ezen összeg mennyiségét nem kifogásolta, mint a felperes keresetének alapjául szolgáló szerződésből származók, alperes által az általa fizetendő 1500 frtokban beszámíthatók, és a felpe­resi keresetből e szerint 577 frt 52 kr. levonandó lévén, alperes egyedül 922 f. 48 krban marasztatik el, s miután alperes azon körülménynél fo^va, hogy a fizetési határ­időn, ezen viszonti követelésének betudásával fizetni kész volt, tanúival igazolta; sőt a pénz felvételére felperest bí­róilag meg isintette, késedelmes fizetőnek nem tekintet­hetik, a marasztalási 922 f. 48 kr. után megítélt 6% ka­mat csak a per kezdése napjától, vagy is 1863 jan. 23 tói lesz számítandó, végre a perköltségek, mivel felperes csak részben lett nyertes kölcsönösen megszüntetnek ; meg­változtatván ekként az első bírósági ítélet, a periratok stb. (1864. april 8-án 136. P. sz. a. Elő.: Jamniczky.) 247. Szentiványi Sándornak, ugy is mint a Szentivá­nyi család többi tagjai által e végett családgyülésileg meghatalmazott felperesnek Gróf Dessewffy Kálmán al­peres ellen, Ó és uj Vencsellő községek ugy nem különben Nagy Aszó, s Rózsás pusztáknak zálogbóli kiváltása iránti ügyében Ítéltetett : Alperesnek a pprdt. 10. és 58 §§-ból merített panasza, minthogy a válaszirat mellett G. D. E. F. Gr. a. beperelt felperesi okmányok, csak a keresetlevél­ben előterjesztett ténykörülmények ellenében kijelentett alperesi tagadás megczáfolása, nem pedig ujaknak igény­bevételére irányozvák: birói figyelembe nem vétethetett — Miután a kereseti javaknak néh. Szentiványi Ferencz­től az alperes kezeihez zálog czinien lett jutása az A. a. valóságára nézve kétségbe nem vont zálogszerződés, s H. a. visszaintés — felpereseknek nevezett zálogba adóvali vérség s jogi közössége pedig a C. D. E. F. Gr. a. végren­delet és anyakönyvi kivonatokkal igazolva, és e szerint, minthogy a miség- mennyiség s helyiség kérdés alá sem vétetett, a zálogvisszaváltási jog érvényesítésére törvény által előirt kellékeknek felperesek részéről elégtéve van, s egyébiránt is az 1807. évtől, a midőn t. i. a kereseti javak zálogba adattak s vétettek, a jelen per megindításáig 42 év még el nem telvén, a kereseti zálogjog érvényesítésének útjában, az ősis. rend. 23. §. sem áll; azon kérdés pedig, ha váljon a kereseti javak mind a két, avagy csak a fiu ágat illetik-e? az alperesre mint nem illető családtagra épen nem tartozik. Miután továbbá a kereseti javakat terhelő 180,000 f. zálogösszeg utolsó részletének, az az : 12,000 frtnak fizetése , aQ. a. előmutatott arróli nyugtat­vány tanúsítása szerint, 1815 máj. 19-én és így már a pénzviszonyokat szabályozó 1812 sept. 1-ről kibocsátott rendeletben, a kiegyenlítési kulcs alkalmazása tekintetében, meghatározott idő eltelte után majdnem három évvel ké­sőbben teljesítetett; annálfogva tehát, de kiváltképen azért: mivel zálogba adó által az a mondott Q. a nyilván bécsi értékben felvettnek nyugtatványoztatott, érintett 12,000 f. részlet zálogüsszeg a hivatolt rendelet megállapította kie­gyenlítési kulcs alá nem vonatathatik; és e részben , az ugyanazon Q. a. nyugtára hátiratolt ellenkező értelmű ugyan, de egyoldalú jegyzet a zálogtartó kéziratának is­mertetnék is, törvényszerű ellenbizonyitékul nem szolgál­hat, ellenben a zálogbavevő grófnak a zálogbavétel ideje­kor meglevő épületekért elvállalt 15,000 f. tartozása,ugy nem különben a zálogösszegnek amaz utolsót megelőzőleg lefizetett többi részletei is, az idézett pénzviszonyokatsza­bályozó rendeletben meghatározott időről valók lévén, mint ilyenek az ugyanazon rendelet, és abban megállapí­tott kulcs szerint lennének felszámitandók, következéské­pen elsőbiróságilag mind a 180,00u ft. zálogösszeg 39842 frt. 9 kr., mind pedig az átvett épületekértalp. által meg­térítendő ama 15,000 f. tartozás 3289 f. 86 krban helye­sen állapíttatott meg. — Miután végre az S. a. jóllehet a zálogba adást, s vevést 10 évvel megelőzőleg készült, tar­talmának valóságára nézve azonban ugy a kihallgatott tanuk vallomása, mind pedig s legfőképen azon ténykö­rülmény által, hogy zálogba vevő gróf az ellen sem az A a. zálogszerződés megkötésekor, holott annak 4. pontjában magát az átvett erdők jó karbani tartására kártérítés terhe alatt kiválólag kötelezte, sem pedig az átvételkor fel nem szólalt: teljesen begyőzött okmányból az tűnik ki, hogy a kereseti javakból átadott úgynevezett Szarvas és Hold erdőrészek az átvételkor jó karban léteztek; s most az első, a mint azt alperes maga is beismeri, teljesen kiirtva, az utóbbi pedig az 1860 mart. 14. felvett szemlejegyzőkünyv mellé .//• alá csatolt szakértői vélemény tanúsága szerint tetemesen megrongálva van; — és annálfogva alperest a hivatolt zálogszerződésnek 4. pontja ellenére az emiitett szakértői becsű által kimutatott 43680 f. 24 kr. a részbeni kár megtérítése alól feloldani, valamint a 10—44 számig terjedő nyugták álapján: adó, közmunka-váltság, s egyéb községi terhek fejében általa felszámitatni kivánt 3494 f. 59 krt is, az okon: mert mind ez nem maga a birtok, hanem annak jövedelme után fizettetett: részére megitélni e helyen sem lehetett;— a zálogos javak állagához tarto­zott urbériségekért nyert kárpótlási kötvények szelvényei pedig a tettleges visszaállításig,már magánál a dolog ter­mészeténél fogva az alperest illetik, és a Rózsás pusztán talált akáczfa ültetvény és árkolás általijavitmányértalp. javára felszámított 770 f. 42 kr. megítélésének szintén törvényes alapja van. Mindezeknél fogva az e. b. Ítélete a per folytathatósága, felperesek zálog visszaváltási jogának megállapítása, a 180,000 frt zálog összegnek 39842 f. 9 kr., és a zálogos javakkal átvett épületekért elvállalt 15,000 frt tartozásnak 3289 f. 89 krrai leszállítására, ugy nem különben a 43,680 frt. 24 kr. kimutatott erdőbeli rongálásnak alperes; a 270 frt 42 krra értékelt akáczfa ül­tetvény, és 500 frtra becsült árkolás általi javitmánynak pedig felperesek terhére lett tudása, valamint az ugyan­csak felperesek által alperes terhére tudatni kivánt időközi haszonvétel, és ezzel kapcsolatos kárpótlási szel­vényekre vonatkozó részében ezen, illetőleg abban felho­zott indokokból, a semmiségi panasz elvetése mellett helybenhagyatik. A felek által kölcsönösen megvitatott többi kérdéseket illetőleg azonban, a mondott e. b. ítélet megváltoztatása, tekintőleg kiegészítésével, következők állapitatnak meg, ugyan is: 1. Alperesnek az általa tétetett kegyúri épületek megtérítéséhez, a 47. sz. a. beperelt s felperesek által va­lónak ismert legfőbb bírósági Ítéletnél fogva kétségtelen joga lévén: ugyanazért azoknak a vonatkozó becslési jkönyvben 24845 f. 31 krban felszámított értéke felp. által megtérítendőnek ítéltetik; a mi pedig 2. A kereseti javakban ugyancsak alp. által tétetett egyéb épületeket illeti: minthogy alp. e tekintetben az A a. zálogszerződés 3. pontjában nyilván 30,000 frt.értékre korlátoltatott; a szerződések pedig a törvény világos sza­vai szerint szorosan megtartandók lennének : ugyanazért alp. részére felp. e czimen többnek, mint ama szerződésileg i kikötött, mindazonáltal, minthogy ebbeli csak most előál­| lott tartozásukat a fentebb hivatolt pénzviszonyokat sza-

Next

/
Thumbnails
Contents