Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 41. szám

164 szerint figyelembe venni nem lehet, különben a tőkének tárgyaláskori lefizetése által a perköltségektől minden adós menekülhetne. Miért is felperes a kereset értelmébeni véghatározatot kér. Alperes viszonválaszilag előadja, hogy felperest a tőkével még a tárgyalás előtt, a kereset kézbesítése után, mely a váltó bemutatásának tekintendő, megkínálta, de ő azt elfogadni vonakodott Felperes végiratilag megjegyzi, hogy közvetlenül a tárgyalás megkezdése előtt ajánlott tökét kamat és költség nélkül elfogadni nem tartozott. A pesti kir. e. b. váltótszék 1864 mart. 2. 9337 sz. a. alperest a kereseti tőke, a kereset kézbesítésétől számítandó kamatok és perköltségek megfizetésében elmarasztalta a következő okokból: „Felperes, alperes tagadása ellenében be uem bizonyítván, hogy a kereseti váltó lejáratkor alperesnek fizetés végettt bemutattatott volna, alperesre nézve a fizetési kötelezettség a keresetnek 1864. febr. 19. történt kézbesítésekor állott be. Alperes azonban ezeu kötelezettségnek eleget nem tévén, s tárgyaláskor felperest csak a beperlett váltótőkével kínálván meg, azt felperes, ki a fentérintett fizetési kötelezettség elmulasztása folytán a késedelmi kamatokhoz és az okozott perköltségek megtérítéséhez is jogot nyert, mint merő részfizetést elfogadni köteles nem volt." A kir. váltófeltörvényszék által 1864. april 12. 1292 sz. a. következőleg végeztetett : „A pesti e. b. valtótörvényszék f. é. mart. 2-án 9337 sz. a. hozott végzése a követelésbe vett 50 frtnyi tőke megítélésére vonatkozó részében helybenhagyatik, a megítélt késedelmi kamatokra és perköltségekre vonatkozó részében pedig megváltoztatik, és alperes ezeknek fizetésétől felmentetik." Indok ok :, A keresetbe vett tőke megítélésére vonatkozó része a megtámadott e. b. végzésnek helybenhagyandó volt, mert alperes elfogadási aláírását és a követelés valóságát a tárgyalásnál nyíltan beismerte. A megítélt késedelmi kamatokat és perköltségeket illetőleg aze. b. végzés ezen részének megváltoztatásával alperest mindezek megfizetésétől felmenteni kellett, mert felperes bemutatási kötelességének a vtk. L r. 100. §. képesti teljesité sét alperes tagadása ellenében nem igazolta és alperes a keresetbeli tökeösszeggel felperest tárgyaláskor megkínálta, de általa el nem fogadtatván, azt letette, őt sem késedelmes fizetőnek, sem pedig a kereset és perköltségek okozójának tekinteni nem lehet.*' Ezen feltörvényszéki végzés a felek által nem felebbeztetvén, jogerőre emelkedett. Külley Ede. Kúriai Ítéletek. Magánjogi ügyekben. A kir. itélő táblán. 244. Thullner Jánosnak Thullner Pál és társai elleni 1282 frt 87Y2 kr. szolgabér és beruházások megtérítése iránti perében ítéltetett: Felperes azt, mintha ő, a közös atyjuk holta után követelt szolgabérére nézve, alperes testvéreivel szerződött volna, maga sem állítván, azt pedig, hogy szolgálata ezen alperesek érdekében, s az ő javukra tétetett volna, tagadásaik, s azon körülmény ellenében, hogy a kérdéses ház és föld, mely körül a szolgálat felperes által teljesítetett, az 1847 évben, tehát meg a hazai törvények fennállásakor elholt néhai Thullner János özvegyét, a 2-od r. alperesnfit, Thullner Erzsébetet még jelenleg is özvegyi haszonélvezeti joggal illeti, —s eként tett szolgálatjai megjutalmazása, a különben is részint világosan, részint hallgatva beismerő, de a kihallgatott tanuk vallomásai szerint is most nevezett özvegyet terhelheti csupán, — mivel sem igazolván, — az e tekintetben 109 frt 37 Vj kr. erejéig támasztolt felp. követelés megfizetésének terhe alól, azonban csakis a most említett első rendű alperes testvérek félmentetnek; tekintve továbbá, mikép a gazdaságba állítólag történt beruházások, és kölcsönök fejében keresetbe vett 628 frt 20 krnyi követelését felp. az összes alpereseknek világos tagadásaik , s abbeli kivánataik ellenében, hogy azt tételenkint elősorolja és igazolja, sem tételenkint elő nem adta, annál kevésbé igazolta, — s eként fél bizonyíték nemlétében, neki a pótló eskü sem ítéltethetnék meg, — ezen követelés alól 2-od r. alperes özv. Thullner Erzsébet feltétlenül felmentetik, — ellenben a felperes által F. és Gr. a. nyugtákkal, anyja 2-od r. alperes özv. Thullner Erzsébet helyett félpróba erejéig kifizetettnek igazolt összeg öt hatod részének, vagyis 160 frtnak megfizetésében ezen alperesnő csak az esetre marasztaltatik el; ha felp. pótló esküjét arra : hogy „az összeget, mint annyja 2-od r. alperesnő adósságát helyette valósággal kifizetie," — a törvényes időben leteszi; köteles tehát felp. a jelen ítélet kézbesítésétől számítandó 3 nap alatt ezen eskü letételére jelentkezni, s azt a kitűzendő határnapon annál bizonyosabban letenni, mert ellenkező etetben ezen követelésével is, — mint nem igazolttal — szinte elmozditatik ; — a perköltségek végre, miután felperrs csak részben nyertes, minden esetre kölcsönösen megszüntetnek; ennyiben az eljáró megyei törvényszék ítélete megváltoztatván; egyebekben pedig, az abban felhozott indokokból, minda/.on által azon megjegyzéssel, hogy ÜZ elmarasztalt öt első rendű alperes testvérek, a marasztalási összeget felperesnek csupán örökségük erejéig fizetni tartoznak, helybenhagyatván, az iratok stb. (14655. P. sz. a. Elő. : Gáger.) 245. Schlesinger Vilmos felperesnek, Szobotka Dávid alperes elleni perében végeztetett : Jelen ügy az osztrák ppdtás szerint lévén elintézendő; miután a felterjesztett ügyiratokból kitűnik, hogy ugyanazon egy napon ugyanazon felperes részére, ugyanazon alpere- ellen, ugyazori egy helyen, ugyanazon személyek által három külön ügyben ugyan , de egyszerre és olykép teljesítetett a biztosítási végrehajtási eljárás, hogv ugyanazon végrehajtási jkönyv szóról szóra 3 példányban leíratott, ily eljárásért pedig a dijak és költségek háromszorosan fel nem számíthatók, ugyanazért az együttesen teljesített három rendbeli biztosítási költségek összesen 43 f. 8 kr. állapitatnak meg, és az ügyiratok a megyei tszékhez azon utasítással küldetnek vissza, hogy a mennyiben a cs. k. szolgabírói hivatal végzéseiben megállapított összeg az alperestől már behajtatott volna, a fölöslegnek viszvégrehajtás utján is leendő beszedése iránt intézkedjék. (1864. april 13 án 14372. P. sz. a. Elő.: Szerény i.) 246. Özv. Neszvarba Venczelnő HintermayerZsuzsannának Tőkey Márton ellen 1500 frt. és járulékai iránti szóbeli perében Ítéltetett: Felperes a cserébe kapott házzal a takarék pénz'árnak azon fekvő követelését magára vállalván, az időközileg lejárt, és alperes által felperesért teljesített 166 frt 2 krt, továbbá adó fejében 36 frt 64 kr. tűzkár elleni biztosítás fejében 7 frt. 16 kr. kéményseprő díj 70 kr. és a felperes részéről cserébe adott birtok után haszonbér fejében Cséry., Poh.1, Lorbesch, és egy fuvarostól alperest illető, és felperes által felvett 127 frt. 50 krt. az első bíróságilag is ez okon megítélt 212 frt. 50 krt.