Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 33. szám

130 c) Ezen segédek fizetése összesen tesz havonkint körülbelül 400. d) Egy könyvvezető tartatik az üzletben, ki havonkint kap 200 írt. összesen 1500 frtot. Ehhez járul még boltbér, világítás, háziszolga s egyéb mellékkiadások. Vagyonbukott ezen intézkedések mellett jól érezvén magát, a bejelentési határidő elérkeztével azon megjegyzéssel, mikép számosak lévén a külföldi hitelezők, ezek az eredetileg 3 V2 hóra kitűzött határidő alatt mindannyian nem értesülhettek a csőd kiütéséről, folyamodott a bejelentési határidő meghosszabbításáért. — Kérelme megadatott es a bejelentési határidő martius végéig kiterjesztetelt. Ekkép a helybeli hitelezőknek fent jelölt intézkedése is megmaradt, miáltal a tömeg kiadásai a bejelentési határ időig — Kunz József tömeggondnok nyilatkozata szerint—6 hónapon át összesen 10,000 írton felül ment. — Ezen kiadásokhoz hozzá jő még az ideigl. tömeggondnok d ij j a, ugy hogy az összes költség a mondott 6 hónapra leg kevés eb b 12000 frtra rúg fel. Ezen utalványok szerint a vagyonbukottnak évenkint 6000 frt. fii fizetése van saját személyére, a boltbért s egyéb kiadásokat a tömeg viseli. 1) Ily körülmények közt önkénytelenül azon kérdés merül lel: Szabad-e a törvény világos rendelkezéseitől ennyire eltérni? Sőt azon kérdés is merülhet fel, hogy váljon ezélszerü, és igy indokolva volna-e, ha maga a törvény engedne ily intézkedésekre tért? Az első kérdésre csak azon válasz lehetséges : miszeriut csődtörvényünk a bejelentési határidő előtt a tömeg fentartását rendelvén el, a fentihez hasonló intézkedéseket feltétlenül kizár. A második kérdésre hogy válaszolhassunk, előbb ismernünk kell azon védveket, melyek amaz intézkedések m e 11 e 11 felhozatnak. Ezen védvek kétfélék; egyik a közadós, másik a tömeg érdekét tárgyazza. Megjegyezzük, hogy e helyütt a kereskedői bukásokat tartjuk szem előtt. Azt mondják t. i. fenn kell tartani annak lehetőségét, hogy a közadósnak hitelezőivel lett kiegyezése esetén, üzletet keresetmódját félbeszakasztás nélkül folytathassa; mert csak ez által lesz képes a hitelezői irányában vállalt kötelességeket teljesíteni. Ezen okoskodás ellenében azonban egy másikkal lehe; felelnünk t. i. érdekében lesz-e vagyonbukottnak hiielezöivel kiegyezni s a csőd megszüntetésére törekedni, ha biztos és jó fizetése van, melyből magát és családját fentaithatja , adósságai pedig nem nyomják, s igy a csőd tartama alatt nyugodtan élvezheti fizetését. — Hogy ez eset vajmi ritkán állana elő, és ekkor is csak oly tömegeknél, melyeknek activ állása aránylag jól áll — mi c-ak a legritkább esetekben fordul elő — ezt bővebben magyarázgatni sem kell. — Itt van például Pesten egy kalapos czég, mely 1862 october 8-án jutott csőd alá, s nyitott boltban árul azóta; főnöke a tömegből biztos havi fizetést húz, s e mellett oly jól találja magát, hogy e-ze ágában sincs a csőd megszüntetéséről gondoskodni. A vagyonbukott állitólagos érdeke tehát nem védi az üzlet szakadatlan folytatását. De igen is követeli a hitelezők érdeke a legszigorúbb eljárást, mihez az üzlet zárva tartása is tartozik, mert ekkor azon vagyonbukoit, ki még jövőt reményi, i n k á bb fog törekedni hitelezőivel rendbejönni csak azért is, hogy üzlete mielébb ismét felnyittassék. ') Ez oly törvénykezési botrány, melynek jellemzésére nevet sem találunk, hac-ak a puszták jeleneteire nem gondolunk. Szerk. A védvek másodika : a tömeg érdeke. Azaliittatik t. i. miszerint a tömeg vagyona jobb áron adathatik el. Ez csak feltételesen áll. A nyitott üzletben egy ideig ugyan jobb áron fognak értékesíttetni a tömeg árui: de ez csak addig tarthat, mig a keresettebb czikkek elfogynak; mihelyt a vevők egyik másik czikket nem találják — el fognak szélledni. — Ujabb áruk bevásárlása— szóval speculatio üzése — tömegeknek megengedve nem lévén, a nyitott üzletbeni árulás folytatása csak hamar megszűnik haszonhajtóvá lenni. — De továbbá feltéve, hogy a nyitott üzletien elárusított czikkek haszon mellett adatnak el, e haszuot elnyeli a tömegek kezelésével járó tetemes költség, és a megmaradt, áruk potom áron kényszerült eladása. — Végül pedig miként tehető fel az, hogy egy csődtömeg oly üzletet haszonnal fog folytathatni, melyben a tulajdonosnak megbuknia kellett!? Felemlítik, miszerint a nyitott üzlet a követelések könnyebb behajtása miatt is előnyös. Ez ismét nem áll féltétlenül. Mert azon üzleti adósok, kik a nyitott üzletbe fizetni jönnek, ezt csak akkor teendik. ha ujabb hitelt reménylhetnek. De szabad-e csődtömegeknek ismét hiteladás mellett dolgozniok ? Feltétlenül nem! Ha pedig ez nem szabad, akkor az adós fizetésre szánt pénzét uj áruk szerzésére forditandja, mertoly üzletektől, melyekkel még összeköttetésben nem állott, nehezebb leend neki mindjárt tetemesb hitelt vennie igénybe. Azon adósok oedig, kik a hitel megszakadása daczára is fizetnek, azok zárt üzlet mellett is fogták volna ezt tenni. Ezek, — ugy hiszem, kellően kimutatják azt. miszerint oly ideiglenes intézkedés, mely az összves hitelezők jogainak megsértésével, a bejelentési határidő előtt tétetik, egyáltalán nincs igazolva. Kúriai ítéletek. Magánjogi ügyekben. A kir. itélö táblán. 198. Hay Ignácznak apesti cs. kir. pénzügyi ügyészség ellen 4084 frt 50 kr. és jár. elsőbbsége végetti perében ítélteiett : A B. alatti végrehajtási oklevélből kitűnvén, miszerint felperes fél Obermayer Lajos ellen 1862 jul. 31-én teljesített végrehajtás alkalmával, a nevezett adós és neje nevére bekeblezett, s a magas királyi kincstár által haszonbérben birt háztól fizetendő 4084 frt. 50 j kr. o. é. házbért, ugyan ezen összegben megitélt követelése kielégítésére végrehajtásilag lefoglaltatta, az ily módon eszközölt foglalás ellen pedig végrehajtást szenvedett neje Ludvig Terézia nem csak föl nem szólalt, hanem a K. a. nyilatkozat szerint az egész házbér jövedelem lefoglalása a nevezett házastárs saját beleegyezésével történt, tekintetbe véve, hogy a végrehajtatónak ebbeli zálogjoga az adósok ugyan azon 222 sz. és 666. sz. házai és fekvőségeire ugyan azon évi november 3-an telekkönyvileg be is kebeleztetett, a végrehajtató félnek ily módon a végrehajtás alá vett bérleti összegre nézve az 1840. VI. t. cz. 17. §. szerint zálog és elsőbbségi jo»a lévén, mivel felperesnek ebbeli bekebelezés által is biztosított elsőbbségi jogát a cs. kir. pénzügyi igazgatóság által 2 ./• sz. a. beperesitett egyesség, melyben az első részlet fizetésére még csak 1862 oct. 1-só napja köteleztetett, sem magában véve, sem pedig az által, hogy ezen egyesség bekebeleztetett, le nem rontja, sem pedig végrehajtató követelését csőd pereu és vétel ár felosztása iránti eljáráson kívül meg nem előzi,