Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 32. szám

Pest, 1864. péntek április 22. 32. szám. Hatodik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, uati Tartalom : Elhunyt egyházi személyek hagyatéka körüli eljárás. — Kúriai Ítéletek. — Hivatalos tudnivalók. Elhányt egyházi személyek hagyatéka körüli eljárás. A magyar jogrendszer visszaállítása után kételyek merültek fel, mint a sz, székeknek végrendeletek, hamis eskü kórüli bírósági hatásköre, ugy azon kérdés iránt is: váljon az elhunyt kath. egyháziak hagyatéka körüli leltározásra s egyéb intézkedésekre, előbbi joggyakorlatunkként ismét az egyházi hatóságok hivatvák-e, vagy az jelenben a világi hatóságok által végezendő-e? Asz. székek abbeli hatáskörének érvényét már régebben igazoltuk. Utóbbira nézve pedig a következő eset, s öszhangzó curiai Ítéletek szolgálhatandnak felvilágosításul s irányadókul. Gáspárik Kázmér a váczi káptalan nagyprépostja 1863 mart. 17-én végrendelet hátrahagyása nélkül elhalálozván, hagyatéka a káptalan küldöttei által lefoglaltatott. Az egyik örökös erről értesülvén, 1863 évi april 6. folyamodott Vácz város törvszékéhez, s ebben hivatkozva az id. t örv. szab. 36. §-ára, mely szerint t. i. a városi tanácsnak, illetőleg a városi bírónak illetősége kihat különbség nélkül a város határában létező minden egyénre és javakra, ugy szintén idézve az érintett szab. 163 §-nak c) pontját, mely szerint valamely halálozás bekövetkezténél a bíróság hivatalból tartozik fellépni, ha azok közül, kiket az öröklés törvény vagy végrendelet alapján illet, vagy valószínűleg illetni fog, egyik vagy másik távol van : a hagyatéknak törvszéki kiküldött általi leltározása elrendeléseért, s addig, mig az örökségi igények tisztába hozva leendnek, a hagyatékhoz tartozó értékes holmiknak letéti őrizet alá vételeért esedezett. Vácz város tanácsa ezen kérvénynek helyt adva, a leltározás foganatosítására egy kebelbéli tanácsnokot kiküldött; mi ellen a káptalan a városhoz intézett levelében óvását jelentette ki, s azt a clerus ősi jogait csorbító intézkedésnek, jogbitorló eljárásnak czimezve, kinyilatkoztatta, hogy az elrendelt leltározást semmi szin alatt meg nem engedi. Vácz város törvszéke ezen tiltakozást mellőzve, a leltározást elrendelő végzéshezi további ragaszkodásáról értesité a káptalant. Ekközben az örökhagyó egyik örököse Gáspárik Karolin meghalálozván, ennek végrendeleti végrehajtói értesülvén arról, hogy a káptalan az örökösök közbejötte, s hozzájárulása nélkül megkezdett eljárása folytatásául, a hagyatékhoz tartozó ingóságok elárvereztetését elrendelte, s erre határidőül april 13. tüzetett ki, a városi törvszékhez a végből folyamodtak, miszerint az a szándéklott árverés meggátlása mellett a hagyaték leltározása iránt erélyesen intézkedjék. Minek folytán a városi törvszék a leltározás azonnali foganatba vételét meghagyta, s egyszersmind a szándéklott árverés megtartását betiltotta. Ezen , a városi tanács által 1863 april 7-én 1620, és april 11-én 1686 sz. a. hozott végzések ellen a káptalan fel folyamodást nyujj tott be, eljárásának indokául az egyháziakra vonatkozó törvények s felsőbb rendeleteknek az id. t. szab. általi érintetlen hagyását, a Kollonics féle egyezményt, az 1812 oct. 6-án 24269 sz a. m. Helytartótanácsi k. k. intézményt, az 1840:26. t.cz. megtartását hozván fel, mikből a városi törvszék illetéktelensége önkényt következik. Ezen fel folyamodásra a t- k i r. t á b 1 a következőleg határozott: „Az ideigl. törvénykezési szabályok által a honi törvények, azok kivételével, melyek iránt az érintett szabályokban eltérő intézkedés nem tétetett, visszaállitatván, és igy, miután a teljes érvényben levő 1840: 26. t. cz. értelmében a felfolyamodó székes egyházi káptalan végrendelet hátrahagyása nélkül elholt nagyprépost hátrahagyott örökségének leltározása és a további teendők iránt a hivatkozott törvény értelmében járt el, de különben is jelen perben a f. évi 1620. sz. végzésben a hivatkozott szabályok 163. §-ának c) pontja szerint hivatalbóli eljárásnak, midőn az örökösök maguk jelentkeznek, helye nem levén, következőleg a felhívott § a fenforgó esetre nem alkalmaztathatván, a városi törvényszék f. évi 1620. és 1686. sz. a. hozott végzései, és ezek alapján elrendelt leltározás, és az árverés felfüggesztése megsemisittetvén, az iratok további intézkedés végett ugyan azon törvényszékhez viszszaküldetnek." (1863. april 18. 3674. sz. a.) A kir. tábla ezen végzése ellen az örökösök felfolyamodással éltek a következő indokokból : Az id. törv. szabályok 36. §. világos értelme magyarázatra annál kevésbbé ad okot, mert abban s utóbb a 39-ik §-ban a kivételek t. i. a megyék székházai, s csak a valóságos szolgalatbeli katonák, s ezek is egyedül személyes ügyeikre nézve, határozottan benfoglaltatnak; s miután a jelen esetben nem anyagi törvények, hanem,az alakiak, t. i. a hagyaték tárgyábani eljárás illetőségének kérdése képezi a vita tárgyát, Vácz város törvényszékének illetősége annál inkább megállapítandó, mert aft. káptalan együtt véve, s egyénenként is jelenleg néma megye, mint 1848 előtti bírósága, hanem Vácz város törvényszéke bíráskodása alá tartozik, hagyatékok tárgyában tehát kivételt képezve, önmaga felett ónállólag nem biráskodhatik. — Hazai törvényeink igen is visszaállitattak, de csak az anyagi jogra vonatkozók, mig az alaki jogra nézve, hová a leltározási eljárás is tartozik, határozott törvények az id. t. szabályokban foglaltatnak : milyek a II. fej. 36. §. s a XIV. fej. 163. §. c) p. s a 167. §. Utóbbi szerint a hivatalbóli eljárásnak kivétel nélkül van helye, ha azt egyik vagy másik örökös végrendelet, törvény vagy szerződés alapján kérelmezi, — itt pedig törvényes öröklés alapján kérelmeztetett A káptalan fellebezésében érintett Kollonics féle egyezmény, mely az 1715. 16. t. cz. szerint országgyülésileg beczikkelyezett törvényt képez, csupán csak a királyi adomány utján jószágot biró főpapokra