Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)
1864 / 31. szám
122 a már bíróilag megállapított dijak pereltethetnek be kereset utján, s igy a még meg nem állapítottak a kereset tárgya nem i> lehetnek. Ha tehát az ügyvéd keresetének vagy egészbeni, vagy részbeni visszautasítását kikerülni akarja, a kereset a meghatározott dijakon tul ne terjedjen, s a mennyiben dijainak egy része még meghatározva nem volna, kérje előbb folyamodásilag azoknak megállapítását. A másik pontot illetőleg, szabadságában áll ugyanaz ügyvédnek rendes keresetben tárgyalást kérni, de a vtk. II. r. 61. § 2. pontjában alapuló gyakorlat még többre is, t. i. sommás keresetre jogosítja fel, a mennyiben felperes joga a panaszlott által, részére az alapperben kiadott ügyvédi megbízás és a dijakat meghatározó határozat által, mindjárt a keresetlevélben tökéletesen bebizonyittatik. Még megjegyezzük, hogy a fél részére megítélt perköltség azon esetben, ha az az ellenféltől behajtható nem volna, s azt, mint az ügyvéd által előlegezettet maga a fél is kifizetni vonakodnék, már az ügyvéd részére is megállapítottnak vétetvén, annak az ügyvéd részére is tehát másodízben leendő megállapítását kérni többé nem szükséges. A. fentebbiek szerint az ügyvédi dijaknak törvény utjáni behajtására nézve a nézetek ennyire eltérők lévén, mind a bíróság, mind az ügy védek javára szolgáló egyformaság érdekében az eszmék tisztázásához igénytelen nézeteinkkel mi is hozzájárulni óhajtottunk. Kúriai ítéletek. Magánjogi ügyekben. A kir, itélö táblán. 182. A temesvári cs. k. pénzügyi ügyészségnek mint a csákovai alapítványi uradalom képviselőjének Jednák Demeter s neje ellen 365 írt. 40 kr. követelés végetti perében végeztetett : Az id. törv. szab. 127. §. azon esetben, hol, mint itt oly javak kerültek foglalás s becslés alá, melyek a végrehajtó félen kivül még más hitelezők javára is betáblázással terhelvék, a betáblázás vagy telekkönyvi bejegyzéssel biztosított hitelezőknek hivatalbóli összehivatását, és arról az érdeklett feleknek ugyancsak hivatalos felzetekeni értesítését nyilván rendelvén : miután felfolyamodó árvapénztár, mint egyik kétségtelen jelzálogos hitelező, a felterjesztő hivatalos jelentéssel is igazoltan, az árverési feltételek, annak határnapjai s a fizetési sorrend megállapítása végett 1862 évi decz. 24-ére kitűzött tárgyalási határidőről az idézett törvény § értelmében értesíttetni elmulasztatott, és igy törvényszerű kihallgatásának mellőzése által, az ugyanazon id. törv. szab. 104. §. 3-ik pontjának esete állott elő, ugyanazért a felfolyamodott első bírósági végzés, valamint a hivatolt tárgyalás utáni egész eljárás is megsemmisitetik, és az ügyiratok egy, a mondott iránybani ujabb tárgyalási határidő kitűzése, és a kifejlendőkhöz képesti határozat hozatal végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1864. febr. 20. 13631 P. sz. a. Elő. ; Blask ovics.) 183. Verner Jakab és Horváth Istvánnak özvegy Németh Mártonné szül. Farkas Terézia elleni végrehajtási ügyében végeztetett : Lényeges formasértés, mely a neheztelt végzés megsemmisítésének alapjául szolgálhatna, fel nem hozatván, az alaptalan semmiségi panasz elvetése mellett, az ügy érdemére nézve, miután a végrehajtást szenvedő özvegy abbeli kivánatába, hogy először csak a felső rigói düllőben 1427. h. r. sz. alatt fekvő szőllő vétessék árverés alá, és azon esetre, ha ennek ára a végrehajtatók követeléseinek kielégítésére elégségesnek mutatkoznék, a többi lefoglalt ingatlanoknak elárvereztetése megszüntettessék, a végrehajtató feleken kivül, a többi jelzálogjoggal bíró hitelezők közül Offher József nyíltan és Vinkler Katalin hallgatag beleegyeztek, a tárgyalásnál meg nem jelent Kiss Baráti árvapénztár pedig abba beleegyezőnek tekintethetnék, az árverési feltételek a végrehajtást szenvedő özvegy ebbeli kívánatéhoz képest módosíttatni, a kielégítési sorremlet illetőleg végre, miután a végrehajtást szenvedő özvegy abbeli állítása, hogy Vinkler Katalinnak bekebelezett követelése iránt per van folyamatban, ezen hitelező által nem tagadtatott, ugyanazon követelés a megállapított sorozati rend szerint ezen per befejezéséig bíróilag letéteményeztetni rendeltetik, és ezekben az eljáró megyei törvényszék végzése megváltoztatván, egyebekben pedig érintetlenül hagyatván, az iratok további intézkedés végett, sat. (1864. íebr. 20-án 11097. P. sz. a. Elő. :M a k o v i c z.) 184. Martinka Jánosnak Kornis József és érdektársai elleni telekkönyvi kiigazítási újított perében ítéltetett : Azon körülmény, hogy a perújítás megengedhetőségekülön végzés által nem intéztetett el, egyik fel részéről sem nehezteltetvén, s ennél fogva a jelen ujitott per érdemileg elitélhető lévén, miután felperesnek neje Kornis Karolina, leánya utánni örökösödése , a H. betű a átadási okirattal, továbbá a keresetbeli Tétényi ingatlai.ságoknak néhai Kornis Károly hagyatékához való tartozandósága. valamint ezen fekvőségeknek örökhagyó Kornis Károly elhalálozása után mindannyi gyermtkei, s ezek között felperes neje általi osztatlan és közös birtoklása a B. C. E. és H. ugy szinte F. és 14. sz. okiratokkal teljesen begyőzve lenne, a kért telekkönyvi kiigazításnak pedig sem a hirdetményi határidő lejárta után tetts s egyedül harmadik személyek által szerzett jogokra nézve ki nem hatható bejelentése, sem az ősiségi nyílt parancs, mint hogy ennek kibocsájtása, illetőleg hatályossága előtt Kornis Karolina már a kereseti javak közös és tettleges birtokában volt, ellent nem állhatnának, mindezeknél fogva az elsőbirósági itélet helybenhagyatván, a periratok további intézkedés végett (1864. febr. 20. 7848 P. sz, a. Elő.: Chernél.) 185. Gaballini József cs. kir. nyug. tábornoknak 3780 frt. iránti ügyében végeztetett : A Dvornikovics János féíe csódper még 1819 évben indíttatván, s ennélfogva az 1840. XXII. t. cz. 132 §. szerint az előbbi rend, és törvény szerintiévén kezelendő, és elintézendő, — miután ezek szerint a tömegrei közvetlen felügyelés, és annak biztosítása az illető bíróság kötelességeihez, és ebből kifolyólag akár fölmerült veszély, akár biztosítás szükségének esetében a zálogjognak a telekkönyvi rendelet 93 §. értelmébeni előjegyeztetése ugyanannak jogaihoz tartozik, minthogy a három rendbeli felfolyamodások leginkább a megyei törvényszék végzésének azon része ellen intéztettek, mely szerint 19400 frtnyi illetéktelenül kifizetett összeg, telekkönyvi ingatlan javaikra előjegyeztetni rendeltetett, és mivel az ezen bírói intézkedés ellenében felhozott érvek arra nézve, hogy az előjegyzés elrendelése most már megszüntethetnék, elégséges és biztos alapot nem nyújtanak, és azoknak érdemleges megvitatása, elintézése és megbirálása, miket a felfolyamodók a kárra és az ez iránti felelősségtől való mentességre vonatkozólag fölhoznak, az elrendelt igazolási eljárásra tartozik, a fel-