Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 31. szám

123 folyamodásnak helye nem találtatván, a megyei törvényszék végzése jóváhagyatik. Egyébiránt a felterjesztett ügyiratokból kitűnvén, de maga a törvényszék is beismervén azt, hogy a kérdéses 19400 frtnak időelőtti kiszolgáltatásából a tömegre, illetőleg a tömeg hitelezőire nézve kár következhetik, miután e tekintetben a felelősség nem terhelheti egyedül csak azon három egyént, kiknek javaira a törvényszék az előjegyzést már is elrendelte, hanem terhelhetné jelen régi eljárás alá tartozó csődperben mindazokat, kik a csődtömeg károsodását előidézhető, kérdésben levő intézkedésekbe, illetőleg végzésekbe, és eljárásba, akármint törvényszéki birák, akármint a csődhitelezők választmányának tagjai, vagy másként közvetve, vagy közvetlenül befolytak, — ugyanazért a megyei törvényszék odautasittatik, hogy a három felfolyamodó irányában tett biztosítási intézkedéseket valamennyi, most emiitett irányban érdekeltekre kiterjessze, és késedelem nélkül foganatosítsa sat. (18G4. febr. 20. 1242. P. sz. a.) 186. Szomjasi Józsefnek úgyis mint testvérei megbízottjának néhai Grosz Ferencz örökösei és Eisenberger Dávid ellen 8u0 pfrt iránti szóbeli perében Ítéltetett : A keresetlevél mellett felmutatott B. alatti kötelezvénynek az 1840 évi aug. 31. néhai adós Grósz Ferencz elleni betábláztatása és a Szomjasi előbb Dursth József hitelező részéről, ez által nyert elsőbbségi jognak az 1848 évi máj. 1. Grósz Ferencz háza ellen intézett bírói végrehajtás alkalmával is épségben tartása a B. és D. alatti okmányokkal igazoltatván • az pedig hogy a kereseti adósság a néhai adós Grósz Ferencz, ennek örökösei, vagy a betáblázással terhelt Kis-Várdai 184 sz. alatti háznak időközbeni megvevője, alperes Eisenberger Dávid által kifizettetett volna, nem bizonyítván, s igy a kérdéses adósság ez időszerint is fennállónak tartandó, és annak megfizetésére alperes Eisenberger Dávid kötelezendő lévén : ezeknél fogva az első bíróságnak Ítélete, az ez által felperesek részére megítélt 420 Irt o. é. tőke tartozásra, ugy nem különben jelen per körülményei közt a perköltségekre nézve is helybenhagyatik, ugyanazon bíróságnak a kamatokra vonatkozó intézkedése mind az által, tekintve, hogy alperes félnek elévülési kifogása folytán az o. p. t. k. 1480. §. és a bevezető nyílt parancs XII. cz. értelméhez képest a hátralevő kamatok a kereset beadásától visszahatólag számított 3 évtől kezdve lennének csak megítélhetők, modositandónak találtatván, alperes Eisenberger Dávid a felperesek részére megítélt 4Ö0 pfrt tőke utáni 6"/0 kamatokat az 1856 évi decz. 15-től kezdve fizetni köteleztetik, es a per további intézkedés végett stb. (1864. febr. 16-án 10569. P. sz. a.) 187. Luby született Jankovits Antóniának Greiner Antal és Blumenthal József elleni ügyében ítéltetett: Jóllehet felperes Jankovics Antónia Lubiné az ./• alatt felmutatott 1859. évi november 22-én hozott ítéletnél fogva arra köteleztetett, hogy annya néhai báró Vécsey Eleonóra Jankovics Antalné hagyatéka tömegéhez, az ezen tömeg gondnoka által egyességileg átadott 13000 frt.úrbéri kármentesítési kötelezőket árfolyam szerint visszaadni tartozzék ; jóllehet ezen fentebb emiitett összegnek 4/7 részére Greiner Antal és Blumenthal József, mint Jankovics István, Miklós, Anna és Erzsébet testvérek engedményessel kérelmére, a végrehajtás Nógrád megye törvényszéke által ujabban elrendeltetvén, a zálogolás eszközöltetett is; minthogy azonban időközben nevezett Jankovics Antónia Lubynének a jelen ügy tárgyalásánál 12. és 13. / alatt felmutatott ítéleteknél fogva, a fentebb érintett 13000 pfrtok megítéltettek, s ugyan Jankovics Antónia, ezen kezeinél lévő 13000 frtra a 14/. alütt felhozott végzésnél fogva, a biztosítási végrehajtást is kieszközlötte, s ekképen Greiner Antal és Blumenthal Józsefnek Jankovics István, Miklós, Anna és Erzsébeth engedményére alapított végrehajtási joga — eltekintve attól, hogy a többször érintett összeg a hagyatékból elkülönözve, az engedményezőknek átadva sem volt — megszűntnek tekintendő, az első bíróság ítélete helybenhagyatik. E szerint az 1863-ik évi 2049. és 1992 szám alatti végzések ellen intézett felfolyamodások is elintézést nyervén, a periratok további intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1864. febr. 18. 10425. P. sz.a.) 188. Mlinarek József hagyatéki ügyében végeztetett : Minthogy az örökhagyónak özvegye, ugy az örökhagyónak testvérei is törvényes örökösödés alapján nyilatkoztak örökösök ül, és e felett az ezzel ellentétben álló 23 sz. alatti örökszerződés annál fogva, mert, az ősiségi ny. par. 6. §-a értelmében bírósági kezekhez le nem tétetett, jogérvényét magától is elvesztette, a hagyaték az örökösöknek előlegesen perre való utasításuk nélkül, tör' vényes örökösödés alapján hagyaték bíróságilag letár; gyaltathatónak e helyütt is kimondatik. Ennek előrebo| csátásával, miután az 1854 aug. 9-ki ny.'p. az örökhagyónak elhalálozása idején annak kétségen kivüli tulajdoná! hoz tartozott vagyonoknak kimutatását a hagyaték biI rósági átadása előtt teljesítetni rendeli, de ezen átadás elha; tározá«a előtt a hagyatékot érdeklő igények és követelések is, a mennyire lehet a felek által tisztába hozandók, a mennyiben pedig az e részbeni egyesség nem sikerülne, a hagyatékhoz tartozó azon javak iránt, melyek egy 3-ik j személynek birtokában léteznek, maga a hagyatéki tömeg ' ellenben az egy 3-ik által a tömegből igényelt javak iránt azon igénylő 3-ik személy lennének, perre utasitandók, miután továbbá a tárgyaláskor egyeségileg meg nem szüntetett követelések is a törvény rendes útjára lennének utasitandók; végre az ezek folytán az illeték kiszabása végett, az 1852 évi mart. 23-ki minist, rend. által előirt A. B. CD. minták szerinti hagyatéki kimutatások is szinte a bírósági átadás előtt lennének elkészítendők és bíróilag magállapitandók, mindezek azonban a fenforgó hagyatéki ügyben vagy épen nem, vagy csak felületesen és hiányosan történtek ; nnnál fogva a felebbezett hagyatéki átadási végzésnek feloldásával az első bíróság az érdeklett előleges kérdéseknek ujabb tárgyalás utjáni tisztába hozatására és a kifejlendőkhöz képest ujabb határozat ho! zatalra utasittatik, s e végből stb. (18 J4. mart. 9. 9235 P. ! sz. a. Elő. : Valkovics) 189. Kis Jáno-nak Mester András ellen egy ház és j 1/i telek visszabocsátása iránti perében ítéltetett : A keresetbe vett ház és telek a 3 sz. a. okirat szerint felperesnek attya néh. Kis G. Jánosnak tulajdona lévén, és igy halála után gyermekeire szállandott örökséget képezvén, és azok sem az özvegy nő s gyámanya nevére bekebleztetésük, sem elévülés miatt az ezen keresetre hatályos oszt. ált. p. t. k 1495 § értelmében árva vagyoni természetüket el nem veszthetvén, s mint ilyenek gyámhatósági engedély nélkül az oszt. ált. p. t. k. 232 § értelmében elidegenithetők nem lévén, ennek ellenére alperes habár arról, hogy ezen ház és telek nem az özvegy nő, hanem kiskorú gyermekei tulajdonátképezik, és mint ilyenek csak gyámhatósági engedély mellett megszerezhetők, nem csak értesülve volt, hanem Tóth Ferencz Kimpál János községi elöljáróknak eskü alatti egyhangú vallomásaik szerint figyelmeztetve, sőt a tervezett szerzéstől letiltva is volt, — ezeket még is az özvegy nőtől minden gyámhatósági en-