Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 30. szám

valamint azon kedélyizgatottBágot, melyet a tanuk felperesen a kérdéses szerződés létrejövetele előtt tapasztaltak, maga felperes 1859-ik év január elejétől, jelesen 8-ától 10-éigkezdődöttnek mondja, sőt felebbezvényében a 2-ik számú jelentésnek erre vonatkozó kijelentésére hivatkozva és azt beismerve, a Talliánféle pesti ház vételének idejére viszi vissza, holott, hogy ekkor esze használatában nem lett volna, maga sem állítja, ugy viszont azon körülmények, melyek felperesnek már a kérdéses csereszerződés létrejövetelét követő harmad napra történt öngyilkolási kisérletje utánni időből, hivatalos bizonyossággal vannak ismertetve, azon visszaható következtetésre, mintha felperes a kérdéses szerződés megkötésekor esze használatán kivüli állapotban lett volna, még való-zinüségi alapot sem nyújthatnak, a mi már magában elég arra, hogy Gardos János orvosnak, mint felperes által kijelölt tanúnak, azon egyes véleménye ellen, miszerint a nélkül, hogy felperesnek a kérdéses csereszerződés létrejövetelekori állapotját észlelte volna, egyedül azon állapotából Ítélve, melybe őtet a kérdéses csereszerződés létrejövetele utáni napnak éjeién találta, felperesre nézve azt, hogy azon csereszerződés létrejövetelekor, eszének használatában nem lehetett, határozottan állította, az ennek indokolásául használni kivánt előzmények kivételes ismerete nélkül is, alapos kétség támadhasson. — E szerint tehát az itt fennforgó kérdés tárgyául sz >lgáló s felperes által is bizonyitandóul elvállalt döntő körülményre, egyedül Tallián Bertalan, Thaisz Elek, Pap László, Petes Antal, Szajter György, Szalacsy Sándor, Sziklay Alajos és Madas Károly részint kihallgatott, részint hitelesitettek gyanánt elfogadott felás alperesi tanuknak, mint részint a kérdéses csereszerződés létrejövetelét közvetlen megelőző értekezlet, részint a csereszerződés ezutáni megkötése, részint mindkettőnek alkalmával jelenvoltaknak vallomásai, illetőleg azáltaluk bizonyítani kivánt tényeket bebizonyitottnak fogadó felperesi nyilatkozatok vonatkozhatván, s ezen tanuk közül, valamint felperesnek Thaisz Elek ellen, ugy alperesnek Pethes Antal ellen, mint a kiket a szerződők előttemező tanukul, illetőleg azok elsőjét a szerződés fogalmazójául ok magok kértek fel, így saját tettök ellenére alaptalanul támasztott kifogásuk egyiránt elvettetvén, miután mindezen tanuk a részben összehangzólag vallanak, hogy a kérdéses alku és szerződés történtekor felperest izgatottnak, nyugtalannak és a kérdéses házvétellel elégedetlennek tapasztalták ugyan, de rajta esze használatán kivüli állapotát ismertető jelenségeket észre nem vettek, sőt azon felül, hogy Madas Károly felperesi tanúnak az ellenkérdések 4. pontjára tett vallomása szerint, felperes előtte ezen beteges állapotot is már akkor javuknak mondotta, Pap László mindkét részről kinevezett tanú a 11. számú kérdések 3-ik pontjára tett vallomása szerint, felperest akkor határozottan józan eszünek tartotta s ugyanezt felperes az általa hitelesitettek gyanánt elfogadott Szajter György és Szalacsy Sándor tanukkal is bizonyítottnak nyilván is beismerte, de felperesnek azon időszak alatti tettei közül már csak azon egyet is tekintve, a mi valamint Pap László és a hitelesitettek gyanánt elfogadott közelebb nevezett tanuk, ugy maga Pethes Antal felperesi tanú vallomásával is igazoltatik, hogy t. i. az elcserélendőnek czélba vett Tetétleni birtokból, jelesen annak nagy major melletti nevezet által különböztetett részéből kialkudott 550 hold terjedékü birtoktestnek alakjára s kihasitási módjára, felperes megjegyzéseket is tett, ezen körülmény csakugyan felperesnek akkori józan eszű állapotáról tesz bizonyságot, ugy, hogy Gárdos János felperesi orvos tanúnak fentebb már emiitett véleményét, épen az ennek indokolásául használt előzmények, vagy is a közelebb kijelölt, és nem csak bebizonyított, de felperes által bizonyítottaknak nyilván is beismert tények teljesen megczáfolván, ellenben Kajdacsy István hasonlóul felperesi orvos tanú, kinek vallomásaképen az előbbi p. r. t. 183. §-ához képest, nem B. alatti rövidleges bizonyítványa, de a felperesi kérdő és alperesi ellenkérdő pontokra adott felelete tekinthető, a felperes által kihallgatása végett beperelt D. alatti kérdések 2-ik pontjára tett vallomásában azon betegséget, melyben felperes szenvedett, s általa gyógyíttatott, nem is elmebetegségnek, de csak beteges izgatottságnak jelezvén, ez utóbbi felperesi tanúnak vallomásához képest is, alperes ellenében az, hogy midőn felperest a kérdéses csereszerződést megelőző alku s annak létrejövetele alkalmával, elmeháborodottnak az ott és akI kor jelenvolt tanuknak egyike sem tartotta, sőt midőn | felperesi tanú Pethes Antal, felperest az akkoron ott meg j is jelent Buda Sáudorral a kérdéses háznak több évekre i kibérlése iránt szerződtetni kívánta, mi Madas Károly felperesi tanúnak az ellenkérdések 3. pontjára adott vallomásával is igazoltatván, tényleges bizonyságául szolgál annak, hogy felperes azon időben más által is szerződés kötésre képesnek tartatott, mindamellett alperesnek felperest ugyanakkor már elmeháborodottnak lehetett, sót kelletett volna tartani, bebizonyitottnak nem tekintethetik; ezeknél fogva e szempontból a kereseti érvénytelenítésnek helyt adni nem lehet. — A keresetbe vett érvénytelenítésnek azon második oka, mely szerint az A. alatti szerződés érvénye az elcserélendő birtok helyszíni megtekintésétől, s attól, ha az felperesnek tetszenék, sőt ha | a cserét meggyógyulása után is meg nem bánná, tétetett volna függővé, mind a kereseti szerződéssel egyidejűleg történtnek követelt szóbeli hozzáadás, a p. t. k. 887. § a szerint ez írásbeli szerződés ellenére, melyben ez nem foglaltatik, tekintetbe vehető sem lévén, hasonlóul helyt nem foghat. Egyébiránt felperesnek válaszában és leginkább fölebbezvényében ezen okon is tulterjeszkedőleg, alperesnek még a szerződés létrejövetele után is állitólag megajánlott szóbeli Ígéretéből, és abból származtatott követelései, hogy a kérdéses szerződés a cserébe kapott Tetétleni birtok helyrajzi számainak tekintetében kitöltetlen maradása megtévesztés, és több szempontokból jogszerüleg létrejöttnek sem tekintethetik, mint olyanok, mely ekre a keresetlevél kiterjesztve nincsen, legnagyobb részben pedig csak a felebbezvényben lettek felemlítve és vitatva, egyszerűen mellőzendők lévén; a mi végre felperesnek keresetlevelében ugyan kártérítési követelésre intézett, válaszában azonban ettől elállva, hasonlóul érvénytelenítési okul tekintetni kivánt állítólagos károsodását illeti : miután felperes ezen károsodását feléntulinak keresetlevelében maga sem állította, saját állításának ellenére pedig a bizonyítást jogszerüleg meg sem kisérthette, ennélfogva a kereseti érvénytelenítésnek ezen harmadik ésutolsóoka sem nyerhet birói helyeslést. Ekként tehát az eljáró városi törvényszék ítélete a fentebbi okokból a kereset érdemére nézve is jóváhagyatik, s a per további intézkedés végett ahhoz leküldetik. (1864. mart. 18. 9218. P. sz. a. Elő. : Nyeviczkey.) 180. Néhai özv. Hye Edmundné szül. gróf Forgách Ottilia hagyatéki ügyében végeztetett : A felmutatott számadási iratokból oly tények vagy mulasztások, melyek számadó irányában bárminemű helytelenítést vonhatnának magok után, egy átalában ki nem tűnvén, az e. b. ítélet, helyesebben végzésnek e részbeni megváltoztatása