Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 28. szám

111 ismeri : hogy keresetbevett követelésére nézve alperesnő által, részére Írásbeli okmány állíttatott ki; e szerint kérdéses követelésének jogalapját csupán ez, nem pedig a kihallgatott felperesi tanuknak, különben is az emiitett okmányra vonatkozó tanúvallomásai, melyeknek a későbbi alperes részéről tett szóbeli beismerés egyike által sem igazoltatott, képezhetvén; tekintve, hogy felperes ezen épen a jelen keresetének jogalapját igazoló okmányt, melyből az állítólagos felperesi követelésnek feltételei és alperes kötelezettségének minősége kitetszenék, a perben annak helyén felhívni és beperesiteni elmulasztotta, de felperes, alperesnek tagadása ellenében azon hasznos szolgálatokat, melyekért most 5000 frtot pp. követel, he sem bizonyította, sőt azon esetre is, ha felperes az állítólag, különösen alperes érdekében tett szolgálatokat kétségkivülivé begyőzte volna, saját beismerése szerint alperesnő a kereseti összegnek fizetésére csak akkor kötelezhető volna, ha ez a nagyatyai és nagyanyai örökségi vagyonnak teljes és kizárólagos birtokába jutand, mely időpont azonban, mint a persorán kiderült, még be sem állott, mert néhai Jüttner Károly hagyatékának fele birói zár alatt még jelenleg is van, mindezeknél fogva az e, b. ítélet megváltoztatván, a perköltségek pedig kölcsönösen megszüntetvén, felperes minden jogalap nélkül szűkölködő keresetével elmozdittatik. (1864. febr. 23-án 10442. P. sz. a. Elő. : Gráger.) 168. Ekstein Lipótnak mint Winkler Francziska engedményessének Petrovics József ellen 13000 pfrt követelésének átkeblezése iránti ügyében végeztetett : Az első bíróságnak a Kanaki és Ittvarnoki birtokokra kért jelzálogi átkeblezésre nézvesti intézkedése magok a felek kölcsönös megállapodása nyomán történvén, s ennél fogva, mennyiben az illető követelés iránti per már véglegesen döntetett volna el, felíolyamodó az átkeblezési tárgyalásnak folytatását csak az eljáró telekkönyvi hatóságnál szorgalmazhatván, e részbeni felfolyamodásnak hely nem adatik; ellenben, miután a tárgyaláskor nem csupán a szóban forgó követelés iránti pernek folyamatban lételére, kifogástalanul történt hivatkozás, de az sem lőn tagadva, hogy a tárgyalás idejében a velikegradei birtok tulajdonára nézve is per vala folyamatban, mindezen perek végeldöntéseig pedig az átkeblezési kérdés érdemleges elintézése, főleg a Petrovics József, illetőleg jogutódjai irányában helyt nem lóghatván, a tárgyalás Velikegradéra nézve is függőben vala tartandó, ennél fogva az első bírósági végzés az utóbb érintett pusztai birtokra vonatkozó részének feloldása mellett, az átkeblezési kérdésnek tárgyalása e tekintetben is, a perek végeldöntéseig, és pedig a követelési bejelentés feljegyzésének épen hagyásával függőben tartatni rendeltetik és az iratok stb. (1864. febr.16. 11324 P. sz. a. Elő.: Mo n aszte rly.) 169. Báthori János mint kiskorú Sápi Pál gyámjának, özvegy Sápi Ferenczné, mint kiskorú Sápi Klára, és Mihály gyámja elleni örökösödési per&ben ítéltetett : A néhai Sápi Ferencz és kiskorú gyermekei között az őket néhai annyok Módi Krisztina után illető közkeresménybeli örökségükre nézve megkárosító .//• a. egyesség törvény szerint semmis lévén, félretétetik, s a kólyi 27. sz. telekkönyvbe 14 sz. a. bejegyzett és 638 sz. a. bejegyzett szőlő eladási áraiknak fele része Sápi Pálnak, ugy is mint testvére Sápi Julianna engedményesének édes at.yjok néhai Módi Krisztina utáni örökségi jogon, a felmutatott telekk. kivonat alapján odaitéltetik, a másik fele részének % része pedig, miután néhai Sápi Ferencznek négy gyermeke maradt, az örökhagyó végrendelete tekintetbe vé-' telével, s a keresetlevélbeni kérelem nyomán köteles részül a halálozás alkalmával hatályban volt oszt. ált. polg. tkönyv 765 § értelmében, továbbá a kólyi 28. sz. telekjkönyvi 601. sz. a bejegyzett, néhai Sápi Ferencz és második neje Fülöp Máriával közösen szerzett szőlő 874 frt. becsárának az apai hagyatékot képező feléből, vagyis 437 forintokból Sápi Pál, úgyis mint Julianna testvére engedményese köteles részéül 109 frt 25 kr. megállapíttatik, végre a H. szerint 596 frt 60 krra becsült ingóságok fele részéből fennevezett felpere-t szinte köteles részül 74 frt. 57% kr. illetvén, megítéltetik, és mindezek felperes által képviselt Sápi Pál részére, a keresetlevélbeni beismerés szerint is már kivett 420 forintoknak az oszfr. á. p. tkönyv 787 § értelmébeni beszámításával ki és átadatni, egyszersmind a Sápi Pál által már atyja életében átvett 638 sz. a. s őtet anyai örökség jogán fele részben illető szőllő 336 frt. árának fele vagyis 168 frt. a köteles résznek a fentebbiek szerint leendő kiadása illetőleg beszámítása végett a tömeghez csatoltalni rendeltetnek. (11885. P. sz. a. Elő.: Szalay.) 170. Fülöp Antalnő szül. Hejja Juliannának Ambrus László elleni örökösödési perében Ítéltetett : Miután az id. törv. szab. 4. §-a szerint az ajándékozónak ajándékozási joga csak a leszármazó egyenes örökösök, és az életben levő szülők törvényes osztály része által van korlátozva, ezen a hazai törvények érvénye alatt keletkezett örökségre nézve pedig a hazai törvények szolgálnak alapul, tekintetbe véve, hogy alperes az ./• a. két tanú jelenlétében kiállított, és Benkő Rozália aláírásával ellátott ajándékozási oklevéllel bebizonyította, miszerint neje a 2835 sz. t. j. k. bejegyzett ház és udvar telek felér, továbbá a 6309. sz. t.jk. 7627 12713 12952 és 16298 h. r. sz. a. fekvőségeknek hasonlókép felét tulajdoni joggal neki ajándékozta, és ezen javaknak csak telekk. átíratását tartotta fenn halála idejére, tekintve továbbá, hogy ezen okiratban az ajándékozó nyilván kikötötte, hogy alperes ezen neki ajándékozott birtokban sem oldal örökösei, sem rokonai által nem háborgattathatik, az ily módon szerzett és birtoklással is megerősített javakhoz felp. erősebb jogot nem bizonyítván, felp. abbeli keresetétől, mely szerint a föntebb elszámlált összes javakat magának megítéltetni kéri, elmozdittatik, a javak fele részére azonban felperest az örökösödés törvénynél fogva meg illetvén, s a javak e fele részét alperes önkényt is kiadni megajánlván, a kereseti javak fele részben felperesnek megítéltetnek, és mivel az ezeken lévő terhek per folyta alatt vitattattak, alp. ezen örökséget netalán terhelő követelésére nézve külön perre utasittatik, és a perköltségek az ítéletek különbözőségénél fogva kölcsönösen megszüntetnek. (1864. mart. 12-én 126u7 P. sz. a. Elő. : Németh.) 171. Kállay Ludovika néhai Kállay Gáspárné jelenleg Fazekas Lászlóné Kállay Júliának Nyíregyháza város polgármestere és főbírája s általuk a varos közönsége e. ez utóbbinak elzálogitott mintegy 200 holdnyi birtoknak visszaváltása iránti perében ítéltetett : Az alp. ellenbeszédében arra hivatkozván; miszerint az A a. zálogszerződés 5. p. szerint a zálogba adó magát arra kötelezte, hogy a zálogos évek eltelése előtt félévvel,ugy az egyenes zálogösszeget, mint a szerződés 3-ik és 4-ik pontjaiban megemlített netaláni beruházásokat és költségeket megtéríteni tartozott volna, s e szerint a viszonkövetelésekre világosan kiterjeszkedvén; ennek figyelembe vételével a kereseti zálogos birtok visszabocsátásában alperes csak az általa külön keresette] kimutatandó zálogos összegnek, és javítási költségeknek felperes által leendő megtérítése