Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 27. szám

hogy még ezen kivü!, uj birtokokat is szerez a volt jobbágyoknak. Már pedig ezt fogná tenni, ha azon körülményből, mert tán egy vagy más helyt, egy vagy más jobbágy birtokát illetőleg, több kárpótlás adatott ki, mint a mennyi az illető jobbágy kezén levő birtok után kiadandó lett volna; az következnék, hogy az ily birtok, a földesúr által egészíttessék ki annyira, a mennyitől ő kárpótlást kapott; és nem megfordítva az, hogy a hibásan felvett kárpótlás feleslege téritessék vissza az államnak, a felvevő által. — De meg ezen okoskodás ismét odavezetne bennünket, hogy a volt földes ur annyit, é s sem többet, sem kevesebbet tartozik kiadni volt jobbágyainak, mint a mennyi után úrbéri váltságot kapott. Ez pedig mint tudjuk, nem igy van; és a volt jobbágyok, nem is köszönnék meg, ha igy lenne. — De ezen erősség egyszersmind azért is gyenge, mert az úrbéri kárpótlásokra vonatkozó eljárás és puhatolás nem birói uton, hanem politicai hatóság utján eszközöltetett, mely mint ilyen, jogi kérdésekbe nem avatkozhatván, s nem is avatkozván : eljárásának eredménye, az úrbéri bíróságok által, ennél fogva tekintetbe nem is vétethetik, s azoknak Ítéletére a legkissebb befolyással sem lehet. A minthogy az nincs és nem is volt erre soha befolyással; sőt épen ellenkezőleg, az úrbéri bíróságok ítéletei szolgálnak alapul, a netalán hibásan történt kárpótlások utólagos kiigazítására; ilyen esetben, a körülmények szerint, rendesen ki lévén mondva mindig az úrbéri Ítéletben az is : valljon a volt földes urnák van-e igénye, és hány telektől,utólagos kárpótlásra; avagy az államnak, ő tartozik-e visszatérítéssel? Sokat mondhatnék még nézeteim támogatására, és az ellenkező nézetnek megczáfolására; felemlíthetném azon méltánytalanságot, mely a volt földes ur ellenében elkövettetnék azon esetre, ha ő saját aliódiumából, sok helyt 2^300 frt. értékű földet tartoznék áldozni olyan úrbéri hiányok pótlására, melyekért ő, hasonló területtől, alig kapott 10 —15 frt. úrbéri kárpótlást, és elkövettetnék különösen akkor, midőn az úrbéresek kezein lévő összes úrbéri birtokok, felülhaladják ezek összes úrbér illetőségeit, s midőn az egyesek kezein lévő feleslegek , melyek az úrbéri törvények szerint, mindenek előtt, a másutt netalán mutatkozó hiányok pótlására szoktak fordíttatni, most ugyancsak 10 —15 frt váltság mellett hagyatnak meg kezén olyanoknak, kiknek azokhoz, törvény szerint, semmivel sincsen több joguk, mint lehetne a volt földes urnák. Idézhetnék fel példákat, azon felületes eljárások kitüntetésére, melyek az urbériségekpuhatolásánál, az úrbéri kárpótlások megállapítása czéljából kiküldött politikai hatóságok által elkövettettek; sőt tényeket mutathatnék fel annak megmutatására is, hogy a telki hiányoknak,ezen a földesúrtól követeltkipótlása,sokheIyt physicai lehetetlenség is volna; mert vannak egész úrbéres községek, hol a földes urnák, egy Döl allódialis birtoka síncsen; szóval, igen sok érvet tudnék még felhozni. De ugy hiszem, hogy ez felesleges; mert azok, a miket eddig előadtam, magokban is elegendők annak kétségtelen igazolására, minek bebizonyítása jelen értekezésemnek fő czélja volt; hogy t. i. „az urbértelki állományok hiányainak, mint ilyeneknek kipótlására, a volt földesúr semmi esetre sem köteleztethetik." Azért ezen kérdés további fejtegetésével, a tisztelt közönség türelmét nem is fárasztom. Váljon azonban, az egyes telkekben létező hiányok, a más telkeknél mutatkozó feleslegekből, vagy is az ugy nevezett maradék földekből, nem volnának-e kipótolhatók ? erre nézve, véleményemet és kételyeimet a következő czikkben fogom elmondani. Rnriai Ítéletek. Magánjogi ügyekben. A kir. itélő táblán. 159. Tóth Sámuelnek mint néh. Gróf Vay Ábrahám végrendeleti végrehajtójának és felperesnek Gr. Vay Mihály, mint bejegyzett telekkönyvi birtokos és többek elleni mátészalkai 60, ésszamosszegi 372 tjkveknek kiigazítása iránti perében Ítéltetett : E. r. alp. gr. Vay Mihály a kért kiigazításba feltétlenül beleegyezvén, minthogy különben is, mint néhai gr. Vay Ábrahám örökösének nevére a telekkönyvi tulajdonjogi átirás csak az akkoron fenállott hagyatéki eljárás folytán lett volna eszközölhetendő ; minthogy a H. a. átadási okirat értelme szerint a nyilvánkönyvi bekeblezésre való engedély több feltételek teljesítésétől tétetett függővé, az pedig, hogy ezen feltételek teljesíttettek , s hogy annak folytán a hagyatéki hatóság részéről a nyilvánkönyvi bekeblezhetés egy későbbi határozat által megengedtetett volna, nem igazoltatott, következőleg az örökösnek nevére történt bekeblezés, mint időelőtti, hibásnak tekintendő, ily esetben pedig a kiigazítás, habár az a hirdetvényi határidő után is kéretett, az 1858 év február 6-án kelt rendelet értelmében , azonban csak a harmadik személyek által időközben nyert nyilvánkönyvi jogok sérelme nélkül, elrendelhető ; ugyanazért a kiigazításra nézve az e. b. végzés (helyesebben Ítélet) helybenhagyatik. — A betáblázott terhek azonban mind a bekeblezés, mind pedig az elsőbbségre nézve több tekintet alá esvén, e részben az e. b. Ítélet megváltoztatásával, azoknak sorozata következőleg állapitatik meg : 1-ör A bekeblezések joghatályára nézve : a) feltétlenül bekeblezendők mindazon követelések, melyek az uj tjkvek életbelépte napjától vagyis 1858 nov. 15-től kezdve, a kiigazítási kérvény beérkeztéig, vagy 1859. jul. 23-áig, és pedig a 2968 sz. előtt bejelentettek, mert a kiigazítási kérvény csak a hirdetvényi határidő után adatván be, oly harmadik személyeknek, kik a hirdetvény hatályossága napjától fogva a telekjkönyvbe foglalt bejegyzések által jogokat jó hiszemüleg szereztek,a t. k. r. 3. és 6 §§-ai értelmében kárára nem válhatik. b) Ezek után bekebelezendő őrgróf Palavicini Rogernó 5000 pfrtnyi követelése, és pedig a kiigazítási kérvény benyújtásától, vagy is 1859. jul. 23-tól számítandó elsőbbséggel, mert habár ezen követelés a H. a. átadási okirat értelmében gr. Vay Mihály osztály részébe sorozott összes birtokokat, s igy a kérdésben lévő javakat is mint hagyatéki adósság terheli, még is annak elsőbbsége a fennérintett elvnél fogva az a a. osztályba tartozó hitelezők előtt meg nem alapitható. c) A ptkönyv 822 § ában foglalt fentartással bekeblezendők a kiigazítási kérvény beadása után átkebelezett, valamint ugyanezen határidő, azaz : 1859 jul. 23. után átkeblezés vagy bekebelezés végett bejelentett terhek, mert a kiigazítási kérvény benyújtása után történt bejelentvények a t. k. r. 74 § értelmében csak azon fentartással bejegyezhetők, hogy a hagyaték tárgyalásánál előforduló igényekre nézve sérelmesek ne legyenek, azon követelésekre nézve peditr, melyek még az uj telekjkvek hatályba lépte előtt az 1840. 21 t. cz. szerint általánosan bet »blaztattak, a t.