Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 27. szám

hogy még ezen kivü!, uj birtokokat is szerez a volt job­bágyoknak. Már pedig ezt fogná tenni, ha azon körül­ményből, mert tán egy vagy más helyt, egy vagy más jobbágy birtokát illetőleg, több kárpótlás adatott ki, mint a mennyi az illető jobbágy kezén levő birtok után kiadandó lett volna; az következnék, hogy az ily birtok, a földesúr által egészíttessék ki annyira, a mennyitől ő kárpótlást kapott; és nem megfordítva az, hogy a hibá­san felvett kárpótlás feleslege téritessék vissza az állam­nak, a felvevő által. — De meg ezen okoskodás ismét oda­vezetne bennünket, hogy a volt földes ur annyit, é s sem többet, sem kevesebbet tartozik kiadni volt jobbágyainak, mint a mennyi után úrbéri váltságot ka­pott. Ez pedig mint tudjuk, nem igy van; és a volt job­bágyok, nem is köszönnék meg, ha igy lenne. — De ezen erősség egyszersmind azért is gyenge, mert az úr­béri kárpótlásokra vonatkozó eljárás és puhatolás nem birói uton, hanem politicai hatóság utján eszközöl­tetett, mely mint ilyen, jogi kérdésekbe nem avatkoz­hatván, s nem is avatkozván : eljárásának eredménye, az úrbéri bíróságok által, ennél fogva tekintetbe nem is vé­tethetik, s azoknak Ítéletére a legkissebb befolyással sem lehet. A minthogy az nincs és nem is volt erre soha befo­lyással; sőt épen ellenkezőleg, az úrbéri bíróságok ítéletei szolgálnak alapul, a netalán hibásan történt kárpótlások utólagos kiigazítására; ilyen esetben, a körülmények szerint, rendesen ki lévén mondva mindig az úrbéri Íté­letben az is : valljon a volt földes urnák van-e igénye, és hány telektől,utólagos kárpótlásra; avagy az államnak, ő tartozik-e visszatérítéssel? Sokat mondhatnék még nézeteim támogatására, és az ellenkező nézetnek megczáfolására; felemlíthetném azon méltánytalanságot, mely a volt földes ur ellenében elkö­vettetnék azon esetre, ha ő saját aliódiumából, sok helyt 2^300 frt. értékű földet tartoznék áldozni olyan úrbéri hiányok pótlására, melyekért ő, hasonló területtől, alig kapott 10 —15 frt. úrbéri kárpótlást, és elkövettetnék kü­lönösen akkor, midőn az úrbéresek kezein lévő összes úrbéri birtokok, felülhaladják ezek összes úrbér illető­ségeit, s midőn az egyesek kezein lévő feleslegek , me­lyek az úrbéri törvények szerint, mindenek előtt, a másutt netalán mutatkozó hiányok pótlására szoktak for­díttatni, most ugyancsak 10 —15 frt váltság mellett ha­gyatnak meg kezén olyanoknak, kiknek azokhoz, törvény szerint, semmivel sincsen több joguk, mint lehetne a volt földes urnák. Idézhetnék fel példákat, azon felületes eljá­rások kitüntetésére, melyek az urbériségekpuhatolásánál, az úrbéri kárpótlások megállapítása czéljából kiküldött politikai hatóságok által elkövettettek; sőt tényeket mu­tathatnék fel annak megmutatására is, hogy a telki hiá­nyoknak,ezen a földesúrtól követeltkipótlása,sokheIyt phy­sicai lehetetlenség is volna; mert vannak egész úrbéres községek, hol a földes urnák, egy Döl allódialis birtoka síncsen; szóval, igen sok érvet tudnék még felhozni. De ugy hiszem, hogy ez felesleges; mert azok, a miket eddig elő­adtam, magokban is elegendők annak kétségtelen igazo­lására, minek bebizonyítása jelen értekezésemnek fő czélja volt; hogy t. i. „az urbértelki állományok hiá­nyainak, mint ilyeneknek kipótlására, a volt földesúr semmi esetre sem kötelez­tethetik." Azért ezen kérdés további fejtegetésével, a tisztelt közönség türelmét nem is fárasztom. Váljon azonban, az egyes telkekben létező hiányok, a más telkeknél mutatkozó feleslegekből, vagy is az ugy nevezett maradék földekből, nem volnának-e kipótolha­tók ? erre nézve, véleményemet és kételyeimet a követ­kező czikkben fogom elmondani. Rnriai Ítéletek. Magánjogi ügyekben. A kir. itélő táblán. 159. Tóth Sámuelnek mint néh. Gróf Vay Ábrahám végrendeleti végrehajtójának és felperesnek Gr. Vay Mi­hály, mint bejegyzett telekkönyvi birtokos és többek el­leni mátészalkai 60, ésszamosszegi 372 tjkveknek kiigazí­tása iránti perében Ítéltetett : E. r. alp. gr. Vay Mihály a kért kiigazításba feltétlenül beleegyezvén, minthogy kü­lönben is, mint néhai gr. Vay Ábrahám örökösének ne­vére a telekkönyvi tulajdonjogi átirás csak az akkoron fenállott hagyatéki eljárás folytán lett volna eszközöl­hetendő ; minthogy a H. a. átadási okirat értelme szerint a nyilvánkönyvi bekeblezésre való engedély több felté­telek teljesítésétől tétetett függővé, az pedig, hogy ezen feltételek teljesíttettek , s hogy annak folytán a hagya­téki hatóság részéről a nyilvánkönyvi bekeblezhetés egy későbbi határozat által megengedtetett volna, nem iga­zoltatott, következőleg az örökösnek nevére történt be­keblezés, mint időelőtti, hibásnak tekintendő, ily esetben pedig a kiigazítás, habár az a hirdetvényi határidő után is kéretett, az 1858 év február 6-án kelt rendelet értel­mében , azonban csak a harmadik személyek által idő­közben nyert nyilvánkönyvi jogok sérelme nélkül, el­rendelhető ; ugyanazért a kiigazításra nézve az e. b. vég­zés (helyesebben Ítélet) helybenhagyatik. — A betáblá­zott terhek azonban mind a bekeblezés, mind pedig az elsőbbségre nézve több tekintet alá esvén, e részben az e. b. Ítélet megváltoztatásával, azoknak sorozata következő­leg állapitatik meg : 1-ör A bekeblezések joghatályára nézve : a) feltétlenül bekeblezendők mindazon követelé­sek, melyek az uj tjkvek életbelépte napjától vagyis 1858 nov. 15-től kezdve, a kiigazítási kérvény beérkez­téig, vagy 1859. jul. 23-áig, és pedig a 2968 sz. előtt bejelentettek, mert a kiigazítási kérvény csak a hirdet­vényi határidő után adatván be, oly harmadik szemé­lyeknek, kik a hirdetvény hatályossága napjától fogva a telekjkönyvbe foglalt bejegyzések által jogokat jó hisze­müleg szereztek,a t. k. r. 3. és 6 §§-ai értelmében kárára nem válhatik. b) Ezek után bekebelezendő őrgróf Palavi­cini Rogernó 5000 pfrtnyi követelése, és pedig a kiigazí­tási kérvény benyújtásától, vagy is 1859. jul. 23-tól szá­mítandó elsőbbséggel, mert habár ezen követelés a H. a. átadási okirat értelmében gr. Vay Mihály osztály ré­szébe sorozott összes birtokokat, s igy a kérdésben lévő javakat is mint hagyatéki adósság terheli, még is annak elsőbbsége a fennérintett elvnél fogva az a a. osztályba tartozó hitelezők előtt meg nem alapitható. c) A ptkönyv 822 § ában foglalt fentartással bekeblezendők a kiigazí­tási kérvény beadása után átkebelezett, valamint ugyan­ezen határidő, azaz : 1859 jul. 23. után átkeblezés vagy bekebelezés végett bejelentett terhek, mert a kiigazítási kérvény benyújtása után történt bejelentvények a t. k. r. 74 § értelmében csak azon fentartással bejegyezhetők, hogy a hagyaték tárgyalásánál előforduló igényekre nézve sérelmesek ne legyenek, azon követelésekre nézve peditr, melyek még az uj telekjkvek hatályba lépte előtt az 1840. 21 t. cz. szerint általánosan bet »blaztattak, a t.

Next

/
Thumbnails
Contents