Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 25. szám

99 új törvény hatálya még a tartalomra sem terjed ki egészen. 7) — Azaustriai codex (bev. par. Vcz. s az 5 §) ugyanezt fogadta el. — Az új szász tkönyv mint az 1804 §-ban a locus regit actum — úgy az 1805-ben a tempus regit actum elvet szentesitete. A legújabb bajor és hesse ni codex tervek szinte elfogadták. Szokolav István. Ktiriai íteletek. Magánjogi ügyekben. A kir. itélő táblán. 154. Bonnaz Sándor Csanádi megyés püspöknek, Birnstingel Lázár és Deutsch Mária elleni perében ítéltetett: Alperesek által semrniségi panaszuk indokául felhozott azon körülmény, mintha a jelen pernek niásodbii'ósagi eldöntésénél a megyei tszéken elnökölt csanádmegyei főispáni helyettes a jelen per tárgyára nézve elfogult volna, egyataljában be nem bizonyittatván: a bíróság alakítása iránti azon panasz pedig, hogy ezen per előadásakor a tszék nem mint rendesen szokott öt, hanem hét tagból állott, és hogy az előadás nem a törvényszéknek egyik rendes, hanem csak a hátralékok feldolgozására kisegítésül alkalmazott birájárabízatott; miután az id. törv. szab. 27. §. szerint a tszéki tagok számának maximuma meghatározva nincsen, az pedig, hogy az ügy előadója a bírói esküt le nem tette, vagy hogy ellene más kizárási ok fenforogna, fel nem hozatott, semmisítés alapjául nem szolgálhatván; végre az, hogy a kérdé;es tszéki ülésben résztvett másod alispán az itélő tehetségét korlátozó lelki áll..pótban lett volna, a megyei törvényszéknek abbeli jelentése által, miszerint ugyanazon alispán ezen per elintézése után is még egy ideig hívataloskodván, ez alatl a fenyítő törvényszék üléseiben elnökölt, niegezáfolva lévén , az alaptalan sémmiségi panasz elvettetik. — A mi a per érdemét illeti : Az egyházi méltóságokkal egybekötött javadalmaknak élvezete az ily méltóságra kinevezett főpapot a törvény . de maga a dolog természete szerint is csak életfogytáig illethetvén, miután eénki másra többjö got, mint mennyivel önmaga bir, át nem ruházhat, ebből önkényt az következik, hogy minden ily javadalmakra nézve, az illető által kötött szerződésnek, annak halálával megszűnni kell, és e szempontból ő Felségének, az ily egyházi javakra nézve fennálló legmagasabb kegyúri jogán alapuló 4 /• alatti abbeli legfelsőbb határozata, mely szerint az egyházi javadalmak iránt az illető birtokosok által kötött, 3 éven tul nem terjedő haszonbéri szerződések ezen idő tartamára, a birtokbani utódokat is kötelezik, az illető javadalmazókra nézve nem jogot, hanem kötelezettséget tartalmaz. Ebbeli kötelezettségének felperes eledet tett, a mennyiben az elődje által 6 évre kötött ./• alatti haszonbéri szerződés alapján alpereseket, mint bérlőket, az általok kibérlett földeknek binokában elődjének halálától számított 3 éven át meghagyta; ellenben alperesek, kiknek az általok kibérlett birtok természeténél fogva tudniok kellett, hogy ők nem korlátlan tulajdonossal, hanem éltefogytiglani haszonélvezővel szerződ7) Alig. L. Recht I. 3. § 42. bevez. 14 - 17. Bornemann: Ueber d. Zeitlichen Granzen der Gesctze; Koch: Comentar z. Alig. LR. Ez az ily végrendeletüket még akkor is érvényesítetni engedi, ha formaságai a régi törvény szerint hiányosak, de az új törvény szerint elégségesek — mi nagy mértékben roszszaltatik a jogtudósok által. tek, a velők szerződött Csajághy Sándor halálával feltételessé vált szerződési jogaik biztosítására vezethető kellő lépést nem tettek, a mennyire sem a szerződésnek felsőbb helyeni jóváhagyásáért nem folyamodtak, sem pedig annak felperes, mint Csajághy Sándor birtokbani utódja általi megerősítését ki nem eszközlötték. A mik alperesek által annak igazolásául, hogy felperes a kérdéses szerződést hallgatag megerősítette volna, felhozatnak, jelesül, hogy felperes az évnegyedenkint esedékes bérrészleteket minden óvás, és ellentmondás nélkül felvette, és alpereseket, kik egyszer a bért fizetni elmulasztották volt, e miatt beperelvén, velük ezen per folytán ki is egyezett; mindezekből az, hogy felperes a keresetbdi szerződést megerősítette, és magát annak a kérdéses három év eltelte utáni megtartására is kötelezte volna, egy áltáljában nem következtethető, mert mind a bérrészletek felvétele, mind a le nem fizetett bér iránti keresetnek megindítása azon időre esik, mely alatt felperes a szerződést magára nézve kötelezőnek ismervén , azt a maga róezéről megtartotta volt, ebbeli kötelezettségével pedig azon joga, hogy az alperesek kezeinél volt birtoka után járó bért felvehesse, viszonlagosságban állván, felperes eme tettéből azt, mit alperesek akarnak, következtetni nem lehet. — De nem lehet ezt következtetni a 7 ./• a. egyességből sem, mert azt felperesnek egyszerű ügyvédi megbízással ellátott ügyvéde kötötte, s mert az egyedül a hátralévő bér mikori fizetésére vonatkozik, az annak végén foglalt azon záradék pedig, hogy alperesek, ha a dolgot a hátralévő bérre nézve tisztába hozzák, a szerződés pontjainak továbbrai épségben hagyása mellett, a kibérlett földet haszonbérbe megtarthatják, oly újításnak, mely felperesre nézve előbb nem létezett uj kötelezettséget megállapítana, nem tekintethetik. Mindezeknél fogva tehát, habár felpere- a püspöki szék elfoglalásakor annak nyilvánítását, hogy ő az elődje által a püspöki javadalmakra nézve kötött haszonbéri szerződéseket magára nézve a 4 ./• a. legfelsőbb határozat által megállapított idő tartamán túl kötelezőknek nem tekintendi, elmulasztotta, minthogy ellenben még is arra nézve, hogy ő ezeket a fentebbi időn tul is megtartani fogja, részéről bármi határozott kötelezés nem történt, a megyei t^zék inásodbirósági ítélete he'ybenhagyatik, stb. (1864. évi február 12-én 14402. P. sz. a. Előadó : M a k o v i c z.) 155. Forster Rutkay Saroltának Biller István ellen 2/4 úrbéri telek iránt inditott perében Ítéltetett : Felperes a keresetlevélben B. alatt felmutatott hiteles és kifogás alá nem vett telekkönyvi kivonattal, tulajdoni jogalapon, és nem visszahelyezés utján visszabocsájtatni kért NagyAbony város határában 1489. t. j. k. sz. II. 1. sor, 5467. és 5468. h. r. s/ámok alatt foglalt birtokra, az id. törv. szab. 156. §. fogva e tekintetben hatályos ausztr. p. t. k. 431 § értelmében, tulajdoni jogát, és ez által a- 322. §. rendeletéhez képest, kizárólagos birtokhozi jogát is igazolván, és ezen jog érvényesítése és foganatba vétele ellen felhozott ama alperesi 2 ./ alattival támogatott kifogás, liOiiy ó a kérdéses birtokot Rutkay József csődtömege gondnokától birói árverés utján megvette, és az ezen tényre alapított joga, tekintve azt, hogy a helyszínelés ellen kellő időben igény nem emeltetett, hogy az árverés a telek könyvbe feljegyezve nem lett, de tekintve a hivatkozott törvény 431 §-a rendeletét, melynél fogva az ingatlan birtok tulajdona csak bekebelezés által szereztetik, továbbá a 432 § rendelvényét, melynél fogva a telekkönyvi betáblázásra, tehát az ingatlan birtok szerzésére, mindenek előtt szükséges, hogy az, kitől a tulajdon