Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 25. szám

08 Ezen elv jogszerűsége világosan kitetszik az ellenkező szabály rendkívüli szigorából s igazságtalanságából is, mely előállna akkor, ha pusztán formalitások miatt megsemmisitetnék oly eselekvény, mely keletkezése idejének törvényei szerint érvényes s törvényes volt; midőn pedig elismert elv, mikép a formaságok nem azért vannak, hogy a vagyon forgalom működését gátolják, vagy nehezítsék. És ez által meghiusitatnék maga, a végrendelet in- j tézményének czélja s hivatása, mely abban központosul, j hogy a végrendelkező akaratja holta után is érvényesi- j tessék; meghiusitatnék csak azért, mert a törvényhozásnak úgy tetszik, a puszta formaságok iránt más törvényeket hozni, melyek a végrendelkező akaratján kívül estek. És ez által előállna azon rendkívüli anomália, mikép a legnemesebb akarat, a legszentebb czélú intézkedések füstbe j mennének, csak azért, mert a cselekvő a törvényesség terén maradt, mert jogi cselekvése a törvények kellékeinek pontosan megfelelt. Mennyire megingatná ez a jogérzületet, mi a társalmi rend alap feltétele ; a menyiben okvetlenül megingatná a jog fogalmát érvényesítő törvények érvénye s uralma iránti bizalmat. A törvényesség iránti érzület s ragaszkodás ingattatnék meg, ha szilárdul nem lehetne bízni abban, mikép a törvények keretében létesített jogi cselekvények érvénye megtámadhatlan; az az a létező törvények kifolyásai érvényesek mindaddig, míg csak azok léteznek s mások által nem pótoltatnak. Ezen okok, úgy hisszük, eléggé eldöntők kivilágítására annak, mikép a legszigorúbb igazság s jogossági elv követeli, hogy a törvény visszható ereje, a végrendeletek formaságaira nézve, kizárattassék És csakugyan annyira eldöntők, mikép mint emiitettük Savignyként — a törvénytudók közt aziránt teljes az öszhangzás, minden ellennézet, minden vélemény különbség nélkül. És hozzá tesszük, mikép, mint alább részletesen igazolandjuk, a lörvényhozások is kivétel nélkül mind ugyanazon elvet tették mogokévá. 3) Ezek folytan, miután a fenforgó kérdésben, határozott posiiív jogszabályunk nincsen, az itt kifejtett, átalánosan elfogadott jogelvet kellvén követnünk, elkerülhetlen, hogy a tempus regit actum a'apján, azon vég3) Ezen érveket azonban, melyeket a tudomány megalapított, s melyeknek az összes törvényhozások hódolnak, ugy látszik, ujabb eommentátoraink nem ismerik. Ökrös Bálint nem tesz a fenforgó kérdésről semmi említést, Polgári magán jogának sem 1862-iki, sem ujabb 1863- kiadásában.— Venczel G. munkája a végrendeletek tanáig még nem terjedett; a 23. §. a visszaható erőről szól, de ezen egész tant csak 7 sorban —tárgyalja—- s mint mutatkozik, nem egészen tiszta eszmékkel, mert azt állitja, hogy az új törv. ereje csak a jövőre vonakozik; pedig jelen értekezésünkből is látható, mikép ez nem áll ily átalánosságban. — Dr. Suhajda János a visszahatás kizárása elvének megalapításánál, a tudomány megalapított elveivel ellenkezőleg, csak a két oldalú kötésekre látszatik gondolni, mert azt irja : midőn a felek egymással jogviszonyba léptek jogügyletet kötöttek — az akkor érvényes törvényeket tárták szem előtt — azért a visszahatás kizárásának elve. (Magán jog rendszere 1862. 16 §) Ily eszme zavar, vagy talán e tan körüli hiányos ismeretek folytán, nem meglepő, hogy csak az id. szab. 6 § hat hója alatt osztrák formaságok szerint készült végrendeleteket állitja érvényeseknek (279 §). Sajnálatos, hogy ezen iró e nagy fontosságú kérdésben, csak könyedén dobja oda nézetét, a nélkül, hogy indokolására, s a kellő fejtegetésre c;ak egy sort szentelne. rendeleteket, melyek a magyar jog restituálása előtt, osztr. formaságokkal keletkeztek, érvényeseknek elismerjük. *) Egy folytában még némely eddig nem érintett ellenvetéseket veszünk vizsgádat alá, melyek legfontosabbika a lehető visszaélések kiemelésében áll, midőn p. o. antidatálás történhet az oszt. jog idejére. Ez majdnem az egyedüli ellenvetés, mely külföldön is fölmerült a tempus regit actum elv alkalmazásánál , de a nélkül, hogy bár hol is figyelembe vétetett volna; tekintve, mikép valamely jogügylet törvényességének elismerését nem szabad megtagadni, csak az alapon, mert az visszaélésekkeljárhat, minthogy igy kevés intézmény maradhatna fenn a jogéletben; és tekintve, mikép ily visszaé'esek meggátlására más óvszerekről s intézkedésekről kell gondoskodni. — Több más ellenvetések bizonyo- hazafiúi kérkedé-ekben rejlenek, azt mondván: hogy jelen kérdésnél a bírónak nem a §§-ból, hanem azon szellem s irányból kell kiindulni, mely az or. bir. bizottmányt vezette s mi nem volt más, mint a magyar jog restituálásának teljes érvényesítése; hogy az id. szab. 1 § csakugyan ezt ki is mondotta, miért az mindenre kiterjesztendő; hogy az, ki anynyi idő alatt sem alak itotta át végrendeletét, már ezen hazafiatlanságért is megérdemli végintézete érvénytelenítését stb. stb. Ezekre röviden csak azt feleljük: mikép a jogügyletek, viszonyok jogi megítélésében csak a jogosság, törvényesség tekinteteire szabad nézni, és kötelesség mellőzni minden politikai tekintet-ket. A hazafiu-ágnak, s más politikai factoroknak semmi köze az igazságszolgáltatáshoz, mely a politika bekeverése által, minden jog biztosságot, a személy s vagyon szabadságot egyaránt megbuktatja. — Az or. birói bizottmány működésében kiindulhatott politikai tekintetetekből, hiszen meg is adjuk árát, azon rendkívüli chaosban, melyet az jogéletünkre zúdított; de a bírónak nem szabad ily szellemből kiiudulí ni, hanem kötelessége a törvény s jogelvek rendeleteihez j ragaszkodni. Különben oly birói önkény keletkeznék, j mely előtt semmi sem lehetne biztos. 5) Különben azt I már fejtegettük, mikép a magyar jog restituálásajózanul j csak a jövőre szólhatott, s nem a már múltban keletkezett ; jogügyletekre, milyenek a végrendeletek is. Befejezésül megemlítjük, mikép Fr a n c z i a országban a tempus regit a c t u m el v a végrendeleti formaságokra nézve annyira niegalapult, mikép annak külön megemlítése feleslegesnek találtatott. Alkalmazása minden akadály s kifogás nélkül folytonos, 6) — Természetes mikép a befolyásának kitett belgiumi, hollandi s olasz codexek ugyanahhoz ragaszkodnak.— A. porosz tkönyv szinte megalapította a visszahatás kizárását az előbbi végrendeletek formáságaira, és pedig odáig, mikép az *) Annál inkább, mert az ezen elvvel hasontermészetü másik jogelv a : locus regit actum a magyar jogrendszerben is elfogadott elv. 1. 1729. 24 t. cz. 10 § ,.Caeterum testamenta ac codicilli, nec non quaevis hypothecariae, aut pignor. fassiones, extra R e g n u m quoque, solennitateibidem usitata celebratae , deinceps quoque pro vigorosis observabuntur." 5) Ezen önkényt egy academiai tag minap dicsőitette ugyan, csakhogy minél több szitkot szórhasson az osztrák törvényekre ; azt el is mondhatta a tudós academiában: de a szakértők, s üzlet emberei épen ezen birói önkényben találják a jogbiztosság, s üzletnek legnagyobb veszélyét, mely naponta nagyobb mérvben terjedez, s a melyet egyedül a magyar jogot restituáló or. birói bizottmánynak köszönhetünk. G) M e r 1 i n : testament szó alatt: igy Chabot; Zách a r i ae : Franz. Civilrecht IV. § 664.