Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 25. szám

Pest, 1864. péntek marthis 25. 25. szám, Hatodik évfolyam TÖRVÉNYSZÉK! CSARNOK. AJ, évitegyede napokban lejárván, az illetők tisztelettel felkéretnek, hogy évnegyedes előfizetésüket mielőbb megújítani szíveskedjenek, az elől. dij 9ft. a szerkesztőséghez (alduna 7. sz.) küldendő. A törvény visszaható ereje a végrendeletekre. Tekintettel az osztr;\k jog alatt keletkezettek formaságaira. 111. A végintézet formaságai, melyekre moít áttérünk, mint már emiitettük, áVégtniézét tartalmától, hová soroltuk a végrendelkező személyi képességét s az örökösök öröködhetési jogát is, lényegesen különböző természetűek levén, különböző jogi szempontok é- jogelvek alá tartoznak. Azért a törvény visszaható erejénél,mig a t a rt a 1 o m r a nézve de regula az uj törvény bir kötelező erővel, t'hát az a visszahatás alá esik; add g a formaság o k irányában egészen eltérő jogelv uralkodik. A törvények jogsz ihályokrai alkalmazásánál, melynek tanához tartozik a visszahatási erő elmélete is, kétnemű, igen fontos összeütközésre alkalmat nyújtó, akadályok lordulhatnak elő; t. i. területiek, helybeliek, midőn valamely jogügyletre nézve törvényhozásilag különböző területek töt vényei alkalmaztatásának lehetősége áll elő p. o. ha egy porosz Franczinországban tartózkodván, a ff. törvények szerint tesz végrendeletet; vagy időbeliek, midőn a jogügvlet létesítése s érvényesítése különböző törvények alá tartozó időszakokba esik , mily* n jelen értekezésünk vita tárgya. A helybeliekre nézve, a jogügyletek formaságai irányában, átalánosan elfogadott jogelv ez: loeus regit actum;azaz a jogügylet, formaságai tekintetéből azon hely törvényei szerint ítélendő meg, tehát érvényisitendő is, a hol s a mely törvények szerint nz illető p. o. végrendelkező végrendeletét készítette, habár azon törvények hazája«törvényeitól kü önbjözők is. Ezen elv üdvös iránya miatt, nehogy t. i. a jogügyletek puszta formalitások végett gátoltassanak, oly elismerésre talál, mikép az rendőrén minden állam jogéletében uralkodik '); átalános levén a meggyőződés, mikép nem a jogügyletek léteznek a formaságokért, hanem a formaságok a jogügyletekért. Ezzel hasontermészetü, rokon kiindulásit azon elv, mely az i dő b e 1 i akadályok, illetőleg összeütközésekre nézve állapitatott meg. Ezen elv ugyanis következő : te m p u s regit actum; mely azt fejezi ki, mikep a törvények közt keletkezésük ideje következtében történvén összeütközés, a jo»i cselekvények p. o. végrendeletek formaságainak érvén)-e ') így F rancziaorszagban, Németben s különösen Poroszországban, A n g 1 iában, kivéve az ingatlanok ügyleteit. S t o ry: Cament. on the con/lict of laws 1841. Code Civil 47. 170 a. K o c h: I'reussischcs reclit. G er.ber: System d. deut. privatrechts § 32. Foelix Droix internat. privé ou Conílit des loi-s. .. osa j felett, keletkezésük ideje határoz; az az keletkezéi sük idejének törvényei határ .znak, és nem azon törvények, ; melyek netán időközbeni uj codificatio folytán az elhalálozáskor léteztek. Ezen elv is józan alapossága, s mindent kielégítő igazságossága folytán annyira elismert elv, mikép a törvénytudók és törvényhozók között ellene semmi ellenvetés, semmi ellennézet sem nyilvánul. 2) És pedig megezáfolhatlan, teljesen meggyőző okokból. Mert ha áll az, a mint csakugyan állani kell, mikép valamely cselekvény törvényessége, jogszerűsége attól feltételeztetik, váljon az megfelelt e azon formáknak, melyeket keletkezésekor a törvények igényeltek; akkor a kérdésben forgó végrendeletek érvényéről kétkedni sem lehet. Mert az mint jogi cselekvény, mint jogügylet, már okvetlenül kell, hogy magában hordja a reá vonatkozó jogszabályok megtestesitését, s magán hordja azon jo.j;i alakot, melyet a törvények kiszabnak ; mert különben jogi az az jogilag érvén-vesült cselek vény nek, ügyletnek nem is lehetne nevezhető. Ha pedig a végrendelet formaságaira nézve ily jogérvényre emelkedett, akkor jogi szabályozásának lehetősége többé fenn nem foroghat, és igy később hozott törvények által e szempontból nem i< érintethetik. Továbbá ily végrendeletek — formaságok tekintetébőli — fent irtá át, a legszigorúbb jogosság szükségeli. Mert a végrendelkezőnek nem volt szabad valaszthatása a formaságok közütt, melyek szerint alkossa végrendeletét; nem azok között, melyek végrendelkezésekor léteztek, és azok közt,melyek csak a jövőben lettek előállítva; mert ezek végrendelkezésekor még nem léteztek. Neki nem is volt lehetősége máskép, mint c-ak az akkor létezett formaságok szerint alkotni végrendeletét. Neki a formaságok követésében beszámitás alá eshető más eljárása nem lehetett; mert akkor tudomása sem lehetett még arról, hogy a törvényhozás jövőben a végrendeletek készítésére más formaságokat fog rendelni. És igy a régibb törvény alatt érvényesen készült végrendeletek — formasági tekintetből — megsemmisitetvén, oly jogtény semisitetnék meg, mely készítésekor a jog s törvény minden kellékeinek megfelelt, mi a jog és nem jogos közti legszomorúbb zavarra nyújtana alkalmat; és e hátrány oly tettért állna elő, mely a cselekvőnek, mint nem szabad akaratából eredő, józanul s igazságosan beszámítható nem is lehetne. 2) „Daher ist denn auch von Schriftstcllern diesc Regei olinc Vidcrspruch anerkannt worden" monda hires Savigny: System VIII. le. 409. lap. Maycr: Principcs sur les quest). transit;. 19. stb. We be r ü. d. Rückanw. d. Ge3etze 90. stb. C h a b or: Qucsrions transit. II. p. 394. stb. Unger ;Oest. Privatrccht I. 145 lap. 25