Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 18. szám

Pest, péntek 1863. Máríins 6. 18. szám, Ötödik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom : Miké|> segíthetni a legégetőbb keresk. bajokon. - Kúriai Ítéletek: magán és váltójogi ügyekben. — Hivatalos tudnivalók. !?tikt'i> segíthetni a le^é^etőbb kereske deliDí bajokon? (Anyagul az e tárgyban legközelebb tartandó tanneskoztnány számára.) Azok, kik a magánjogot s érdekeit elébe teszik a közjognak; azok, kik a nemzet alkotmányos szabadságát, közjogi biztosifékait, melyeknek pedig a magánjogi érdekekre is lényeges befolyásuk van, kevéssé méltányollak : azok, kik onnan a nemzet alkotmányos jogaira következhető veszélyeket figyelem nélkül hagyják — minden aggály nélkül azt felelik: oktroyá Ij u nk. Az Ö Felsége által szentesitett, s or. gyűlésünk által helyben hagyott or. birói határozatok ellenére, törvény hozá-on kiváj, ellenkezőleg alkotmányos joggyakorlatunkkal, okti ov áltatni akarják az osztrák váltó kereskedelmi törvényt s tán még egyebeket is. .Mi azonban jelenben is ragaszkodunk az oktroyálás ellen ibbb izben tett azon nyilatkozatunkhoz, mikép sokkal nagyobbnak tartjuk azon veszélyt, mely a jog félretételébol, az alkotman vnak az oktroy általi sérelméből eredhet, mint azon ba«z ot, mely a váliojogi oktroy által elérettethetnék. Mi azon toppant bátrányú bajokat, melyek a pénz s forgalom üzletben annyira elterjed ek, s melyekről közvetlen forrásokból elég tudomást szereztünk magunknak, sohasem palástolgattuk s tagadtuk, annál kevésbé, minthogy a/.okra mi már akkor felhívtuk a figyelmet, midőn a váltótörvény codificálásáról levén szó, a váltó szigort, a fogság és betáblázhatás megtartását sürgettük. (1. 1861. febr 1. sz ) Mi azonban e bajok fon ását nem látjuk e x c 1 ti s i v e a magyar váltójog hiányaiban rejleni; hanem több nemű nemzetgazdá«zati ominosus körülményeken kivül magában az összes jogrendszerben, n*vezetesen a magyar vagyoni s kötelmi jog szembetűnő hiányain kivül, a bírósági szervezetben, kellő ellenőrködés s fegyelem hiányában, a létező szabályok nem eléggé szigorú végrehajtásában stb. is. Mi tehát, bár a legkornolyabb vizsgálódás után, nem hisszük, hogy a pusztán váltójogi oktroy minden kereskedelmi bajaink forrását elfojthatná, miután az egyes jogi intézmények, külviszonyokrai hatályukban egymástól szorosan el nem különözhetők; miután a váltójog, bár specifice külön jogintézmény, az összes jogrendszertől minden hatályában s kifolyásaiban el nem szakasztható. Mig viszont nézetünk szerint a jelen jogrendszerünkben találunk oly szabályokat s intézkedéseket, melyek ha nem minden bajt is — mi azonban egészen bár mily oktroy mellett sem lenne jelen helyzetünkben elérhető — de legalább a legégetőbb bajokon ?egithetnek,s a legfőbb veszélyt elháríthatják. Meg kell előlegesen jegyeznünk a jelenben oly éles hangon nyilatkozó panaszokra nézve, mikép ily panaszok minden jogrendszer átalakulásakor előfordultak ; elő 1850. elő a most némelyek által visszakívánt törvények behozatalakor 1853-b, ugy, hogy azok egész lánczolatát képezék a legfelsőbb kormány közegekhez terjesztett pana szoknak; a melyek folytán két izben is codificálUtott az osztr. perrend, mi két igazságügyi minister megbukását is vonta ma^'a után; és e panaszok a szokatlanságon s ebből ere'lö ellenszenveken kivül, főleg a különben nem oly rosz törvények helytelen alkalmazása, a formalitásokhozi túlságos ragaszkodás által idéztettek elő, hozzájárulván a bíróságok szervezésének hiányai ; mig ellenben Olaszországban e törvények már hosszabb időig levén életben, jobban magszokattak, elveik a nép erkölcseibe jobban átmentek, mi az ellenszenveket tetemesen kevesbítette s gyöngítette, főleg miután a kezelés az olaszoknál nemcsak jobban fizetett, hanem sokkal jelesb juri>ták kezei között létezik a birói székeken. Áttérve a tárgyra, a legsulyosb s legtöbb panaszok, minden részről s különösen a vidékekről abban központosulnak, miszerint számos gaz iparos s kereskedő, hitelezői rosz lelkű kijátszása végett, vagyonát nem annyira elrejti, mint költött szerződések s okiratok alapján másokra ruházzák ; átíratják nójeikre; magokat mint adósokat s 1 kötelezetteket szüleik vagy gyermekeik, más rokonaik, vagy barátjaik által exequáltatják. vagyonukat azok részere álnokul lefoglaltatják stb. mi által valódi hitelezőik kielégítethetését lehetlenitik. E tények saját adataink szerint is kétségbevonhatlanok. Azonban az szinte kétségbe vonhatlan,mikép e tények valódi csalási esete ket képeznek, miután magokban foglalják mindazon jogi szempontokat, melyek valakinek megkárosítását csalási bűnténynyó alakítják. A c-alási tények ellen pedig nem a váltó, hanem a büntetőjogi törvényekben keresendők a biztosítékok. Nincs a világon bármily tökéletes váltó codex, mely ily csalások ellen megóvhasson. Tehát a bünt. törvények veendők nálunk is igénybe ily bűnös visszaélések ellen. Ott van nevezetesen az 1723. 12. t. cz s az annak alapján kifejlődött ujabbkori bűnvádi joggyakorlatunk, mely, ha felhívatott, ?ehol sem szolgált az igazolt csalfáság s csalás palástolásául. Csakhogy köztudomásként bűnvádi rendszerünk inkább vád- mint kutatás (inquisitió)elvén alapulván, kell, hogy a károsultak fellépjenek. Itt csak azt lehetne tenni, hogy meghagy a: nék a bíróságoknak, mikép ily esetekben szigorú felelőség terhe alatt a legnagyobb szigorral járjanak el, a bepanaszlottak ellen rendesen azonnal a belógatást használván. E szigort az, nukóp itt a legfontosb közügyről, a hitelnek veszelyezéséről van szó, teljesen igazolhatná. 18