Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 17. szám - Váltó fogság kérdése 6. [r.]

72 biztosságára nézve, mitől a hitel megalapítása függ. Itt egyrészt a költségeken kivül, melye'k általa előlegezendők, az idő vésztesség, a tetemes várakozás fenyeget, minek főleg korunk pénz s üzlet forgalma sebességében való nagy károsságát fentebbi csikkünkben részletesen fejtegettük ; másrészt azon Bosszas időn s stádiumokon át. melyeken az oly eljárásnak keresztül kell mennie, tág tér nyittatik a kijátszásoknak, a vagyoni, álátruházásoknak, melyekhez a biró bünk tő keze nem mindig juthat el. Lehetetlen tehát, hogy utóbbi esetben a hitel az előbbihez hason biztossággal birjon, hogy a pénz ügylet embereibe hason bizalmat öntsön. Igazolja ezt elég érthetőleg a földhitel állapotja, mely napjainkban épen azért oly szomorú, mert a személyi hitel túlnyomó előnyei által háttérbe szorittatik, azon nehézségek folytán, melyek az ingatlanbóli kielégittetéssel járnak, a pénzes emberei azok által elidegenítetvén s a váltó üzlet felé vonatatván. Ez eléggé mutatja, mikép az ingatlan létele magában még nem elegendő sem a hitelre, sem a hitelező jogbiztosságára, miután még az árverezés elrendelése által sem biztosított a kielégit'etés. 5) Hasonlóan azon indítvány is, hogy kisebb összegeknél a váltószigor ne alkalmaztathassék, merő ellentétes a váltó üzlet lényegével s természetével. A váltói szigor minden kötelezettségre egyaránt vonatkozik, tehát következményei is. Ha tehát a váltó képességre kiki feljogosittatik, mit csakugyan nem is lehetne napjainkban helyesen korlátolni, akkor mindenkit alá kell vetni szigorának is. Ha tudattal bírnak a váltó kiállítás mérlegezésére, fel kell fogniok jogi kötelezettsége t s következményeit is. A kivétel a váltó hitelt alapjaiban megingatná, s igy épen azokra lenne ártalmas, kiket a humanisniu? rosszul értett érdekei istápolni czéloznák, mert részökre a kölcsönt nehezítenék, megdrágítanák. Ez az oka, miért minden njabbkori törvényhozás elvetette ezen kivételes szabályokat, s meg nem engedte sem a személyi végrehajtásnak vagyonivali felcserélését, sem a kisebb összegek mentességét. Mert azokat a hitelre károsaknak találta. Nem is találhatók fel, hacsak némely apró német feudális államocskában nem, minő p. o Kassel A német kereskedelmi tkönyv tanácskozmányaiban szinte felmerültek ezen s hason philantrop javaslatok, de egyszerűen elvettettek. Vigyázattal kell tehát lennünk, hogy a jövő codificatio, eltérve a pénz piaczunk felett uralgó kü! államok joggyakorlatától s jogintézményeitől, oly szabályt ne alkosson, mely a humanismusnak ugyan kedvező, de a hitelünkre nagy mérvben veszélyes lehetne, a pénz s üzlet emberek elidegenítése által. Kanczclláriai rendelvény a törvénykezési kézbesítésekre vonatnatkozólag. Az ideigl. törv szab. 88. §. szerint, a birói határozatok kézbeütésére nézve, a rendes perek mindkét nemében, az 1840. évi 15. t. cz. 2. része 14. fejezete szolgál zsinórmértékül. Ezen törvényezikk idézett fejezetének 206 §-ban pedig rendeltetik, hogy a birói határozatok kézbesítése a biróság székhelyéu, annak hites 5) Azért meglepő, mikép oly jogtudós is mint Tóth Lőrincz , ki a gyakorlati jog s pÓDzüzlettel is foglalkozik, s ki mint látszik egy idő óta a j o g p h i 1 o s p h o k n a k nt m bará tja, a vfogságot ingatlan létében kizáratni kívánja. Ország, f. é. febr. 26-i sz. ,N a p i k é r d é s e i n k' cz. szolgája által, azon kivül pedig a megkeresett városi törvényszék: tői. vagy az alispáni hivataltól megbízandó más hiteles személy i által teljesítessék. A mint több oldalról érkezett tiszti jelentésekből. ' és más hivatalos tudósításokból eddig tapasztaltatott, a fennt em J litett törvény rendelete közönségesen ugy értelmeztetett, hogy a I megkeresett hivatal által kézbesítéssel megbízandó hiteles személy j alatt a városokban egyedül a hites jegyző, megyékben pedig a megyei szolgabiró vagy esküdt értethetik. Ezen értelmezésnek . mely j egyébiránt az 1836. XX. t. cz. 9. §-val sem egyeztethető meg, mij vei e szerint a kézbesítések teljesítésével a helybeli esküdtek is í megbízva vannak, az igazságszolgáltatásra nézve még azon káros következménye is van, hogy a kézbesítések eszközlése főképen a megyékben nagy késedelmezésekkel, és azon kivül a felek aránytatalan költségeivel jár. A törvényhatóságok nagy száma, a törvénykezési ügykimutatások felterjesztése alkalmával ezen nehézségnek elhárítását sürgetvén, az igazság gyorsabb és olcsóbb szolgáltatása . tekintetéből, hivatkozva a váltó bírósági határozatik kézbesítése í iránt, m. é aug. 6. 12338. sz. a. kibocsátott udvari rendelvényre, ezennel rendeltetik: hogy minden polgári peres, és nem peres I jogügyekben, valamint a bűnvádi eljárásban is, a feleknek kézbesi| tendő valamennyi birói határozatok kézhezszolgáltatása, a biróság I székhelyén annak hites szolgája által, — azonkívül pedig a megyékben a helybeli elöljárók által, kik alatt a helybeli esküdtek is j értetendők, személy különbség nélkül teljesítessék. Ugyanezen elj járás azon esetekben is megtartandó, midőn a kézbesítés más biró ! ságtói annak utján érkezett megkeresés folytán eszközlendő. A ! helybeli elöljárókhoz kézbesítés eszközlése végett átteendő birói határozatokkal a kézbesítési ív is egy úttal magküldendő, melyben a birói határozatnak száma, és a fél, vagy a felek, kiknek az kézbesítendő, pontosan feljegyzendők. A kézbesítési ív utolsó rovatában az átvétel az illető fél által aláírásával, vagy ha írni nem tudna, a hozzá hívandó egy tanú jelenlétében vezetendő keresztvonásával, és a tanúnak az átvevő személy, ugy saját neve aláirásával elismerendő, és a kézbesítés teljesítésének kelte feljegyzendő. Azon esetekben, midőn a fél, kinek a birói határozat kézbesítendő lenne, nem találtatik otthon, vagya határozatot elfogadni vonakodnék, az 1840. évi 15. t. cz. II. r. 207. és 208. §§-aiban előszabott eljárás követendő, és az a kézbesítési íven feljegyzendő. Mihelyt a kézbesítés teljesíttetett, a helybeli előjáró köteles a kézbesítést eSzközlő hites személy, és saját aláirásával ellátandó kézbesítési ivet a bíróságnak megküldeni. A kézbesítés teljesitésé• vei megbízott hites szolga, vagy helybelyi esküdt eljárásáért csak 10 pkrt, vagyis 12 krt o. é-ben számithat fel, s nem többet. Ezen rendelvény a kormánya alatt találtató valamennyi bíróságokkal alkalmazkodás végett tudatandó: Kelt a birodalmi fővárosban Bécsben, Ausztriában, Boldogasszony hó 29. 1863. évében (16851. szám.) Kúriai ítéletek. magánjogi ügyekben A kir. ítélő, táblán. 195. Szentiványi Sándor, mint a Szentiványi család j meghatalmazottjának gr. Dessewffy Kálmán ellen Ó- és j Uj Yencsellő községek, Nagy-Aszó s Roztás puszták iránj ti zálogváltó perében Ítéltetett: A felperes család által beszámíttatni kívánt erdőbeli pusztítás s rongálások érté! kének meghatározása tekintetéből elrendelt, foganatba is ! vett, és az a végre kiküldött törvszéki tag előtt 18G0. évi j mart, 14-én felvett tárgyalási jegyzőkönyv mellett •//. a. bemutatott birói illetőleg szakértői szemle s becsű az ; okon, mert annak kiindr1""' —i"- -*.'•' '