Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 17. szám - Váltó fogság kérdése 6. [r.]

73 ben a felek egynvístól eltérőleg nyilatkoztak, bíróilag meg nein állapíttatott; és általában az arra vonatkozó perbeli adatok, miként ez a hivatolt tárgyalási jegyző könyvnek a mondott szemléveli egybevetéséből nyilván kitűnik, a szakértőkkel tüzetesen közölve sem lévén, azok által annál fogva érintett szemléjük kiindulási pontjául, a zálogba áriáit 10 évvel megelőző, alpere- részről határozottan kétségbe vont 1797-ki állapot minden bírói utasítás néikül vétetett, sőt ugyanazon tárgyalási je^yzőkünvv és szemléből látszólag, a kiküldött birósáéi ta<r a tulajdonképem hely szinén jelen sem lévén, érintett szakértőknek a helyi viszonyokrai figyelmeztetése is elmellőztetett, következésképen a ppr ás 214. §. a bírói szemle törvényszerfisévére előirt kívánalmaknak elég nem tétetett, — bírói ítélet alapjául nein szolgálhatván, és így jel'n ügy véglegesen el sem is intéztethetvén — ugyanazért az e. b. a tennt elősoroltak figyelmen kivüli hagyásával hozott ítéletének feloldása mellett odauta«ittatik, miszerint az eljárás biztosabb volta tekintetéből a feleknek egy rövid tárgyalási határidőt tűzzön, azokat a kérdés alati szénre kiindulási pontjára vonatkozó érvek s né zetek iránt tüzetesen hallgassa ki, azután pedig azt megállapítván, és a szerint uj szem'ér, illetőleg becsüt eszkö zöltetvén, a kilejlendőkhöz képest uj Ítéletet is hozzon — az ügyiratok sat. (1863. jan. 29. 3416. P. sz. a. Előadó : Blaskovies Kálmán ktb ) 196. Csanvi Jánosnak Csányi József s többek ellen, néhai Csányi István utánni örökösödés iránti perében Ítéltetett: A C. a. bizonyítvány egyedül azt tanúsítván, hogy az áll.tólagos végrendelet Szeged város tanácsánál lel nem találtatott, de hogy az valósággal létezett, s ugyanott letéteményezve lett volna, ez által ki nem mutattatván ; a kihallga'ott felperesi tcnuk közöl pedig egyetlen e_:y tanúnak Róka Antalnak, az állítólagos végrendelet alkotásáról lévén tudomása, a többi tanuk azonban, habár néhai Csányi Istvánnak vagyona iránti intézkedéséről van, és lehet tudomások, de arra nézve, horry n h. Csányi István ugyanezen intézkedési szándékát végre: deletbe foglalta, s általában, hogy végrendeletet tett. s az hová letéteményezteiett volna, épen nem vallanak, ezen egy tanúnak vallomása pedig, a felperesi kereset n.egállapitására, annál kevésbé elégséges próbának vétethetvén, mert ezen tanúnak vallomása csak azon időre szőritk^zik, t. i. 1852. évre, midin a végrendelet állítólag alkottatott, néhai Csányi István pedig beismeröteg 1858. é ben elhalálozván, hogy ezen végrendelet a végrendelkező által halálozása idejéig a maga érvényébe i fenntartatott volna, arról az sem bizonyít s mmit, holott inkább mindkét félnek beismerése szeriut a végrendelkező ugyanezen idő alatt, — éltében tehát; de az állítólagos végrendelet alkotásának ideje után, ingatlauságainak egy része iránt akként intézkedett is. hogy azt a felperesnek tettleges birtokába által is adta, — azon körülmény t -hát, hogy néhai Csányi István egyáltalában törvényes forma szerint végrendeletet tett, azt vagy letétemény zte. vagy bár miként halálozásáig érvényben fenntartotta volna, felperes által be nem bizonyít atvan, ez okokból felperes keresetétől elmozdíttatván, a perköltségek pedig az Ítéletek különbözőségénél fogva kölcsönösen megszüntetnek. Ekként az eljáró bíróságnak ilélete megváltoztatván, a periratok sat. (1863. febr. 4-én. 4195. P. sz. a. Előadó: Papay Károly ktb.) 197. Ibrányi Zsigmondnak úgyis mint közérdekű rokonai jogfentartójának Barcsay Mária, Kauzler Józsefné és Barcsay Klára Beöthy Zsigmondné ellen, néhai | Ibrányi Franciska előbb Keresztes Károlyné, utóbb Bar j csai Károlyné csődtömegéből Mmaradt 1683 frt o. é. j mint örökségnek s járulékainak megítélése iránti perében ítéltetett: Néhai Ibrányi Francisca előbb Keresztesné, utóbb p dig Barcsay Károlyné után hátra maradt egész vagyont, a jelen peres felek érdekeit eg . általán nem I képviselő, de sőt mindkettőjük birtoklását egyenesen kizáró s a kérdés ala'ti házra is kiterjesztett csődtömeg fog! lalván el, és e szerint alperesek e tekintetbeni igényeiket ! annak ellenében nem érvényesíthetvén. Ekként a mult l év február 14. 229. sz. a. végzés=el megszüntetett csőd ! után nyilt örök=ég, illetőleg a felmaradt 1683 o. é. frtból ! álló öszlet iránti birtokban letelt, valamint esik is az : utóbbinak alapján védül felhozható elévülési kedvezt ményt inasuk részére sem fel- sem alperes felek, és pedig annál kevésbbé követelhetik — mivel az érvényben megtartott ősiségi nyilt parancs 9. § hoz képeit — ez I iránti keresetüket — záros határidő alatt egy iránt nem jelentették be, — miután pedig a már felhozott ősiségi nyp. 6. §-hoz kép st az átaiános polgári türvkönyv hatályba lépte előtt kelt végrendeletek érvényessege, ugy a nevez-tt örökösük öiükösödési képessége mi t az örökhagyó rendelkezési jogára vanatkozólag, a végrendelet keltekor kötelező törvények szerint ítélendő meg. s néhai Ibrányi Francisca 1842. év apr. 21. örökös nélkül elhunyt végrendelkező nőre a B. és C. szerint kitűnnék, miként alperesek által sem tagadva, nagyobb menny i-égü, s a csődtömegből felmaradt 1683 frtnyi öszletet értékben I tetemesen meghaladó összegben örökösödött, — melyekre nézve, hogy végrendeletileg nem intézkedhetett, tisztán kiviláglik, de az ily javakról tett végrendeletek a világos örökösödést az 1832/6 XIV. t cz. 8-ik §-a rendelkezéseihez képest sem gátolhatnák, mind ezeknél fogva a 2-ik sz. a végrendelet lélretételévela B. C. E. és F. szerint magokat kellőleg igazolt felperesek örökösödése, a keresetbe vett s időközi gyümölcsözés végett a debreczeni takarékpénztárba betett, néhai Ibrányi Francisca csődtömegéből felmaradt 1683 o. é. frt iránt bíróilag megállapíttatik, és < zen oszlatnék részökre a betéteitől számítandó szabályos kamatokkáli ki .datása, a perköltségeknek a felek köz1 ti egymás irányában megszüntetésük mellett elrendeltetik (1863. febr. 12. 6798. P. sz. a. Előadó: Nagy Sámuel ktb ) 198. Karner János és hitvese szül. Christ KarolináJ nak Karner Károly, Sándor s néhai ifj. Karner János kisk. gyermekei, — továbbá Karner Ede s Karner férj. Richter Karolina elleni telekkönyvi perükben ítéltetett: Jóllehet a C. a. örökeladáü szerződésnek a városi hatóság előtt történt bevallása, illetőleg ünnepélyesitése alkalmával Dus.ts Antal eladó, a kereseti házat Kirner János, s hitvese született Christ Sarolta, továbbá Karner János, Bognár Zsuzsannávali első házasságból .-zületett gyermekei részükre eladottnak nyilvánitá, miután azonban az örök bevallásnak a C. a. örök eladá-i szerződéssel fenni forgó összeütközéíe ezen esetében csak az utóbbi szolgál! hat zsinórmér békül, e szerint pedig a kérdéses ház, az ' első házasságbeli gyermekek fáfeuilitése nélkül egyedül j Karner Jánosnak és hitvesének adatott el, miután továb' há a C. a. szerződésre az 1. sz. a. örökvallásban is hivatJ kozás történik, s a birtokba csaTc a vevők lettek bévezetve, miután végre alperesek, saját beismerésük szerint az 0. a. telekkönyvi kivonatban Karner János nevére írt kereseti házat, s tartozmányait soha nem birlalván, az 1. sz. a. örükvallásban foglalt a C. a. szerződéstől eltérő ini tézkedés foganatba nem ment, következőleg a többször I érintett ház kizárólagos tulajdonosaiul csak felperesek