Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 16. szám - Váltó fogság kérdése 5. [r.]

68 szerint, különbeni elenyészésük következményének terhe alatt 1854. évi máj. 1-só napjáig kellett volna érvényesíteni, ezt pedig — saját beismerésük szerint is — nem tevék: ennélfogva ezen igényeik még a feltételezett esetben sem érdemesittethetnének birói méltatásra. — Ennél fogva azt hiszem, mikép az első bíróság ítélete jogos alapokkal bir, melyek a közlő által felhozottak által le nem ronthatók. *) Kúriai ítéletek. Magánjogi ügyekben A kir. itélő. táblán. 189. Theodorovics Mihálynak Theodorovics János elleni telekkönyv kiigazítását, és tulajdoni igényt tárgyazó perében ítéltetett : Abból, hogy a kérdés alatti telekre nézve a helyszínelés alkalmával alperes íratott be a telekjegyzőkönyvbe tulajdonosnak, az ez ellen kellő időben felszólaló felperes irányába alperesre mi jog sem háromolhatván, — miután a D. a. kétoldalú szerződésen mindkét fél beleegyezésének nyilvánítása hiányzik, s igy az, ezen, — az érvényességhez megkívánt lényeges kellék nélkül szűkölködik, tekintve, hogy az abban foglalt birtokátruházás az 1832/6 IV. t. cz. 7. §-a rendeletéhez képest a község jegyzőkönyvébe sem vezettetett be, — de a C. és 2-ik sz. a. okiratok szerint a kérdéses teleknek jelenleg is felperes lévén birtokában, a D. a. szerződés a birtokba vételhez szükségelt tettleges átadással meg nem erősittetvén, a felek közt ez ideig foganatba sem ment, — mindezeknél fogva felperes tekintetvén a kereseti telek tulajdonosának, az általa kérelmezett telekkönyvi kiigazításnak hely adatik, és az ó-sziváczi 297-ik számú telekjegyzőkönyvben a A. I. 300. helyrajzi sz. a. beirt ház, ehhez tartozó egész telek, és A. -j- szőlőre nézve, alperes Theodorovics János nevének kitöröltetése elrendeltetvén, ezen ingatlanokra tulajdonosnak felperes Theodorovics Mihály beíratni határoztatik,köteleztetvén, egyszersmind alperes 16 o. é. frtra mérsékelt perköltségeket 14 nap alatt végrehajtás terhe mellett felperesnek megfizetni. — Ekkép megváltoztatván az első bíróság ítélete, a per további sat. (1863. febr. 10. 4301. P. sz. a. Előadó: Urbanovszky Jusztin ktb.) 190. Hertelendy Jánosnak Gaál István elleni, ügyvédi dijak és kiadások megfizetését követelő perében ítéltetett: A keresetlevélhez •/. a. mellékelt levélben a felmondás előre bocsájtása kikötve nem lévén, s felperes részére, az évi fizetés, ugyanazon levél világos tartalmánál fogva teendő ügyvédi fáradságért ajánltatván, minthogy felperes maga sem állítja, miszerint alperesnek april kö zepétől fogva bármely ügyvédi szolgálatot tett volna, azért pedig, hogy alperes némely iratai meg egy ideig felperesnél hagyattak — ügyvédi-dij nem követeltethetvéu, az eljáró törvszék ítélete ez oknál fogva is azzal, miszerint felperes törvényrendelte módon az eskü letételre jelentkezni tartozik — helybenhagyatik, sat. (1863. jan. 29. 6076. P. sz. a. Előadó : Huszár Ferencz itélőmester.) 191. Geiger Mózesnek Alapi Salamon Eleknó szül. b. Palochay Kornélia mint Palveha és Plavnicza nradal*) E czikk elején s végén tett terjedelraesb változásokért bocsánatot kérünk. Szerk. mak haszonélvezője, és ThanhofFer Pál mint néhai báró ' Palochay Sándor kisk. örökösei gondnoka elleni 200 db | fatörzs átadása vagy 1050 frt fizetése iránti ügyében j végeztetett; Az ideigl. törv. szab. 176. § a értelmében a fenállott cs. kir. bíróságok feloszlása alkalmával még ! folyamatban lévő perek azon bíróságokhoz rendeltetvén i áttétetni, melyeknek illetőségéhez az érintett szabályokban megállapított elvek szerint tartoznak; — miután je len, a bíróságok átalakulásakor a végső perirattal még be nem fejezett perben álló 1-ső rendű alperesnő alapi Salamon Eleknő, szül. báró Palochay Kornélia, valamint a másodrendű alperes által képviselt báró Palochay Sándor kiskorú örököseinek rendes lakhelyük Szepesmegyében van, ingatlan vagyonuk, pedig melynek haszonbérletéből a keresetbeli kártérítési igény származtatik, Sárosmegyében fekszik, következőleg az id. törv. szab. 30. 31. és 36. szakaszai értelmében alperesek a pesti városi törvszék birói illetősége alá sem személyi, sem vagyoni tekintetben nem tartoznak, mely, ehhez képest a fennállott, de a változott viszonyoknál fogva többé nem létező cs. k. pesti orsz. törvszék hivatalos utódjának, ez esetben nem tekinthető: mindezeknél fogva az első birósági végzés megváltoztatik, s az illetékességi kérdés feleletti tárgyalásra vonatkozó költségek viszonos megszüntetése mellett, a pesti városi törvszék illetősége leszállitatván, az iratok további sat. (1863. jan. 28. 6057. P. sz. a. Előadó: Raisz Szilárd ktb,) 192. Veinberger Jakabnak Fuchs Károly ellen 3079 i frt iránti perében végeztetett: A B. a. szerződésben a fel > merülhető kérdések eldöntésére a sommás szóbeli eljárás J a kereset egyik ágát képező 101.db sőre ökrök hizlalásá; nak teljesítése helyéül a szerződés első pontjában Szabolcs j megyében kebelezett, s a kisvárdai szolgabiróság járásában fekvő Kékes helység lévén kikötve, s maga a per is ugyanezen járás szbirósága előtt lévén már édemlegesen is letárgyalva, és továbbá azon oknál fogva is, mert a biztosítási végrehajtás alá vett sőréknek Kékesen történt zártöréseli elsikkasztása iránti kérdés a íöügygyel áll kapcsolatban, a szbiróságnak birói illetékessége megállapíttatik, felperes biztosítására foganatosított biztosítási végrehajtás az ügy érdemleges eldöntéséig erejében fennhagyatik, a per költségek pedig ugyanaz ügy érdemleges eldöntése idejére hagyatván fel, az ügyiratok további sat. (1863. jan. 28-án. 6146. P. sz. a. Előadó: Rozgonyi Bertalan ktb.) 193. Herskovits Simonnak Munk Mária elleni birtok háboritás iránti ügyében végeztetett: A jelen sürgős birtok háboritási, elsőbbségileg még 1860. évi decz. 3 án elintézett ügy az id. törv. szab. 41. §:nak rendelkezése alá nem vonatathatván, annál fogva tehát az abbani felülbirálatra a mtörvszéke hivatva nem lévén: ugyanazért az általa 1862. évi jun. 5-én 7. sz. a. hozott vézés nem létezőnek tekintetvén, megvizsgálás alá a szinnyér-váraljaí volt cs. kir. szbirói hivatalnak mint bíróságnak 1860. évi decz. 3-án 1858. 438. sz. a. hozott végzése vétetik — mit is előre bocsátva: felperesnek a kérdéses dohány egyedáruság kezelése s használatáhozi birtok joga, a hit alatt kihallgatott tanuk vallomásai által is valóknakbizonyult A. és E. a. szerződésekkel; alperes általában lett önhatalmú megháboritása pedig, saját magának ér; deklett alperesnek beismerésével igazolva lévén: ugyan1 azért az első birósági itélet magára a birtokháboritás té| nyére, s felperesnek a megháborított birtokbani vissza| helyezése,valamint a perköltségre nézve is helyben hagyatik — a kártérítést illetőleg azoinlhain mímfá,