Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 16. szám - Váltó fogság kérdése 5. [r.]

66 nitve a hitelt, megritkítják s drágítják a tőkepénzeket, stb. 2) Oly intézmények csak a hűbéri korban voltak korszerűek, midőn a legfőbb állami czélok az ingatlannak a családok körébeni conserválását szükségelék, midőo az ingó értékek tespedésével, az ingatlan birt uralgó súllyal, midőn a hitel nem is létezett, mi a jogszigort szükségessé teheté vala. Ellenkezőleg korunk érdekei egészen a hitelben öszpontosulnak, honnan a jogszigornak pótolhatlan szüksége. E szükség minden jogviszonyok s ügyletekben nyilvánul, mert minnyája kisebb nagyobb mértékben a hitel körül forog. Mindenek felett azonban a váltó üzletben, és pedig épen azért, mert az egészen a személyi hitelen alapszik, melynek nincs reális biztositéka, melynek tehát a legnagyobb, a váltó fogságig emelkedő szigorra van szüksége. És mivel azon főcsatornát, melyen a tőkepénzek az országba beszivárognak, s a földbirtokhoz is eljutnak, a váltók képezik, azon szoros kapcsolat, mely a hitel által igényelte váltószigor, s különösen váltó fogság és a családoknak a hitel malasztjaitól függő fenntartása között létezik, szembetűnő és kétségtelen. Az igaz, e szigor több családot tönkre tesz; 3) de az egyeseket a nemzeti közönségtől jól meg kell különböztetni. Egyesek elbuknak, de a közönség nyer, mert a szigor kérlelhetlen kezelése a tőkepénzesek bizalmát, s a hitelt emeli, mi lehetővé teszi mindenkinek olcsóbb kölcsönhöz juthatni. A kifogások a váltó szigor ellen már a váltótörvény behozatala előtt felhozattak. Ezeknek feleié Széchényi azon jelentós szavikat : „A szigor kegyetlennek látszat,ik, de cak látszatik, mert épen az ellenkezője. A kormányzati philosophia a legnagyobb rész boldogitásábanáll, és ez csak szigorú törvények által eszközölhető. A katona a közjóért legfőbb kincsét, az életét áldozza fel; s ezt mindenki természetesnek találja, mert igy csak kevesen veszítenek, mig az egész — a társalom nyer. A hitel szigora által is csak kevesen buknak el, mig annál nagyobb mérvben s annál sebesebben fejlődik ki a közjó s az egész hazának dicsősége."4) És mint korunk egyik jeles nemzetgazdásza 5) monda : a váltó fogságnál épen nem arról van szó, hogy a szabadság a nyomorult pénzért feláldoztassék, hanem 2) Csakhogy a Hon szerint (f. e. 21. sz.) „A. hitel nem oda megy. hol jogszigor van, hanem hol nyerészkedésre tágtér nyílik.V-De terjemesb nyereséges pénz üzlet nem képzelhető ; hol jog szigor hiányzik, mert a nélkül a fizetési hátralékok, s veszteségek mindennapiak, mi a nyereséget kizárja. Elég nyereség kínálkozik Török s más államokban, s mégis tőkepénz hiányban szenvednek, mert jogi szigorral, biztosító törvénykezéssel nem bírnak. 2), Ámbár köztudomású, mikép a vagyon s pénz viszonyok átalakulása folytán, családaink az előbbi jogszigort nem ismert rendszerünk mellett is eladósodtak s elbuktak. Erre mutat a hitbizomány s sequestrum czélja is. Magok azon bukások, melyek e században történnek, vagy a vtörvény után szaporodtak, az azt megelőzött tetemes eladósodásból folytak ki. *) Hitel családok fentartása cz. fejezet. &) Droz: Economie politique I. Azért is Francziaország, a legkorlátlanabb szabadság korában visszaállttá a Contrainte par Corps intézményét (1797 ) melyet 1792-b eltörlött. hogy kevesek szabadság hiánya a közhitel megmentéséI nek áldoztassék. És ha akkor, midőn a váltó törvény behozásáról volt | s/ó (1830—1840-b), helyen lehetett annak szigora ellen ! kikelni, mitől sokan a családok veszélyezését várták; I legnagyobb következetlenség a váltó szigort, bármily ! részleteiben, kárhoztatni akkor, midőn a váltótörvény í már meghonosittatott, melynek mint tudjuk, lényegét I épen a váltó szigor képezi, melyhez tartozik a váltó fogság is. Még nagyobb ferdeség a váltó fogságban az u. n. ! uzsorás pénzüzletek biztositékát keresni. Sajnos már i az, mikép napjainkban még tekintélyesb orgánumaink is (P. Napló f. é. 27. sz.) ily értelemben uzsoráról beszélnek, ö) melynek törvényei az előhaladottabb államok által már eltöröltettek, vagy legközelebb eltürőltetni czéloztatnak, miután a pénznek, mint minden árunak, saját, a piacz s versenyviszonyaitól függő árai vannak. Es a i mily képzelhetlen, hogy bármily nyerészkedő, adósa megtámadásaival mást, mint vagyoni kielégitetését czélozza; épen ugy nevetséges a váltó fogságban kiválóan az uzsoráskodás kedvezményezését látni, 7) miután az összes üzlet világ tanúságaként, épen e szigor vezet az u. n. uzsora kevesbitésére, szaporítván a hitelálial a tőkepénzt, s igy kamatjait s egyéb feltételeit könnyebbítvén. 8) Hason eszme zavar, összekeverni azon biztosítékot, mely a váltó szigor s vfogságban rejlik, azon jogi intézményekkel, melyek vagyonunkat a csalások s csődök e?étéiben megóvhassák.9) A váltó fogság korántsem azért használtatik, hogy csupán a csalók ellen biztosítson. Ezek ellen ott vannak a csalási hunt. törvények. A. hitelezők azonban számtalan módon káro-itathatnak a nem fizetés által, a nélkül, hogy meglegyenek azon jogi tényezők, melyek a csalási bűntett lételét constatiruzhatják. A bizonyítás még ott is felette nehéz, hol mint a franczia jog gyakorlatban, a csalás fogalmának a lehető legtágabb tér adatik. A váltó fogság jogi hatályának tf-hát oda is kell kiterjedni, hova a büntető biró °) Még az oly jeles szaklap is minő a Gazd Lapok nem rég a borkereskedőket uzsorásoknak, vérszopóknak nevezi (f. é. 9. sz. Kornis K. cz.) 7) Mint az „Egy biró" (P. Napló 27. sz.) ki az uzsora elleni túlhevében statistikai adatokkal is kész igazolni, hogy 48 előtt kevesb uzsora eset jött elő mint az osztrák rendszer szigora alatt. Pedig minden szakértő tudja, mikép lényegesen különböző bünv. rendszerekből — milyenek a magyar s osztrák-adatok ugyanannak kimutatására fel nem hozhatók. A magyar jogban az uzsora nem is képezett vétséget mint az osztrák jogban, és csak magánjogi útra s biró elébe tartozott Nem elég ez minden öszhasonlitás megsemmisítésére ? 8) Es hogy ez még az oly terhes osztrák rendszer alatt is igy volt, az „Egy biró" valóiban állítása ellenére hitel intézeteink, nevezetesen takarékpénztáraink e korszakban roppantul emelkedett forgalma is eléggé tanúsítja, mi 48 előtt nem volt. s mi csak a reá bekövetkezett, sokban hibás, de a magyarnál még is rendesebb törvkezés és jogszigora által éretett el. 9) 1. Különösen „E gy biró" czikjét (P. N a p 1 ó 27. sz.), ki szoros kapcsolatba hozza a váltó szigort a csalások s hamis bukások elleni törvényekkel — s ki egyúttal folyvást gúnyolódik az osztrák törvényekkel, pedig tán volt idő, mikor azokban ő is talált egyetmást dicsérni valót De mit czéloz e gúny, midőn ezen osztrák törvények visszahozataláról szó sincsen, mert hiszen azokat magok az osztrákok sem fogják megtartani.