Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 15. szám - Váltó fogság kérdése 4. [r.]

62 sitjuk , hitelintézeteink s pénzviszonyaink kedvezőbb helyzetbe nem jöhetnek, sőt még a tervezett föld-! hitelintézet sem birand nagy jövővel; mert J mindaddig a külföldi tőkepénzek, melyektől függ azok létele, nem leendnek piaczunk iránt bizalommal. Azon nézet tehát valódi circulusvitiosus-t képez. Mert szerinte a jog- s váltó szigornak hazánkban csak akkor lehet helye, midőn itt a nagyobb tőkepénzek, j hitelintézetek stb. meghonosulandnak. Ezek pedig az ősz- | szes üzletvilág tapasztalataként csak akkor honosulnak | meg, ha a hitel alapjai, s nevezetesen a jog- s váltó szigor j is már léteznek. Mennyivel jobban ismerte gr. Széchenyi István e hitel körüli érdekeket, és mennyivel bölcsebben fogta fel saját specificus viszonyainkat— már 30 év előtt. 3) Ó midőn a hitelnek reánk nézve élet kérdésű szükségességét tüzetesen legelső tárgyalta, egyszersmind épen hazai viszonyainkból következtette azt is, hogy a váltó szigor megalapitassék, és az adósok necsak vagyoni végrehajtás, hanem váltó fogság alá is vétethessenek. „Ha pénz ügyünkben — mondá *) a halhatatlan államférfiú — törvényeink oly szigorúak lennének, miszerint az a dó s b izony o s a n tudná előre, hogy a hitelező minden akadály nélkül vagyonát vagy személyét végrehajtás alá veheti, akkor kétségtelenül más ér- j zéssel irná alá adósleveleit." „Az új rendszer oly hitelt fog teremteni, hogy 3—4 °/0 kaphat kölcsönt, ki biztosítékot nyújt." „így fog elmúlni az, mi a magyar hírét kül- j földön oly nagyon elhomályosította — — • midőn főleg a külföldiek mindenféle fogá- j sokkal jogaiktól megfosztattak." Tehát Széchényi már 30 év előtt hirdette, a váltó j fogság szükségességét; 5) sőt azt is, hogy ezen jogi szigor J hitelt, és ezzel olcsó pénzt is teremtend, mit, sajnos, né- ! mely bírák máig sem akarnak érteni. Kúriai ítéletek. Magánjogi ügyekben A kir. ítélő, táblán. 179. Vesztergom Józsefnek Vesztergom Magdolna elleni 2/i telek iránti tulajdoni perében Ítéltetett: A határozott, világos tartalmú s uradalmi jóváhagyással is meg erősített E. a. átadási szerződés irányában a tanú hallgatás az ügy érdemére nézve döntő befolyással n°m lehetvén, de felesleg is lévén, s ennél fogva ama körülmény, hogy a bíróságnak 1858. évi decz. 21. 1566. sz. a. 3) Pedig ő nem volt ex professo jurista, mint egy b i r ó, kinek ' ha irányt akar adni, nemcsak a birói teremben kell kitűnni, banem az i igazság szolgáltatás magasb érdekeit is elfogultság nélkül kell képviselnie. Csakhogy Széchényi nem kaczérkodott a közvéleménynyel, nem hajhászta az olcsó népszerűség babérjait, de viszont nem is forgatta a köpönyeget időszakonként. 4) Hitel cz. munkája a hitel megalapításának indokairól szóló fejezetében. J) -Mit tudni kellene különösen azon lapok vezetőinek, melyek j (p. o. aHirnök, Fügetlen) pár excellence tanai organu- I mainak hirdetik magokat, s nevét úton útfélen emlegetik Nem ár- ! tana utánlapozniok örök becsű műveit, hogy tanait legalább ismer- | hessék. ! kelt ianuhallgatási végzése ennek tartalmához képest a feleknek kézbesitetett-e, semmiség okául nem szolgálhatván, a semmiségi panasz félrevezetik, és miután alperesek a kereseti ház, és telek ősiségét semmikép sem bizonyították, sőt ezen vagyunnak Heller Sebestyénről, mint első férjről Danpf Annára, a perlekedő felek anyjára lett jutását,s igy szerzeménye? természetét önkényt beismerték, de az E. a. okiratban számokra rendelt osztályzási levéllel ugyanazt magok részéről is tettleg megerősítették, az eljáró bíróság ítélete érdemileg helybenhagyatik, és a periratok sat. (1862. decz. 16. 2693. P. sz. a. Előadó: Szerényi Ferencz ktb.) 180. Strausz Albertnek Fischer M. V. elleni 4000 írt iránti perében Ítéltetett: A 2. sz. a. panaszló által aláirt s valónak ismert jegyzőkönyv szerint kezelő tagul megválasztott Strausz Sámuelért, felperes a jótállást elválalván, s kezeléséből eredhető káros következmények fedezéséül, saját üzleti tőkéjét a társulat javára lekötvén, miután Strausz Sámuelnek a kezeléssel kapcsolatos felelősség alóli feloldozását nem igazolta, ennek kimutatása előtt pedig lezárolt tőkéjét vissza nem követelhetné, mindkét folyamodásu perköltség viszonos megszüntetése mellett, keresetétől ez úttal elmozdittatik, s az eljáró törvszék ítélete ekként megmásittatván, a per további sat. (1862. deczember 18. 7360. P. sz. a. Előadó: Barthos János ktb.) 181. Etskai Lázár Zsigmondnak Nemet-Etska község elleni perében ítéltetett: Alperes község azt, miszerint a kérdésben forgó korcsmáitatásnak, a visszahelyezési kérelem előtt, egy évi csendes s békés gyakorlatában lett volna — mivel sem igazolván, miután annak eldöntése, váljon alperes az áltahi gyakorolni szándokolt korcsmáitatásnak, jelen kereset előtt egy évi békés használatában volt-e? sommás visszahelyezési útra tartoznék, a vmegye törvszékének az e. bírósági Ítéletet megsemmisítő, helyesebben megmásító ítélete megváltoztatván, a szolgabírónak Ítélete hagyatik helyben, és igy az ügyiratok további sat. (1862. decz. 22. 5737. P. sz. a. Előadó: Huszár Ferencz itélőmester.) 182. Grrich Jánosnak Mayer Mátyás elleni kártérítési perében Ítéltetett: Alperesek részéről semmiségi ok nem igazoltatván, miután a felperes által C. a. beperesitett végzés ellenében, melylyel ugyan ő a szekér, és két ló birtokába vitetik, alperesek azt hozzák fel, hogy az a főtörvszék által 1858. aug. 31-én 4884. sz. a. feloldatott, felperes pedig azt, hogy ama végzés jogerőre emelkedett, s igy azt, hogy kárt szenvedhetett volna, nem bizonyítván, kár követelési keresetétől elmozdittatik, ily képpen megváltoztatván, a 4 szekér széna tekintetében pedig helyben hagyatván az eljáró bíróság ítélete, a semmiségi panasznak mellőzésével a periratok további sat,; (1862. decz. 17-én. 4963. P. sz. a. Előadó: Szerényi Ferencz ktb.) 183. Lux Ignácz és társának Istvánffy György elleni visszahelyezési perében ítéltetett: Felperesek birtokaikban vagy e részbeni jogaikban nem haboritatván, de különben is a városi lakosokat közösen illető köztérre nyitandó ajtó iránti határozat a városi rendőri hatóságot illetvén, jelen sommás utú visszahelyezési kérelmökkel elutasittatnak, és alperes részére költség fejeben 10 írtban megállapított összeg lefizetésében elmarasztaltatnak, s igy a városi törvszék ítélete megmásittatván, az iratok további sat. (1862. oct. 21. 4614. P. sz. a. Előadó : Huszár Ferencz itélőmester.) 184. Tormády Jánosnak Proksch Ferencz elleni