Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 15. szám - Váltó fogság kérdése 4. [r.]

rcsi. RtMia Február 24. 15. szám, Ötödik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom : Váltó fogság-kérdése. IV. — Kuriai ítéletek: magán- és váltójogi ügyekben. — — Hivatalos tudnivalók. Váltó foi£sáí£ kérdése IV. A váltó fogság, mely mint láttuk, a jogi szigornak egyik lényeges elemét képezi, mely tehát, miut a rendes igazságszolgáltatás, és a tökéletesb birósagi szervezet, a hitel fentartásának biztosítékai közé tartozik, már mint ilyen is átalában véve a hitel érdeke folytán szükségesnek mutatkozik. Ez az oka. miért azt korunkban, minden elóhaladottabb államban, Angliában épen ugy, mint az Olasz-és Német államokban feltaláljuk anélkül, hogy az mint felesleges, vagy czélszerüt.en tényező kiküszöböltemi czéloztatnék. Ezenkívül azonban azt sajátságos hazai körülményeink épen mint elkerülhet len szükség ű t tüntetik elő, ha nemzetgazdászati kifejlődésünket megakasztani s hátráltatni nemakarjuk. Nézetünk szeri ut sajátságos pénz s hitelviszonyaink, forgalmi összeköttetéseink a váltófogságot, ez idő szerint, ugy szólván elkerülhetlen reform a alakítják. Ismeretes azon függés, melyben a pénz s forgalmi üzletre nézve, részint a külföldhöz, részint az ausztriai örökös tartományokhoz állunk. Kereskedésünk, a posztó, divatáruk, vászon, stb. czikkektől kezdve, egészen a gyermekjáték s fűszer-kereskedésig legnagyobb részt, majdnem kizárólag, azon a hitelen alapszik, melyet kereskedőinknek az idegenek nyújtanak. És itt figyelmet érdemlő tény, mik ép ezen nemzetközi forgalom nagyobb terjeme 48 után alakultJ) tehát az óta, hogy kissé rendezettebb jogi s törvénykezési viszonyokba jutottunk, melyek az ősi rendszernél jóval t bb biztosítékokat nyújtottak a pénz s üzlet embereinek. Hasonlóan, bármily nagyobbszerü vállalathoz kezdjünk, a szükséges tőkepénzek végett idegeneket kell megkeresnünk. Sőt 48 utan még a magán kölcsönök is, főleg a fontosabbak, rendesen külről származnak. E viszonyok elkerülhetlené teszik, hogy jogrendszerünkben és törvénykezésünkben oly biztosítékokat nyújtsunk, melyek a kül tőkepénzeseket s üzlet embereit kielégítsék, melyek hitelünket körükben fen tartsák. Azt pedig, hogy e biztosítékok milyenek es melyek legyenek, nem mi, hanem ők Ítélik meg, mert azoknak az ö érdekeikhez kell alkalmazva lenni, s az ő biztosságukra szolgálni. Tehát a váltófogság kérdésénél is, az eldöntő súly nem azon fekszik, hogy ]) Ezt ha akár a P. N ap ló ,E g y bírója' (jól eltalálta az egy biró nevezetet, mert a szakértő birák közt alig leend sok hason gondolkozású) akár más tagadni merné, kétségbevcDhatlan adatokkal igazolhatni. i mi azt czélszerűnek s .üdvösnek tekintjük e, hanem abban, hogy azok, kiktől a pénz ügyletekben függünk, azt s z ü k s é ge 1 i k - e vagy sem? És a váltófogságot a hitelre csakugyan szükséges jogi biztosítéknak tekintik-e, csakugyan szükségelik-e a kül tőkepénzesek, kereskedők s üzlet emberei, kikkeli viszonyaink majd kizárólag váltó ügyletekben á'lanak? Erre világos s határozott feleletet találunk azok törvényeikben, melyek Belgiumban, Hollandban, s mi reánk legfontosabb, a német államokban — kivétel nélkül magokban foglalják a jogszigornak ezen intézményét; és feleletet találunk reá azon ragaszkodásban, mely ezen kül államokban aziránt mindenütt a szakértők és ü<let emberek részéről nyilvánul. Mindez kétségbevonhatlan tény arra, mik^p a külföldiek e biztosítékot szükségesnek találják. Ha pedig ez áll, akkor lehetetlen, hogy azt részünkről is ne követeljék, mert leheteti'n, hogy kevesb hitel biztosítékkal megelégedhessenek nálunk, kiknek hitelük — és pedig alapos okokból — sokkal gyöngyébb lábon áll, kiknek tehát megfordítva még inkább több biztosítékot kellene előállítani, hogy a kul bizalmat megnyerjék. Miután tehát mi a forgalmi s pénz üzletben önállósággal nem birván — egészen a kül tőkepénzesek s kereskedők bizalmától függünk, a hitel jogviszonyainkat önállóan, tisztán nemzeti szempontból nem szabályozhatván, kell, hogy annak alapjául létesítsük mindazon biztosítékokat, melyek külföldön a hitel kellékeiül szolgálnak; es igy elfogadjuk a váltó fogság intézményét is, mely t. i. szinte azon biztosítékok közé fbgláltatik. Mi tehát épen sajátlagos, a többi államokétól különböző nemzeti viszonyainkban és körülményeinkben találjuk legfőbb indokolását annak, hogy a hitelre kellő jogszigor egyéb intézményein kivül a váltó fogságot is meghonosítsuk. Az ellenveleményüek azonban -) azt hiszik, vagy legalább mondják, mikép ily szigorú intézményeknek jogrendszerünkben csak akkor lehetne helye, ha léteznének már nálunk is hitel intézetek, ha vagyon viszonyaink rendezettebbek, kölcsönvételeink olcsóbbak és könnyebbek lennének stb. stb. Ez azonban halvélemény. Mert e kedvezőtlen viszonyaink Ibrrása épen abban rejlik, mivel a kellő jogbiztositékok, a mindenütt szükségelte törvénykezési szioor hi:mya miatt, a hitel hazánkban meg nem szilárdulhatott. Épen azért szükségeltetik a váltó fogság, a rendezett törvénykezés stb., hogy a hitel alapjai meglévén, a hitel kedvezőbben s tartósabban kifejlődhessék, és ennek segélyével aztán a hitelintézcek, olcsó tőkepénzek stb. eléálihassanak.Mindaddig, mig ezeket meg nem h<>no2) így a Fügetlenben, Pesti Hírnökben. 15