Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 11. szám

Pest péntek I8(>3. Február 13. 12. szám, Ötödik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartatom : Telekkönyvek a rendezett tanácsoknál. — Benyovszkyféle számadási jogeset.( Vége.) — Kúriai Ítéletek : magán- és bünjogi ügyekben. — Hivatalos tudnivalók. Telekkönyvek a rendezett tanácsoknál. A bécsi tudósítások arra mutatnak, hogy jelenleg az illető helyen a törvénykezési nagy nehézségű, de nagy fontosságú javítások között, szőnyegen forgó kérdést képez az is: váljon nem lenne-e czélszerű a telekkönyvi ügyek jelen, a mtörvszékekhez kapcsolt rendszerét megváltoztatva, azokat a rendezett tanácsú városok hatóságai ra is átruházni. Az érintett közlemén vek ezt gyanitatják, hogy azon ujitás még nyilt kérdést képez, mi iránt az eszmecsere elíogadtatik, sőt tán kívántatik is. Azért sietünk mi is, habár röviden, hozza szólani. Háromféle kérdés vettetik fel: maradjon-e a jelen mtörvs/.éki rendszer5 vagy a törvszékeknél csak a telekügyi biráskodas hagyassek s maga a telekkönyv vezetés a rendezett tanacsokra bizassék; vagy mindkettőre a rend. ta nácsok jogositassanak-e ? Némelyek határozottan utóbbi mellett nyilatkoztak, főleg, mert az elválasztás mellett az érdeklett (elek csekély eiőnyt nyerhetnek, kétfVlé kényszeritetvén fáradni ügyeikben. Mi ellenben épen a legutolsó javaslatot látjuk legkevésbé czélszerűnek. Lényeges tényül kell először is kiemelnünk azt, mikép a szorosan vett telekkönyvi ügyek s ily ügyekre vonatkozó magánjogi peres viszályok között lényeges a különbség. Az elsők epen oly kevéssé tartoznak a törvénykezés körébe «és a bíróságok bíráskodási teendőihez, mint a hagyaték felvétele, leltározása, a hitelesítések, láttomozások stb. Korunk jogtudománya, és gyakorlati jogrendszere tehát azoknak mint a bíráskodástól idegen elemeknek a bíróságok hatáskörébőli eltávolítását sürgeti; a mint a legélőhaladóttabb jogi törvényhozásoknál p. o. Franczia országban ezen elkülönzés, mindenesetre igen alapos okok és szükségekből, csakugyan létesíttetett is. Ugy látszik, ennek szem elől tévesztése egy fő alkalom a rend. tanácsok irányában, a fent érintett ügyek összekapcsolva átruházásának indítványozására; ámbár ez elválasztás egy par helyen már nálunk is megkísértetett. Még komolyabb megfontolást igényel az : váljon az u. n. rendezett tanácsok képeznek-e oly testületeket, melyekre ily fontos ügyek kezelése s elintézése reábízható lehessen? A telekkövyvi ügyek, a legnehezebbek közé tartoznak, sok szakismeretet igénylenek, sok bonyodalommaljárnak, főleg egy uj és oly nehézkes s complicált rendszernél, milyen az osztr. telekk. rendszer. A curiai ítéletek mutatják, mikép még a jelen törvszékek melleit is tömegesen megsemmisíttetnek az e. b. leiekügyi eljárások s intézkedések. — És épen a városi tanácsok, melyekre ily ügyek lennének bizandók, országszerte a leggyöngébben betöltöttek és szervezettek. Biztos adataink szerint legnagyobb részt kellő képesség nélküli egyénekből állanak, járatlanokból az uj jogviszonyokban és törvényekben, jogtudókból csak kivételkép, képes és jártas törvénytudókból még kevésbé. Épen e napokban nyújt a Jászság egy eclatans példát, hol az id. szab. kívánalma a jogtudók alkalmazása iránt szembetűnő könnyelműséggel, és sophisticával elvettetett. így vannak szervezve a tanácsok, melyek a ,rendezett- nevet csak gúnyul viselik, csekély kivételek mellőztével. E tény körülményt ajánlanók figyelembe vétetni. A telekk. ügyek a vagyonszerzés legfontosb viszonyaival s jogi kérdéseivel állnak szoros kapcsolatban ; annál fontossabbakkal, mert az ingatlanra vonatkoznak, mi mint minden államban, ugy törvényhozásunknál is mindig kiváló óvatosságra, s biztossági intézkedésekre érdemesittetett. Azért is az or. bir. bizottmány azokat a rutörvényszékekre ruházta, mert a szolgabirókra mict egyes bíróságokra ily fontos ügyeket bizni, legfőbb fokon veszélyes lehetett, mig a községi hatóságoknál ezek szak-képzettség hiánya szolgált akadályul. Sőt épen ez okból komoly megfontolást igényel még annak eldöntése is, váljon pusztán a telekkönyvek vezetése is rábizliató-e az oly csekély szakképzettséggel szervezett községi tanácsokra? Mindenki tudja, az itt is előforduló, bár nem bíráskodási actusoktól, mily rendkívül fontos jogi következmények függnek, attól, hogy azok valódi szakismerettel s jártassággal, szigorú pontossággal, és nagy lelkiismeretességgel végeztessenek. Épenenapokban képezi szakkörökben beszéd tárgyát egy feltűnő telekk. eset. melyben egy egyszerű tény feljegyzése elmulasztása miatt, a világosan bejegyzett birtok tulajdonos vagyonát veszteni kénytelen. A községi bíróságok kérdése átalában nem oly könnyedén rendezhető, mint napi lapjaink teszik, főleg hazánk szakképzettségi állasán, mihez jogviszonyaink leheti legbonyolultabb helyzete járul. Nem emlitve mikép a községi hatóságok, a helyi érdekek befolyása alatt, soha sem képeznek eléggé biztositólag önálló, független bírói testületeket, minek nem lehet csekély jelentősége a telekk. ügyekben sem. Vál jon nem inkább lenne-e ajánlható, hogy járási telekk. hivatalok alapíttassanak, tisztán a kezelésre, melyek szakértőkből szerveztethetnének, és nagyobb körületre s vagyon tömegre terjedhetnének, mi a szervezés s kezelés költségeit is jobban kifizethetné. Benyovszlíyfféle számadási jogeset Közli Mihály József ügyvéd ur. (Vége.) Felperesek a közlött e.b ítéletet a kir. Táblára felebbezték; melynek ítéletét annak idején közlendjük. 12