Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 11. szám

5 0 A fenn közlött „Donatio inter vivos" okirat jogi természete megvitatása körül következő kérdések merülhetnek fel: a) Örökösödési intézkedést általában, vagy különösen közönséges végrendeleti örökösödést vagy hagyomány ozást; vagy b) hitbizományt; vagy c) hitbizományi helyettesítést tartalmaz-e ? Közönséges v é g re n d e 1 e t i intézkedést nem látszik tartalmazni, mert a végrendelet halál esetérei intézkedés, a fenntebbi „Donatio inter vivos'- pedig még az ajándékozó Benyovszky János tábornok életében az ajándékozás tárgyát tevő kötvényeknek Benyovszky Péter (egyik donationis executor és itteni alperes) kezeihezi átadása által foganatba ment. Hitbizományi intézkedést sem látszik tartalmazni, mert maga az okirat kijelenti : hogy sem majorátus sem seniorátus, de különben is nem egyetlen családtagra szorittatik a vagyon élvezete, hanem az egész család Benyovszky nevet viselő fiés nőtagjaira kiterjesztetik, de hiányzik az 1687: 9. 1723: 48. t. cz. 4. §-a, és az 50. t. cz. által a hitbizomány érvényességéhez feltételül szabott királyi megerősítés is. Eltekintve azonban a kir. megerősítés és kihirdetés szükségességétől, a fenntebbi okirat az elsorolt okokból még akkor sem tartalmaz hitbizományi rendelkezést, ha a nyilvános adósság perérőli szóló 2-ik Cur. decis. szerint, mint a család kebelébeni intézkedés, királyi megerősítés nélkül is érvényesnek tekintetik. Végre hitbizományi helyettesítést sem tartalmaz, mert ezen örökösödési rend, a fenntebbi okirat keltekor is hatályban levő hazai törvényeinkben ismeretlen volt, s az a római jogból vétetett át az osztr. polg. törv. könyvbe, a mint ezt Justinian törvénykönyve (Instit. Justin 1. 3. tit. XXII. e. c. t.) és az osztr. p. t. k. X. fejezete igazolják. Ha tehát az érintdtt okirat tartalma sem közönséges végrendeleti intézkedés , sem hitbizomány, sem hitbizományi helyettesítés, akkor arra örökösödési igény nem alapitható. A fentebbi okirat tehát nem mást,mint: élők közti ajándékozás által tett családi alapitványt látszik képezni, s a felperesek az alperestől mint ily alapitvány kezelőjétől követeltek számadást, kiknek mint az alapítvány élvezetére jogosított Benyovszky család tagjainak, ily számadástétel követeléséhez joguk van. Hogy a fenteiibi ,Donatio inter vivos" alapitványt tartalmaz, minőhöz hasonlók hazánkban jogérvényesen léteztek és léteznek, kitűnik abból, hogy ama vagyon tőkéjét, melyről rendelkezik, elidegenithetlenné tette, s csak a haszonélvezetet engedte meg a Benyovszky családnak; ily rendelkezés azonban az örökség jogi természetével nem bir, mert hol örökségről lehet szó, ott egyénileg kijelölt örökö-nek kell lenni, s ennek az Örökség álla^áróli rendelkezhetésre is joggal birni, máskép csak hitbizományi helyettesítésről lehetne szó, mit hazánk törvényei, miként már megjegyeztetett, nem ismertek; de már egyedül azon körülmény is, hogy az ajándékozó eletében az egyik donationis executornak átadatott, — bizonyítja, hogy itt nem halál esetérei rendelkezésről, tehát nem örökségről van szó, hanem oly ajándékozás által létesített alapítványról, melyhez már az átadás idejében a Benyovszky család e nevet viselő tagjai kétségtelen jogot nyertek, s haszonélvezetét az okiratban előirt rendben jogosan követelhetik. Méltán támadhat tehát a kérdés, hogy e csupán számadástétel követelésére irányzott, s örökösödési igényt nem tartalmazó kereset tekintethetett e alaposan, a bíróság által örökségi igénynek, s jogosan vonatb atott-e az ősiségi pátensnek az örökségi igényeket tangyazó szabályai alá? Knriai ítéletek. Magánjogi ügyekben. A kir. ítélő, táblán. 144. Öreg Szekeres Jánosnak Horváth István elleni 1050 írt iránti perében ítéltetett: Min!hogy a D. a. 1848. évi jan. 8-án kelt egyesség által, mely szerint felperes beismerte, hogy Liszkány János ellen már semmi követelése nincsen, és az ez ellen folytatott minden pereiről le is mondott, az alperesnek neje által 1847. évi szept. 13. kiállított C. a. korábbi kezességi okiratnak ereje elenyészett, a D. a. egyesség alapján pedig alperes, miután azt neje alá nem irta, a kereset tárgyát képező bizonyos haszonbéres földeknek bevételei iránti számadás tételre nem köteleztethetik 5 ugy szinte felperesnek ama állítása, miszerint ő a kérdéses egyességet csak azon feltétel alatt kötötte, ha ez a kezesek által is alá írattatni fog, miután erről az egyességben említés nem történik, az erre vonatkozó, s az aláírások után csak az egyességre vezetett megjegyzés senki által alá nem íratott, nem igazoltatott, ugyanazért az e. bíróságnak ítélete megváltoztatván, felperes, a perköltségeknek kölcsönös megszüntetése mellett, keresetével elutasittatik, egyúttal pedig az e. b. Ítéletnek Liszkány János és nejére vonatkozó része, miután ezek jelen perben alperesként nem is állanak, megsemmisíttetik és az összes iratok sat. (1862. decz. 18. 1168. P. sz. a. Előadó: Gáger Mihály ktb.) 145. Özv. Libasinszky Teréznek Libasinszky Ferdinánd gyermekei elleni 17900 frt iránti perében ítéltetett: Alperes jelen per eldöntését panaszló pótesküjétől nem föltételezvén, hanem azt csupán a C. és D. alatti okmányok valódiságukra nézve fogadván el, — miután néhai Libasinszky Ferdinánd D. a. elismerte egyari. hogy a C. a. kivonatban foglalt, s 6%-el kamatoztatott 15,400 pfrton felül az atyai hagyatékból még 250*0 frtott fel vett, — de ezen okmányok a tőke visszafizetése iránt semmi nemű kikötést nem tartalmazván, — miután továbbá felperesnő 4. sz. a. beadványban önmaga beismeré, hogy nevezett fiának az apai hagyatéki tömegből 18.000 frt törvényes kamat s osztályos illetőségébe leendő beszámítás mellett kölcsön adatott — következőleg panaszló a kereseti tőke visszakövetelésére jogosítottnak nem tekintethetik; — ugyanazért alperes árvák e részben a kereket terhe alól feloldoztatnak. Ezek szerint tehát, az eljáró biroság ítélete a tőkére nézve megmásittatvá 1, egy-bekben pedig jóváhagyatván, a per további intézkedés végett hozza oly megjegyzéssel küldetik vissza, miként felperesnő a póteskü letételére jelen Ítélet jogerőre emelkedésétől számított 3 nap alatt tartozik jelentkezni. (1862. dec. 17. 7620. P. sz. a. Előadó : Barthos János, ktb.) 146. Hudecz Jánosnak Bálás Pál ellen telekkönyvi feljegyzési ügyében végeztetett: Folyamodó az A. és B. a. birói határozatokkal igazolván azt, hogy a selmeczi 1400. sz. telekjegyzőkönyvben Balázs Pál nevére felvett birtoknak egy része iránt a per s illetőleg már a végrehajtás folyamatban van ; miután ily esetben, midőn a fekvőség tulajdona iránt f.jy a per, a'telekkönyvi rendelvény 104,