Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 10. szám - A váltó törvényi oktroyrozás s v' fogság

42 bár előbb szándékban volt utazása — utóbb végképen elmaradott, kérvényező tagadásba nem vette, igy törvényes ok annál kevésbé foroghatott fenn; tekintve végre, hogy az ügyvéd jutalmának, az akkor hatályban volt ügyvédi rendtartás 26 ik szakasza szerint, a kivívott perbeli nyereménynyel is arányban kell állani : mindezekhez képest, a kérdéses elöszátnitásnak a főtörvszéki visszaküldő határozat után első biróságilag ujabban is 1800 o. é. forintban megállapított összege, az illető tételeknél feljegyzett részletes leszállításokhoz vagy egész kihagyásokhoz alkalmazott ujabb összesummazás szerint, 798 o. é. í'rt 1 krra szállittatik, s ezen összegből, kérvényező a panaszlott által bár többnek állított, de nem bizonyított előlegezésből, 189 o. é. frtnál többet el nem ismervén, ezen 189 forintot levonva, a kérvényezőnek az általa követelésbe vett ügyvédi munkadijak és költségek fejében panaszlott által még fizetendő összeg G09 o. é. írt 1 krba megállapíttatik, sat. (1862. decz. 29. 1289. P. sz. a. Előadó: Nyeviczkey József itelőmester.) 125. Podrugács János s Aloizia hagyatéki ügyében végeztetett: A előjegyzéssel terheltetni rendelt házak, a 2-ik és 3-ik sz. a. telekkönyvi kivonatok szerint, nem az örökhagyótól, hanem harmadik személyektől adás-vevés utján menvén át Podrugács Antal birtokába, s igy külön per nélkül, azok a hagyatéki eljárás tárgyává nem tétethetvén, de különben is a hagyatéki eljárás folyama, a telekkönyvi rendelet 63. és 104. §§-ai értelmében sem az előjegyzés, sem pedig telekkönyvi feljegyzés tárgyát nem képezhetvén, a városi törvszéknek végzése megváltoztatik, és az abban 1861. évi deczemberhó 31-én 4175. sz. alatt megrendelt előjegyzés kitöröltetni rendeltetik, mivégből is az iratok sat. (1662. nnv. 26. 815. P sz. a. Előadó: Urbanovszky Jusztin ktb.) 126. Csarada Istvánnak Kainanházy Károly ügyvéd ellen irományok kiadatása iránti ügyében ítéltetett: Jelen per a felperes gondnoksága alá helyezett Motesiczky László tulajdonához tartozó, és alperes mint most nevezettnek volt ügyvéde kezeinél létező irományoknak kiadatására irányoztatván, miután alperes az érintett irományoknak kezeinéli létét tárgyalásilag önkényt beismeri, a más tulajdonát pedig a törvényben határozottan kijelelt, itt azonban fen nem forgó eseteket kivéve, visszatartóztatni semmi szín alatt sem lehef, érdeklett alperes annál fogva a mondott kereseti irományoknak kiadására e helyen is köteleztetvén, az e. b. Ítélete e részben jóváhagyatik. — A mi azonban az ugyanazon ítéletnek az alperes által ellenbeszédileg felhozott ügyvédi járandósága iránti követelésre vonatkozó másik részét illeti; hátha ugyan felperes a per során ama követelés érdemleges vitatásába belebocsájtkozott, tekintve mindazonáltal, hogy alperes felperesnek abbeli jogos kivánatait, melyszerint az, a fizetési táblázat e tekintetbeni kiegészitetésnek eszközlését követelte, a vi~zonválaszban egészen mellőzte, és ekként azt, hogy az ügy e részben is teljesen kifejtetvén, birói Ítélet tárgyáva vétethessék, saját maga okozta, — ugyanazért érintett követelésétől e helyütt elmozdittatván, arra nézve külön perutra tttasittatik, sat. (1862. decz. 20. 7422. P. sz. a. Előadó :Beke János ktb.) 127. Andrisko Antalnak Tokai István és Csizmár István elleni 4 db tehén iránti perében Ítéltetett: Felperes azt, hogy az igény keresetbe vett 4 tehénről szóló passus, alperes Csizmár István nevére kiállíttatott, maga is beismervén, azon, mivelsem támogatott állítása pedig, hogy a passus csupán csak a teheneknek levághatása miatt, alperes nevére iratolt, birói figyelembe vehető nem lévén, de különben is a fel- euperési tanuK vallomásai szerint a vásárlott 4 tehénért jövő összeget az alperes fizette ki, és igy alperes a kérdéses tehenekhez tulajdoni jogát be nem bizonyítván, keresetétől elutasittatik, a perköltségek azonban az Ítéletek különbségénél fogva kölcsönösen megszüntetnek, sekképen az e. bíróságnak ítelete megváltoztatván, a per további sat. (1862. decz. 18. 2796. P. sz. a. Előadó: Bernolák Károly ktb.) 128. Kerpelecz Juliannának — Genda János elleni % úrbéri telek iránti perében ítéltetett: Miután felperes keresetlevelében önként beismerte hogy édes annyja Kerpelecz Anna férjének halála, leginkább azonban az 1842 évben Szt-Mártonban dühöngött tűzvész után a telek mivelése, s az ettől járó földes úri, és közterhek viselésére tehetetlen lett, s azon körülményt, hogy akkoron alperes (inda Jánosnak a kérdéses úgy nevezett Kopelovszka féle % telek kül állománya csupán ideiglenesen adatott vala által, be nem igazolta, ellenben alperes a 2-ik sz. alatti okirat tanúsítása s a többi általa felhozottak szerint kellőleg bebizonyította, hogy a fentebb érdeklett kül állomány a fenálló szokáshoz képest, és minden feltétel nélkül az ettől járó földes úri, és közterhek viselése mellett, még az 1844-ik évben adatott neki által, mely költségeket ő pontosan teljesítvén, ennek folytán ezen általa mai napig békeségesen birt állomány, melyben őt az 1842-iki törvények is találták, teljes, és kétségtelen tulajdonába ment által, mindezért az e. b. felmentő ítélete azon változtatással, miszerint a perköltségek a fenforgó körülményeknek tekintetbe vétele mellett a peres felek között egymás irányában kölcsönösen megszüntetnek, érdemileg jóváhagyatik, s jelen periratok sat. (1862. dec 10. 2171. P. sz. a. Előadó : Nagy Sámuel ktb. 129. Ozv. Rimonyi Rozáliának Mönich Tamás és többek elleni 3250 frt iránti perében ítéltetett: Alperesek által közbevetett semmiségi panasz, minthogy erre törvényes ok fenn nem forogna, elvettetik ; a dolog érdemére nézve azonban, hogy alperes és néhai Fresz szül. Sturez Katalin közölt, bármily féle szolgálati szerződés fenn állott, és felperesnek, Fresz házasoknál teljesített szolgálatáért bér leköteleztetett volna, nem csak be nem bizonyittatván, de ezt felperes nem is állítván, ily bér szerződés és lekötelezés hiányában pedig azon egyedüli körülmény, hogy felperes a Fresz házasoknál 13 évig tartózkodott, és ott szolgálatot is teljesített, a kereseti bér követelésre nézve jog alapul nem szolgálhatván, felperes épen semmivel sem bizonyított alaptalan keresetétől elmozdittatik, a perköltségek az ítéletek különbözőségénél fogva kölcsönösen megszüntetvén, a periratok további sat. (1862. decz. 22. 5776. P. sz. a. Előadó: Pápay Károly ktb.) 130. Koszta Gligornnk Grligor Tógyer és Vászily elleni 143 frt 90 kr iránti perében végeztetett: Alperesek a nekiek f. é. máj. 30-kán kézbesített 1862. évi február 26-án 1737 sz. a. kelt végzés ellen fölfolyamodásukat azon hó 30-kán és igy törvényes időben bejelentvén, következőleg az az id. törv. szab. 98. és 101. §-ai értelmében hivatalból viiszautasitható nem lévén, az eljáró törvszék 1862. évi jul. 2-án 2781. sz. a. kelt végzése megsemmisíttetik, s ennek folytán az 1737. számú végzés érdemleges vizsgálat alá vétetvén, miután alperesek a nagyváradi fennállott és kir. főtörvszék 1859. évi decz. 23-án 11,054. sz. a. kelt, legfőbb törvényszékileg is jóváhagyott jogerejű Ítélete által a kereseti telekrész bíróilag kinyomozandó becsértékében elmarasztaltattak, s az fsöl. évi aug. 18 án foganatosított végrehajtás alkalmával a vélük közlött becsű ellen kifogást nem tévén, 120 frtnyi becsér-