Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 10. szám - A váltó törvényi oktroyrozás s v' fogság

43 ték s 23 frt 90 krnyi kültség fizetésére különbeni árverés terhe alatt köteleztettek, alaptalan f ^folyamodásuknak j hely nem adatik és az iratok további intézkedés végett illetőségükből oly megjegyzéssel kü'detnek vissza, mi- | szerint bekebelezés elrendelése előtt az id. törv. szab. 122. ! § ában érintett térrajz fölterjesztése szorgalmazandó lett • volna. (1862. decz. 16-án 7844. P. sz. a. Előadó: Barthos i János ktb.) l31.Szalánezy Z-uzsannanak Kárász Ferdinánd elleni telekkönyvi ügyében végeztetett: Jólehet a •/. a. szerződésnek d) pontját tekintve, azon körnvüláüás, hogy az eladó a nagy-gejőczi 29. sz. telekjegyzőkönyvben nem a szerződésileg kitett, hanem határozatlan aránybani közbirtokosnak van kitüntetve, ilyetén határozatlan jutalékának feltétlenüli átíratását magában véve nem akadályozhatná, még is miután más részről a birtokrészleteknek szerződésileg történt kijelölése egészen eltér ugyanazok- j nak a fennebbi telek jegyzőkönyvben előforduló parczel- | Iáknak abban tartalmazott megjelölésétől, s ez okból a hi- ! vatolt szerződés a telekkönyvi szabályok 81-§ a.) pontja- í Dak, és a 87. §-ának szemeíőtt tartásával csak az előjegy- ! zésnek megalapítására találtatnék alkalmasnak; annál j fogva a telekkönyvi hatóságnak neheztelt végzése mennyi- I ben folyamodó bekebelezési kérelmétől lett elmozdítva, i annyiban jóváhagyatik, mennyiben pedig az előjegy- j zésnek sem lón helyadva,— ezennel megváitozta'ik,és az '/. alatt felmutatott adasvevési szerződés alapján Szalánczy i Zsuzsánna özvegy Szókősy Sándorné részére a tulajdoni j joguak — Kárász Ferdinándnak nagy gejőczi 29. számú j telekjegyzökönyvben A lapon -f 1—10 sorszámok alatt felvett birtokbeli jutalékára való előjegyzése megenged-1 tetik, s figyelmeztetvén Szalánczy Zsuzsánna: hogy ezen ; előjegyzést igazo'ni tartozand; — az iratok további sat. i (1862. decz. 16. 6156. P. sz. a. Előtidó: Monaszterly Sán- ; dor ktb.) 132. Schvard Józsefnek Dobszay Antal és Böröcz Kozália ellen 600 pfrt adósság iránt ítélteiét: A perben I kihallgatott tanuk alperesek állításai mellett teljes próbát i nem nyújtván, az eretre ha másodrendű alperes Botöcz | Rozália arra, hogy a kereseti kötvényben a valósággal ' felvett értéken túl 200 vfrttal több iratot, s hogy a tőke j törlesztésére 700 vfrtnyi részfizetés is teljesíttet- tt, a pót- , ló esküt leteendi, az első bíróságnak ítélete oly hozzá- | adá=sal: hogy alperesnek már az 1836-ik évi peres eljá- . rásnál a kamatok lefizetését vitatván, s B. szerint csakis a még fizetetlea kamatok megadására köteleztetvén, minthogy az engedményben a hátralékos kamatok átengedé- | séról különben sem tétetik emlités, a kamatok fizetése je- ] len per kezdetétől helyesen állapíttatott meg, helyben- | hagyatik. Tartozik tehát másodrendű alpeivs jelen ítélet | kézbe-itésétől számítandó 15 nap alatt az eskü letételre I jelentkezni, s azt, a kitűzendő határidőben annál bizonyo- | sabban letenni, mert ellenkező esetben a má=odbiróság j ítélete hagyatván helyben, az abban kimondott marasz- i talásnak, mindazáltal a kamatokban ez esetben is csak a jelen perkezdetétőli számítása mellett leend helye. Ekkép i megváltoztatván mindkét alsó biróságnak Ítélete a per sas. (1862. oct. 25, 4887. P. sz. a. Előadó : Urbanovszky j Jusztin ktb.) Büntetőjogi ügyekben A kir. ítélő, táblán. 4. Gyilkossággal vádolt Divényi igazabban Kiss Fe- I rencz elleni bűnügyben ítéltetett: Alperes a vádbeli gyü- I kosságot a perbeli iratok szerint nem előre ebökéllett szándékból, hanem azön harag és felgerjedés hevében követvén el. mellyet benne azon bánás támasztott, minél fogva gazdája ölet tolvajnak szidalmazván,lábairól a csizmát lehúzni, s a szolgálatot nyomban elhagyni kényszerité, — ugyanaz a reá kimondott halál büntetés súlya nlól télmentetik, s e helyett tekintve azt, hogy alperest a megölt egyénhez szolgálati viszony kötötte, s hogy annak személye ellen magát az ütések ismétlésében nyilvánuló kegyetlen indulatra engedte ragadtatni, — mai naptól számítandó, vasban — közmunkán — hetenkint kétszeri böjttel, s ön költségén töltendő tíz évi börtönre Ítéltetik stb. (1862. nov. 27. 2097. b. sz. a. Előadó: Bovánkovics József ktb.) 5. Gyújtás bűnével vádolt Csillag Vajda László és Vida Mihály elleni bűnügyben Ítéltetett: Első rendű, vádlott Csillag Vajda László a szolgabíró által eszközlött vizsgalat alkalmával C// alatti vallomásának 3 pontja alatt körülményesen beismerte, miszerint Vida Mihálynak azon felszólítására, hogy a csúfot, melyet rajta Ambrus László elkövetett, szinte valami csúfsággal boszulnak meg, vádlott Ambrus László óljának félgyujtását indítványozta s azt Vida Mihálytól e végre kapott maschinával felgyújtotta. -- Nem különben Vida Mihály C/. a. vallomásának 3. pontja alatt bevallotta, miszerint Csillag Vajda Lászlót felszólította, hogy Ambrus Lászlón valami csúfot kövessenek el, hogy Vajda Lászlónak azon indítványába, mikép Ambrus Lászlónak ólját (elkellene gyújtani, beleegyezett, Vajda Lászlót Ambrus László óljáig elkísérte, annak a tervezett gyújtás véghezvitelére masinát adott. Miután vádlottak ezen, a vizsgálatot eszközlött szolgabíró által kivett vallomásaikat, a törvszék előtt történt m^ghitelesités alkalmával nemcsak vissza nem vonták, sőt azt a hitelesítéseknek feljegyzése szerint szóról szóra helyben hagyták ; a törvszék előtt megtörtént hitelesítés után tett, semmi a'apos adattal nem támogatott azon nyilatkozatuk pedig, hogy Vida Mihály sem a gyújtást nem indítványozta, sem annak kivételére Vajda Lászlónak maschinát sem adott, birói figyelmet annál inkább sem érdemel, minthogy Vajda Lászlónak vallomása szerint Vida Mihály őtet ígéretekkel arra bírni törekedett, mikép ugy beszéljen, hogy Vida a gyújtásban részes nem vala, az előadottak szerint Csillag máskép Vajda László a gyújtásban mint közvetlen tettes, Vida Mihály pedig mint bűntárs bűnösöknek kimondatnak. A mi a büntetés kimérését illeti, tekintetbe véve, hogy a gyújtás a helység közepén, egy máshoz közelálló épületeken, estve követtetett el, hogy 2369 Irt 85 kr. o. é. tetemes kár okoztatott, hogy a tűzvésznek még nagyobb pusztítása csak a legnagyobb erőmegfeszitéssel akadályoztathatott, hogy a vizsgálati iratok szerint Zovány helység vidékén e gyújtogatások szinte a témülésig gyakoriak, a Csillag Vajda László ellen első bíróságilag kimért hat évi súlyos börtönbüntetés helybenhagyatik, Vida Mihály pedig az elősorolt okoknál fogva öt évi súlyos börtönre Ítéltetik. Mindketten az okozott a) a. bevallás szerint a károsok által 2369 frt 85. kr. megállapított, végrehajtás alkalmával mégis hit alatt megállapítandó kárnak és a vizsgálati költségeknek egyetemlegesen, a rabtartási költségeknek pedig különös megtérítésében elmarasztaltatnak. 6. Emberöléssel vádolt Füves Imre elleni fenyítő ügyben ítéltetett: Az, hogy Csapi István f. é. jan. 12-én történt éjjeli verekedésnél lejen ejtett sebek következtében halálozott légyen meg, az orvosi látleletből tisztán kitűnvén, azonban azon lényeges körülmények, hogy a kérdéses ütés okozásával terhelt egyik vádlott Császári Sándor