Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 10. szám - A váltó törvényi oktroyrozás s v' fogság

41 ]ezte" le nem teszi, — elmarasztaltatik, sat. (1862. decz. 18. 1987. P. sz. a. Előadó: Szerényi Ferencz ktb.) 117. Benke József és többeknek Tóth Ferencz elleni osztály perében Ítéltetett : Alperes roszhiszemű birtokos­nak nem tekintethetvén, az általa felvett 34 pfrt lakbér, ugy szintén a gógányi földön termett 22 véka búzának, és ugyanott termett szalma 4 pfrt értékének megfizetése, s ennek folytán a perköltségek terhe alól is felmentetik. Ennyiben tehát az e. b. Ítélet megváltoztatván, sat. (1863. jan. 13. 3004. P. sz. a. Eiőadó : Szabó Menyhért ktb.) 118. Bt-rdach testvéreknek Gelb Adolf elleni végre­hajtási ügyökben végeztetett: Alperes Gelb Ado!f által, a inult 1862. évi szept. 25. 6459. szám a. sommás uton hozott végzés ellen, a felebbvitel sem szóval ki nem je­lentetvén, sem írásban kellő időben be nem nyújtatván; perügyelőnek még a csőd kiütése előtt hozott, s jogerőre lépett érintett végzés elleni folyamodása — azideigl. törv. szab. 51. és 117. §§-ok értelménél fogva elvettetik. A fel­peresek részére biztosított ingóságoknak még 1862-ik évi szept. 25. elrendelt, kitűzött, és hirlapilag közzé tett árverése, — továbbá az elsőségi jog megvitatása, és a ki­elégítési sorrend megállapítása iránt hozott végzések, a csód kiütése előtt megkezdett eljárásnak szükségképeni törvényes következményei lévén; a perügyelő által ezek ellen emelt panaszoknak az 1840. évi XV-ik t. cz. 136. §. szerint helye nem találtatik. Végre Gleich Hermannak, a kielégitési sorrend iránt 1862 ik évi oct. 14. 6871. sz. a. hozóit végzés elleni panasza, miután az általa követelt és sorozott összeg, az 1862-ik évi szeptemb. 28-kán bíróság előtt nyilvánított s 4v. a. felmutatott saját beismerése szerint állapíttatott meg, elvettetik. Ekként a panaszlott eljárás általában helybenhagyatván, sat. (1863. jan. 13. 8223. P. sz. a. Előadó: Szalay Zsigmond ktb ) 119. Veinberger Lajosnak Leczó András elleni végre­hajtási ügyében végeztetett: Felperes alperes Leczó And­rás elleni 700 írtnyi követelésére nézve, ennek, a birói végrehajtás utján elárverezett birtokáért bejött árából tel­jesen ki. nem elégíttetvén, és igy ebbeli kötvény a reá hivatalosan vezetendő részletes fizetésnek nyugtatványo­zása mellett, a még fizetetlenül maradt összegnek az al­peres egyéb vagyonából leendő behajtása végett viszsza­szolgáltatandó lett volna, ugyanazért az e részben csak felebbezett e. b. végzés megváltoztatván, a kérdéses köt­vény a felfolyamodó felperesnek kiadatni rendeltetik, sat. (1862. november 21-én 3841. P. sz. a. Előadó: Gáger Mihály ktb.) 120. Néhai Macskovics Istvánnak hagyatéki ügyé­ben végeztetett: A magtalanul elhalt örökhagyó után maradt ingóságokat, annak özvegye mint közszerzeményi javakat igényelvén, miután egy részről ezen fentartható ingóságok betáblázás által már biztosítva vannak, más részről pedigazoknak időközbeni eladásuk által az özvegy, a m.nnyire közszerzeményi joga megállapittatnék, tulaj­doni jogában sérelmet szenvedne, az eljáró bíróságnak végzése azon részben, melyben az ingóságoknak azonnali elárvereztetése elrendeltetett, megváltoztatván, azon ingó­javaknak az ügy befejezéséig természetben leendő fenn­tartása elrendeltetik, ugyanazon végzés egyéb pontjaira nézve helybenhagyatván, stb. (1862. nov. 26. 3541. Elő­adó : Makovicz Ede ktb.) 121. Schram Józsefnek Béres János elleni végrehaj­tási ügyében végeztetett: A Béres János tulajdonául mi­vel sem igazolt, idősb Béres József által pedig küzös bir­toknak követelt diósgyőri 498. számú volt úrbéri, és igy hatósági engedély nélkül a kültartozékoktól el nem vá­laszthatott ház és beltelek ellen, emiitett végrehajtandó Béres János részére nevezett távollevői joggondnok érte­sítése és közbenjötte nélkül teljesített birói zálogolás, becslés és árverés, mely árverésről a jelzálogos hitelezők a szabályszerű felhívással értesítve nem voltak, továbbá a fenntebbi hiányok mellett még az időközben életbelé­pettnek latszó telekkönyvrei figyelem nélkül is tartott vételárfelosztási tárgyalá-ok és azok alapján a miskolczi volt cs. kir. városilag kiküldött biróság által 1860. aug. 1. 4785. sz. a. hozott végzés megsemmisíttetnek, stb. (1862. november 25-kén. 1470. P. ?z. a. Előadó: Pópa György ktb.) 122. Munkács városának Krausz Sámuel elleni te­lekkönyvi ügyében végeztetett: Kérvényező város, ellen­fele abbeli állítását: hogy a bejelentés tárgyát képező, s általa birt telek úrbéri természetű, az 1861. évi febr. 8. tartott tárgyalásnál nem csak kétségbe nem vonván, de a fornosi uibéri szabályozási per feljegyzése iránti kérelmé­vel azt ön maga is megerősítvén; miután a telekkönyvi rendelet 4. §. szerint az úrbéri kötelékből származó igé­nyek telekkönyvi bejelentés tárgyát nem képezhetik, ennél fogva kérvényező város bejelentése a hivatkozott rendelet 24. §-a értelmében visszautasittatik. Ekkép meg­változtatván az e. b. végzése, stb. (1862. nov. 19. 460. P. sz. a. Előadó: Urbanovszky Jusztin ktb.) 123. Galló Jáno-nő Bali Annának férje Galló János elleni igényperében végeztetett: Felfolyamodónő a Galló Jánostól lefoglalt ingóságokra nézve igény keresetét 1861. 1286. sz. a. még az árverés elrendelése előtt benyújtván, s ezen törvényszerű jog lépés által az id. törv. szab. 118. §. értelmében, a további végrehajtási eljárás felfüggesz­tendő lévén; az ennek ellenére minden további tárgyalás mellőzésével hivatalból hozott elutasító végzés megsemmi­síttetik, egyszersmind a törvényellenes alapon elrendelt árverés is megszüntetik, sat. (1862. nov. 20. 4426. P. sz. a. Előadó: Szalay Zsigmond ktb.) 124. Röckh Mórnak Funk Antal elleni végrehajtási ügyében végeztetett: Tekintve, hogy az ügyvédi munka dijnak megszabásában, nem a beirt ivek szama, de külö­nösen a munkálatnak — a perbeli körülmények szöve­vényességétől is feltételezett minősége lévén figyelembe veendő, azon körülmény, hogy a kérvényező ügyvéd a kérdéses ügy vitelét, már az anya pernek befejezett — csak iiélet hozatalától függött állapotában vette által, az ezután következett ügyvédi teendőket nevezetesen köny­nyebbé tette; hogy az újított perbeli ellenbeszéd, ugy a többi periratok is, épen nem indokolt — sőt felötlőleg czéltalan hosszadalmassággal lettek szerkesztve; hogy a felekkel kivált az első értekez'et után időközben tartott ujabb értekezések, s az ügyvitel közben váltott periratok átolvasása, mint a következő munkálat előkészitése, ma­gában az^n munkálat dijában van megfizetve; hogy az el­készített dolgazatnak több tételekbe még kelletinél is több­szörösen számított leiratásaért, szokottnál nagyobb árak vannak kitéve; hogy a többször ismételt halasztási kérvé­nyek közül, melyek, hogy a fél érdekében lettek volna szükségesek, nem is állíttatik, az illető perirat beadása előtt, egynél többnek dija és költsége a fél terhéül el nem lógadtathatik; hogy arra nézve, miként az értesitvények szerkesztésének — és kinyomatásának, előbb első bírósá­gilag is kitörült költségei fejében, utóbb mégis egy átal­lány lón megállapítva, kivált miután a panaszlott félnek a tárgyaláskor irva beadott — s a jegyzőkönyvhöz csa­tolt nyilatkozatában foglalt azon állításait, hogy a nyoma­tási költségeket ő maga viselte, és hogy a kérvényezőnek

Next

/
Thumbnails
Contents