Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 9. szám

34 vagy másfelé fordíthattam volna, de én inkább famíliám­nak, előmozdítására, segítségére, fényére u. m peculium castrense katonai privilégium szerint akartam fordítani. Pozsoyban 11. aug. 1813. Benyovszky János s. k. generális P. h." 12. „Ha valamely atyafiú e rendelésnek ellene mondana, vagy ellenkezőt tenne, re­kesz t e s s é k k i a successioból. Benyovszky János s. k. generális P. h.'­„Ezen kegyes ajándék t én is alázatosan köszönöm és aláircm. Pozsony 17. aug. 1813 Benyovszky György s. k. P. h. Köszönettel aláírja Pozsony 18. oct. 1813. Be­nyovszky Mihály s. k. P. h. Joannes Benyovszky m. p. C. m. Strig. Canonicus nomine successorum in remoliori graducum gratiarum actione L.S. Fentirtdonatiót a fent kitett mód szerint részmerői nagy köszönettel elfogadván aláírom Pozsonyban 9. febr. 1816. Benyovszky Péter s. k. kapitány P.h. Ezen kegyes ajándékot különös és szives köszönettel édes atyja és testvérei nevében is veszi Benyovszky Mihály hites ügyvéd s. k. P. h. Sigismundus Comes Benyovszky m. p. Mély köszönettel fogadván e kegyes ajándékot, ma­gam is aláírom Pozsonyban nov. 6. 1818. Benyovszky Péter s. k. Sámuelnek fia." „Az obligatióknak átadása a dislrictualis praesesnek az exectitor urak ítéletére lészen bizva, ugy, hogy a kör­nyülállások szerint azokat más helyre rendéibe tik, csak a securitása az obligatióknak bizo­nyos legyen. Pozsonban 1. decz. 1821. Benyovszky János s. k F. M. L." „Alábbirottak azt is megismerjük és hitelesítjük, hogy ő Excellentiája Benyovszky János generális inter vivos donatiot tevő ur előttünk kinyilatkoztatta, hogy ezen donatiónak első lapján és első sarában azon szavakat mo r t i s causa maga kitörülte légven, ugy szinte a harmadik lapon a tizedik sorban szinte saját kezével azon szavakat fidei commissum kitörülte, és helyeitök ezen szavakat senioratus substitualta lé­gyen, nem különben azt is előttünk jelentette és nyilat­koztatta légyen, hogy ezen rendelésnek egy része ugy mint donatiónak inter vivos tegnapi napon az obligationalis leveleknek tek.Benyovszky Péter urnák történt valóságos általadásával végbement légyen. Pozony l.decz 1821. Én előttem Derghi Somogyi János Pozsony megye főbírája. Sárosfai Bittó Benjámin Pozsonymegye szolgabirája; budafai Ver­mes Vincze, aladószedője, kisjókai Takáts, balázsfai Orosz Antal főbiró mint meghívott bizonyság s tanuk előtt s. k. P. h. (Folyt, köv.) Kúriai Ítéletek. Magánjogi ügyekben A kir Hétszemélyes táblán. 13. Szilágyi Lajosnak Ujheli Sándor és Becsey Károlynak örökösei elleni számoltatási perében Ítéltetett: A poroszlói és a tokaji szálfák után 20%-tóli nyeremény czimen felperesileg követelt 5855 pfrt 49 kr. bevételi összegnek jogos voltát a 26. számú okmány kétség kivül helyezvén, e részben a másodbirósági ítélet megváltozta tásával, az e. b. ítélete — a bevétel összes többi tételeire nézve azonban a másodbiróság Ítélete, az abban felhozott okok alapján hagyatván helyben, a bevételek összege 99,237 pfrt 29 krlan állapittatik meg. Mi illeti a kiadási rovatot, miután a felperes által is aláirt 26. számú egyes­ség szerint Képes Jánosnak a társulat pénztárából jogosan fizetett 6000 pfrtnyi osztalék fejében a két bíróság csak 1513 pfrt 40 krt ítélvén meg, a kiadott összeg többi ré­sze 2648 pfrt 6 krt tenne, melyet azonban alperesek a perben 49 pfrt 30 krrul kevesebbre, vagyis 2598 pfrt 36 krra tettek; alperesek rendkívüli felülvizsgálati kérel­mének hely adatván, a kétbitósági e részben egybehang­zó ítélet megváltoztatásával, Képes Jánost illető osztalék czime alatt, a kétbiróságilag már elfogadott 1513 pfrt 30 kr. mellett kiadásba tétetik még 2598 pfrt 36 kr. Továbbá a társulat neve alatt magyar bankjegyekben 20. sz szerint beadott összegből az aránylagos vesztesség felperest is illetvén, alperesek rendkívüli felülvizsgálati kérelmének a jelen tételre nézve is hely adatik, és a két­birósági e részben is egybehangzó ítéletek megváltozta­tásával, magyar ban kjegyvesztességben kiadásba tétetik 578 pfrt 15 kr. Végre az 1845. évi rótaidéztetések czime alatt csődbiróságilag megítélt költség felperest is, mint a társulat egyik tagját jogosan terhelvén, e czimen az e. b. által elfogadott tétel 38 pfrt 28 kr. szinte kiadásba téte­tik, és a kiadási rovat összege 77,056 pfrt 35 krban ál­lapittatik meg. Ezek következtében miután a kötbér, a kamatok és perköltségek iránt támasztott, de a kétbiróság e részben egybehangzó Ítéletei által is elutasított felpere­si kérelem, a felebbezett ítéletek indokai alapján, e he­lyen is elutasittatik, a 99,287 pfrt 29 kr. bevétel, és 77,056 pfrt 35 kr. kiadás egybevetésévél, a felosztandó mennyiség 22 230 pfrt 54 krban, a felperest illető 1/3 osztalék pedig, melynek, különbeni végrehajtás terhe melletti megfizetésében alperesek az A. a. szerződés szerint egyetemleg elmarasztatnak, 7410 frt 18 krban pp. Ítél­tetik meg. A másodbirósági itélet tehát részbín helyben hagyatván, részben megváltoztatván, a nem felebbezett részben pedig érintetlen maradván, sat.(1862. decz 19. 806. P. sz. a. Előadó: Pópa György ktb.) A kir. itélő táblán. 100. Gróf Beleznay Férencznő szül. Matkovits Apol­lóniának férje gr. Beleznay Ferencz záros tömegének gondnoka Gerenday Ambrus, mint 1-ső, és nevezett férje gr. Beleznay Ferenc/: mint 2-od rendű alperes elleni 100,000 pfrt és járulékai iránti perében ítéltetett: Miután azon alperesi kifogás, hogy az A. a. kötelezvény a 2 od r. alperes által a csődnek tartama alatt lett kiállítva, annál kevésbé jöhet e helyütt birói figyelembe, mivel az korántsem valamely csődbeli vagyon feletti intézkedést, hanem csak bizonyos tartozásnak elismerését foglalván [ magában, felperesnő annak alapján követelését ezen per­uiján maga az adós, s tekintve annak zárgondnoka, nem pedig a különben is még 1851. évben megszűnt csődbeli tömeg ellen kívánja érvényesíteni; — s miután továbbá 2-od r. alperes a kereseti kötvényt, illetőleg a felperes­nőn-'k azon alapuló követelését — a valódiságára nézve kifogás alá nem vett C. és voltaképen a D. a. beperesitett okiratok, de sőt maga e jelen pernek folyama alatt ki­állított és törvényes bizonyság előtt megerősített NB. a. nyilatkozata szerint is, tehát külön időszakokban több ízben elismerte, ennek ellenében pedig azon alperesileg felhozott körülmény, hogy a C-nél jegyzett elismervény­ben nem a kereset alapját tevő A. a. kötelezvénynek kelte, azaz 1849. május 4-ről, hmem egy ugyanazon é. mart. 4-ről szóló 100,000 pfrtos kötiratról tétetik említés, már csak azért sem bír határozó j '- ' ' • • •

Next

/
Thumbnails
Contents