Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 9. szám

35 sek azt: hogy 2-od r. alperes gr. Beleznay Ferencz a ke­resetbe vett 100,000 frton felül, már hason mennyiségű l'sszeggel tartozott felperesnőnek, e per során sehol nem állittották; akként pedig a kereseti követelés minden te­kintetben annyival inkább törvényszerűen beigazoltnak, és valamennyi kifogás elenyészettnek volna tekintendő, minthogy az A. a. kötelezvénynek kiállítója, másod r. alperes, ki a keresetbeli követelésnek ke'etkezésére nézve egyedül birhat az alperesek közül kellő tudomással, a fenntemlitett NB- a. nyilatkozatában a követelés valósá­gának és igazságosságának újbóli elismerése mellett, minden perbeli kifogásait visszavonta, sőt a pernek to­vábbi folyama alatti kifogástételről is nyiltan lemondott; mindezeknél fogva az eljáró mtörvszék felebbeze't Ítéle­tének az üsyérdemébeni megváltoztatásával, alperes gróf Beleznay Ferencz, illetőleg ugyanannak első rendű al­peres Gereuday Ambrus zárgondnoksága alatt lévő tő­in-ge, a kereseti 100.000 pírt tökekövetelésnek, és 1857. okt. 29-től mind a kereset benvujtása napjától számítandó 4° Q késedelmi kamatjainak 15 nap alatti megfizetésében, különbeni végrehajtás terhe mellett ezennel el marasztal ­tátik; a perköltségek kölcsönös rueg.-züntetésére vonatko­zólag pedig az e. b. ítélet jóváhagyatik, a periratok to­vábbi kel ó intézkedés végett illetőségükhöz visszakül­detnek. (1863. jan. 14. 3330. P. sz. a. Előadó: Monasz­terly Sándor ktb.) 101. Petrovics Juliánnának Ambrózy István elleni lakbóli kiköltözés iránti perében végeztetett: A megsem­misíttetni kért végzésben hivatkozott, s a periratokhoz 3/ a. csatolt jelentés nem az 1860. 10,495. sz. a , hanem a periratok között fel sem található 1861. 940. sz. a. vég zésnek sikertelenül megkisérlett kézbesítéséről szólván; annak pedig, hogv az 1860. 10,495. sz. a végzés panasz­lottnak a pprtás 73. §. érteimében kézbesittetett, vagy az e. b. 1861. 1461. sz. a. végzésében marasztalási indokul felhozott bujkálás esetében panaszlott a pprtás 75. §-ban foglalt rendelkezés szerint az ujabban megkisérlendó kéz­besítési határidőről, annak lakására szegezett írásbeli tudó­sitással értesíttetett volna, a periratok között nyoma nem lévén ; az e. b. végzése megsemmisíttetik, s a felterjesztett iratok sat. (1863. jan. 13. 7884. P. sz.a.Előadó: Szday Zsigmond ktb ) 102. Ozv. Varga Jánosnö szült. Török Juliannának, Krist fory Károlynö szül. Knapp Therézia elleni árverési ügyében végeztetett: Végrehajtást kérő özv. Varga Já­nosnö szül. Török Julianna 1861. évi jan. 17. 267. sz. a. beadott végrehajtási folyamodványában beismervén, hogy a B. a. ítélet ellen, melynek alapján a végrehajtási árverezés elrendeléséért folyamodott, felülvizsgálati kére­lemmel élt, s ekként a felülvizsgáltatni kért Ítélet, bár­mirészbeni megváltoztatása esetére, az idő előtt elrendelt árverezési végzés nem csak módosítandó, de esetleg ujab ban folytatandó is leune, mi által egy ugyanazon ügy­ben két árverezés szüksége állhatna be, ez pedig törvény­szerint nem lenne megengedhető,ez okokból s semmiségi­panaszszal neheztelt végzés, mint a felülvizsgáltatni kért ítélet elintézése előtt idő előtti, feloldatik, sat. (1862. nov. 20. 674. P. sz. a. Előadó: Rozgonyi Bertalan ktb.) 103. Csillag Istvánnénak Csontos József elleni 427 frt 52 kr iránti perében ítéltetett: Az előbbi állapotbai visszahelyezésre nézve az eljáró bíróság 1858. évi aug. 15. 4899. sz. a. végzést hozván, a semmiségi panasz féli e­vettetik. Egyébiránt az A. a. kötelezvényben az 1600 frtnyi kölcsön biztosítására Csontos József és neje Üroszy Antónia mint egyenes adósok nem csak a miskolczi há­zat, hanem annak világos tartalma szerint a Borsodme­gyében fekvő Gudháza, Nyék, Mátyás- és Lászlófalva hely­ségében fekvő birtokukat is jelzálogul kijelelvén, s enrél fogva az 1845. decz. 1-én történt betábláztatás mindeze­ket egyaránt terhelvén, az anyap-rbeli harmadrendű al­peres pedig feltétlen kezességet vállalván, miután az, hogy n^hai Csillag István a miskolczi házvétel árán felül az ujitó felperesek betáblázott hitelezői részére 437 pfrt 52 krral birói marasztalás folytán többet fizetett a C. a. vég­rehajtási jelentéssel tökéletesen igazoltatott, felperesek e kereseti 437 pfrt 52 kr tőkében, ennek 1850. évi szept. 8­tól számítandó 6° 0 kamataiban és 20 frtra mérsékelt perköltségekben marasztaltatnak. — Megváltoztatván ezek szerint az eljáró bíróság ítélete sat. (1862. nov. 25. 1360. P. sz. a. Előadó: Szerényi Ferencz ktb.) 104. Mautner Sándornak Kántor Ferencz és neje el­leni 25 frt 70 kr. iránti perében Ítéltetett: Felperes a ke­resetbe vett, 25 frt 70 kr. o. é. tartozás valódiságának bebizonyítására keresetlevelében ajánlott, és visszakiná­lás esetére elfogadottnak kijelent-tt fóeskü általi bizonyí­tástól tárgyalás közben elállván, és a helyett Sztankovics polgármestert, ki előtt Kántor Ferencz első alperes a ke­reset valódiságát beismerte, kihallgattatni kérvén, mivel az ennek folytán felszólított polgármesteri hivatal által ki­adott D. a. hivatalos nyilatkozatból kitetszik, hogy Kán tor Ferencz ugyanazon kereset valódiságát bíróságon kivül beismerte, ez által felperes ré-zére egy fontos, de magában véve nem elégséges bizonyíték szereztetvén; a teljes bizony helyreállítására a pótló eskü általi bizonyí­tás szükségesnek találtatik, ennél fogva alperes Kántor Ferencz az esetre, ha felperes a pótló esküt arra nézve, hogy alperes kenyér, élelmi szerek, és egy felső öltöny árában 25 frt 40 kr. o. é. adóssá, és ezen adósság sem beszámítás, sem fizetés által le nem rovatott, a pótló es­küt leteendi, a keresetbe vett 25 frt. 70 kr. o. é. tartozás, és a perköltségek 14 napok alatti lefizetésére köteleztetik; ennélfogva köteles felperes jelen ítélet jogerejüveváltától három nap alatt, az eskü letételére határnapot kérni, s azon a pótló esküt annál bizonyosabban letenni, minthogy ellenkező esetben a kereset valódisága bepróbáltnak nem tekintethetik, s alperes a kereset terhe alól felmentetik. Ily értelemben az e. b. Ítélete megváltoztatván, Lő­rincz Rozáliám nézve pedig helybenhagyatván, sat. ' (1862. nov. 25. 2730. P.sz. a. Előadó: Németh János ktb.) 105. Borkó Józsefnek Xánásy Benjámin elleni 40 frt értékű tajték pipa visszaadása iránti perében Ítéltetett: Felperes sem azt, hogy az általa 40 frtra becsült ezüst­kupakos tajtékpipa, és egy db arany, az alperes által ; kölcsön adott 50 frt tartozás fedezéséül kézizálogkép ada­\ tott, sem azt, hogy ezen tárgyak csakugyan alperes ke­zébe jutottak, nem igazolván, sőt a válaszban hivatkozott i A. •/. a. mellékletből az : hogy a kérdéses tajtékpipa, és arany alperesnek háza haszonbérbeni átengedése fejében igértetett felperes által, világos.m kitűnvén, mindezekhez képest alperes felebbezésének hely adatik, alperes a fel­peresi kereset terhe alól a perköltségek kölc-önös meg­szüntetése mellett felmentetvén, az iratok további eljárás végett illetőségükhöz visszaküídetnek. (1862. nov. 26. 3041. P. sz. a. Előadó: Szabó Menyhért l.tb.) 106. Ehrlich Eduárdnak Kesztenbaum Móricz elleni 111 frt iránti perében ítéltetett: Felperes az alperesi ta­gadás ellenében azt, hogy alperesnek két fiát és pedig Márkot 5, Józsefet pedig 4 évig tanitotta, nem igazolvon, minthogy a hit alatt kihallgatott tanuk vallomásából csak az derülne fel, miként felperes alperesnek Márk

Next

/
Thumbnails
Contents