Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 8. szám

Pest. kedd 1863. Január 27. 8. szám, Ötödik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARAOK. Tartalom A kereskedelmi s váltójog codificatiója. II. — Kúriai ítéletek : magán- s büntetőjogi ügyekben. — Hivatalos tudnivalók. _i kere§kedelmi § váltójog codifleatiója. II. Nézetünk sz-.rint a mellett, hogy a nénietoi szági kereskedelmi-váltó törvény, bár az életbeléptetésre nézve hazánk sajátságos körülményeit tekintetbe véve, de lényeges elemeire nézve minden változtatás célkai hazai törvényhozásunk által elfogadtassék, eldöntő érvül szolgál ugyan már maga a nemzeii kifejlődésünkben fő szerepre hivatott, s majd minden társalmi kérdéseink felett uralgó, nemzetgazdászati s különösen a forgalmi s hitel érdekek fontossága is, melyek legnagyobb mértékben Németországra szorítanak. Ezenkívül azonban nézetünket támogatja maga a né EB t kereskedelmi váltó törvénynek bel becse is, az oly rendkívül jeles törvényhozási művet képezvén, mely korunk codexeiközött legkitűnőbb helyre emelhető. Lehetővé trtte ezt maga azon rendkívül lelkiismeietes gondosság s nagy buzgalmű munkásság, mely e mű tiké-zitésére fordíttatott. Nem 30—40, hanem 589 ülés tartatott tanácskozás végett egyes szabályai s elvei megvitatására Nem néhány hét vagy hó, hanem évek fordíttattak kidolgozására, 1857. jan. 15-én kezdetvén meg az ülések, és azok csak 1861. mart. 12. befejeztetvén, mi alatt a 4 első könyv három átolvasáson, átdolgozással párosult átvizsgáláson ment keresztül. Azonkívül, hogy nagyobbrészt kész munká'atok szolgálhattak alarml, és p munkálatra Németországr ak, lehet mondani Európának legjelesb törvénytudói és szakértői közé tartozó férfiak voltak hivatva. így állt elő egy n\y mű, mely mint minden egyéb rmberi mű, a jövő további tökéletesülését nem zárhatja ugyan ki, de a mely jelen társalmi helyzetünket s kifejlődésünket tekintve, jóformán mindent ta talmaz, mi e téren létező mindennemű jogviszonyok biztos megalapítása, szabályaik lehelő legvilágosb meghatározására, a kölcsönös jog s biztossági érdekek kielégítésére, a forgalom könnyítésére, a hitel igényeinek bizt^sitá=ára, s a nemzetgazdászati ujabb kifejlődés folytán keletkezett, vagy nagyobb jelentőségre emelkedett tényezők s viszonyaiknak, melyek közé különösen a comanditák s más kereskedelmi társulatok számithatók, pontos szabályozására és istápolására szolgálhat. A szabatosság, világosság, és mégiskimeritettséga meghatározásoks külónböztetésekben, előadások s osztályozásokban egy valóban tökéletes codificatiót nyilvánítanak. E tökély, mire nézve a német keresk. tkönyvel egy európai keresk. codex sem versenyezhet, annak oly osztatlan tekintélyt szerzett, mikép mindenfe'é kitűn j elismerésre s elterjedésre emelkedett. Elterjedett nemcsak a német államokban, legújabban (1862.) Hamburgban s Lübeckben is. hanem nem németországokban is u. m. Bernben, Finnlandban, Brasiliában, Seiviában stb. részint utánzásul i észint alapul szolgált. Kiváló 3ulyt szerez tekintetelye elismerésének, azon kitün'etés, m el y r e Frau c z iao r s z ág b a n érdemesít te tik, azon államban, melynek kereskedelmi codexe mindeddig a legtökéletesebbnek tekintetett. A franczia felső bíróságnak eg}Tik kitűnő tagja, egy igen jeles törvénytudó, FoucherW. a párisi semmitöszék tanácsosa, miután a szakértői közvélemény a német keresk. codex jele-sége mellett hangosan nyilatkozott, azt franczia nyelvre forditá, s mint egy kitűnő törvényhozási művet mutatta be a franczia közönségnek, kiemelvén különösen annak a comanditákról szóló részét, s azt figyelembe ajánlva főkép azon viszonos forgalom s érintkezés folytán, mely Német- s Francziaország között fenforog. — Ugyan ily szellemben nyilatkozik egy másik jeles fr. jurista Rauter, hazájának legjelesb jogszaki közlönyében. *) E nyilatkozatok kétségtelenné teszik, mikép a fr. keresk. code rövid idő alatt nvisio alá kerülv n. abban a német ker. tkönyv szabályai fontos irány szerepet vise lendnek. E tények méltán megérdemelhetik a figyelmet. Ha a francziak, kik a törvényhozás s főleg kereskedelmi jog terén a tökély magas fokán állanak, a német ker. tkönyvet utánzásul kiemelik: mi magyarok, kik azoktól oly rendkivül messze állunk, vonakodhatunk-e a francziák példijára annak jelességét bevallani, s azt elfogadni? Ha a francziák e tekintetből a köztük s a németek közti forgalomra különös súlyt helyheztetnek, mit mondjunk mi. kiknek jóformán a nernzetgazdásza'.i lételük függ aNémetországgali kedvező kapcsolattól s forgalomtól? Mintán tehát kétségtelen, mikép kereskedelmi-váltó törvényünk, mely egy század negyed előtt keletkezvén, a tudomány s jogélet minden igényeitől elmaradt: miután -azt, bárkitől s bár honnan jöjjenek is ellennyilatkozatok, teljesen e'avultnak kell tekintenünk: következőleg miután elkerülhetlen szükség, hogy azt gyökeresen átalakítsuk s a kor igénveihez s nemzetgazdászati érdekeinkhez alkalmazzuk; nem következik-e önkényt, hogy arra korunk legjelesb, legtökéletesb codificationális művét válasszuk ? Egy ilyennek pedig minden valódi szakértő egész Európában a német keteskedelmi codexet jelöli ki. A politikai tekinteteket, azon szoros kapcsokra nézve, melyek a magyar és német elem között léteznek, és a melyeknek épen nemzeti jövőnk érdekében lét-zniok kell, és a melyekre a nemzetgazdászati kötelékek lényeges befolyásúak — jelen fejtegetésünkben készakarva mellőzendőknek találtuk. *)Revue histor. dedroit francais etetranger t. VII. VIII. Code général Com mérce allemand 8