Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 97. szám

430 Tendelvényt a kormányzása alatt levő fenyitő biróságoknak alkalmazkodás végett tudomására adja. Kelt Bécsben stb. (1863. 4322. sz. a ) 5. Osztrák sz nemzeti bank adósai e. eljárásról. F. é. febr. 18. 2814 sz. a udvari körrendelvénynyel utasitva lettek az ország valamennyi bíróságai, hogy az osztrák szabadalmas nemzeti bank adósai ellen a bécsi cs. kir. országos törvényszék által hozott végrehajtási végzéseket minden vonakodás és késedelem nélkül foganatosítani, és ebbeli eljárásukban az érintett bank záloghitel- osztályának 1856. évi martius 20-án legfelsőbb jóváhagyás mellett kihirdetett alapszabályait szem előtt tartani szoros felelősség terhe alatti kötelességüknek ismerjék. Ezen utasítás eredményének biztosítása és a megingatott országos hitelnek innen várható szilárdítása okvetlenül szükségessé teszi, hogy a megye kormányzója ezen utasításnak minden egyes előforduló esetbeni pontos megtartására személyesen felügyeljen, és az abban netalán észrevett szabálytalanságot, törvénytelenséget, késedelmezést vagy részrehajlást, valamint azon tisztviselőt is, kit ebbeli kötelesség- mulasztás vagy sértés terhel, azonnal a magyar kanczelláriának feljelentse Azonkivül személyesen felelősekké tétetnek a törvényszékek elnökei azért, hogy a fentemiitett végrehajtási eljárásban valamint a törvényszék, ugy a kiküldött törvényszéki tisztviselő által is, a fent hivatkozott alapszabályokban a bank záloghitel- osztályának legkegyelmesebben engedélyezett kiváltságok szorosan megtartassanak, és a végrehajtást szenvedő fél által benyújtott beadványok, melyek elintézése az érintett alapszabályok értelmében a bécsi cs. kir. orsz. törvényszék illetékességéhez tartozik, az ország biróságai által érdemleges tárgyalás nélkül egyszerűen vissza- és illetékességükhöz utasíttassanak. E tekintetben a törvényszékek és ezek elnökei különösen figyelmeztetnek, hogy fennállván a nemzeti bank záloghitel- osztályának cs. kir. ap. felsége által 856 mart. 15. legkegyelmesebben helybenhagyott s birodalomszerte, és igy Magyarországban is kihirdetett alapszabályai, a többször emiitett záloghitel- osztálynak adósai elleni végrehajtásra nézve az or. bir. értekezlet határozataiban foglalt, a végrehajtásról szóló 127-ik §§-ok csak annyiban alkalmazhatók, a mennyiben a nemzeti bank záloghitel-osztályának alapszabályai erre nézve más — ettől különböző kivételes eljárást elő nem irnak. Nevezetesen az árverési feltételek megállapítása a bécsi cs. k. orosz törvszéket illetvén, és ez iránti határozat már a végrehajtási árverés elrendelése alkalmával hozatván, ezen feltételeknek az árverés esz közlésére megkeresett magyarországi bíróság általi újólagos megállapítása, ugy az e végetti tárgyalás egyrészről feleslegesnek, másrészről pedig a megkeresett bíróság illetékességéhez nem tartozónak nyilvánittatik. Nemkülönben az árverési határnapok kitűzése iránt már a törvény maga rendelkezvén, a feleknek e feletti kihallgatása, ugy ezen kérdésnek hosszas tárgyalása csupán a végrehajtás oknélküli elhúzására szolgáltatna alkalmat. Hasonlóképen a kielégítési sorrend megállapítása magával az elrendelt árveréssel szoros összeköttetésben nem levén, és akármi rendben állapittassék meg a vételárbóli kielégítés, ez az árverésre befolyással nem bírhatván, a kielégítési sorrend feletti tárgyalás, — melynek következetesen csak az árverés foganatosítása után lehetne helye, — az árverés eszközlését nem gátolhatja. Végül a végrehajtás alá vett ingatlanra nézve még a harmadik személy által bejelentett tulajdoni igény sem függesztheti fel az árverés foganatosítását, ha csak a bejelentett igény a telekkönyvben feljegyezve nincsen, és ha az igénylő jogait magában a keresetlevélben nyilvánosságra nem hozza, és az árverésből eredhető kárának máskénti pótolhatlanságát be nem bizonyítja. Kelt Bécsben stb. gr. Forgách A. (1863 3726 sz. a.) 6. Uzsora véts ég üldözési hatósága. A pénzügyi közegek részéről azon kérdés vettetett fel : vájjon a királyi ügyek igazgatósága hatáskörének a pénzügyi ügyészség teendőitől az 1861 máj. 22. kelt legfelsőbb határozvány folytán történt szabatos elkülönítése folytán, e?en két hivatal közül melyik van hivatva az uzsorások törvény előtti üldözésére s a kir. íiscus számára megítélt pénzösszegek bírói uton leendő behajtására ? Legújabban a magyar udvari kanczellária s a pénzügyminisztérium közt a következő megállapodás eszközöltetett : Miután az uzsora a magyar törvények, nevezetesen az 1802. 21. tezikk szelleme szerint, a fenyitő-törvény súlya alá eső vétség, az ezen cselekvénynyel összekapcsolt tőke- s kamat-veszteség pedig nem egyéb levén, mint a fenyitő-törvények által az uzsorára szabott büntetés; s miután továbbá ezen vétségnek üldözése a legközelebbi időkben fennállott fenyitő törvénykezési rendszer szerint az államügyészség hatásköréhez tartozott, kétséget nem szenved, hogy az uzsoravétségnek törvény előtti üldözése jelenleg a visszaállított s az államügyészség teendőivel felruházott kir. ügyek igazgatósága hatásköréhez tartozik mindaddig, míg az ezen vétségre nézve határozott büntetés bírói kiszabása, vagy a vádlottnak a vád alóli felmentése jogérvényesen be nem következik, és hogy annak működése az uzsora-esetek tárgyalásának csak azon stádiumában szűnik meg, midőn a büntetés bíróilag már kiszabva levén, annak kimondása egyedül annak behajtása vagy netalán a kir. kincstár érdekének egyéb módoni megóvása s képviselése forog szóban. Ezen felfogáalapján tehát a kir ügyek igazgatósága oda utasittatik, hogy valamennyi, ugy a már függőben levő, mint ezentúl felmerülendő uzsora-esetekben a bűnösök ellen, legyen az megindítandó külön keres set, vagy vádlevél által, vagy pedig a már lefolyó polgári perbeni beavatkozás utján, — fellépni s azoknak törvényszerű megbüntetését a bíróság előtt szorgalmazni kötelességének ismerje. A kir. ügyek igazgatósága ezen működését addig folytatandja, mig az uzsora felett jogérvényes ítélet nem hozatik, mely akár hogy üssön ki, a kir. ügyek igazgatósága által az illető pénzügyi ügyészséghez átteendő lészen. Végül a kir. kincstár érdekeinek biztositása tekintetéből az elővizsgálat, vagy a pör folyama alatt netalán szükséges ideiglenes biztosítéki intézkedések biró előtti szorgalmazása is a kir ügyek igazgatóságának kötelességévé tétetett. A jogérvényes elmarasztalás után a királyi kincstár számára megítélt követelés netaláni törvény utjáni, valamint a pénzbírságoknak is melyekben az uzsorás azonkivül netalán lett elmarasztalva, végrehajtás utjáni behajtása az illető cs. kir. pénzügyi ügyészségnek, a kir. ügyek igazgatóságának további beavatkozása nélkül, — hagyatik fenn. Kelt Béesben stb. gr. Forgách (1863. 1672. sz. a.) Hivatalos tudnivalók. A főmlgu kir. hétszemélyen táblán decz. 22. s a következő napokon az alábbirt polg. perek adatnak elő : Garan Zsuzsannának Mladoniczky Pál e. tulajdonjogot követelő pere. — Szakáll Jánosnak Szakáll Gábor e. végrehajtási ügye. — Gyulai Gaál Istvánnak Zbogor Ignácz e. hasonló ügye. — Szivekics Atanáznak, mint gyermekei gyámjának Kozulovics János hagyatéka e. hasonló ügye. Előadó . Masierevics Samu ktb. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési á r helyben és vidékre egész évre 8 frt, — félévié 4 frt — negyedévre 2 forint ausztriai értékben. — Szerkesztői sz állás Belváros, aldunasor 7. sz. Nyomatott Kozma Vazulnál (hal-pincz és aldunasor sarlián, fl. sz.) Pesten 18G3. •V A közbejövő szent ünnepek miatt lapunk közelebbi száma e hó 29-én jelenend meg*.