Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 97. szám

429 meke, magából a kereseti kitételből is eléggé valósulna, s miután eszerint Mucsek Szovicsen Gyula s RadákMácza testvéreknek a C. a. beperesitett leltár nyomán helyesen 1997 írt 93/4 krral kiszámított és az örökhagyó általcsorbitlanul hagyni kellett átalános köteles részbőli törvényes jutalék részeik nem csupán az utóbb nevezett két felperesnőnek, de alperes testvérüknek tekintetbe vételével is valának megállapitandók, ezek után kiindulva pedig Mucsok Szovicsen Gyulának és Radák Máriának nem az egész 1997 o. é. írt és 9 ;i/4 kihoz, hanem mindeniküknek csak ezen összeg egy egy harmad részéhez támadt alapos igénye; s ez okból imént nevezett félperesnők a köteles részek czimén egyenkint 665 írt 70 krnál, és ebbeli illetékeik ntán az örökhagyónak halála napjától járó tör. kamatokon felül többet jogszerűen nem követelhetnének; annál fogva alp. Martinov Alexa mint néh. édes atyja Martinov Záriának általános örökössé ennek hagyatékából Radák Mácza, és Mucsok Szovicsen Gyula íelp. testvérek részére az e. b. oda itélt 1997 Irt 9% kr. helyett csak 1331 frt 40 krt s ezen összegnek 1860. aug 19-től 1861. jul. 23 ig 4%, ennek utánna pedig a kifizetésig 6% számítandó kamatokkal együtt 15 nip a különbeni végrehajtás terhe mellett kifizetni köteleztetik, a perköltségek azonban, miután a törvényes gyakorlat szerint öröklési ügyekben azok meg nem ítélhetők, e helyütt kölcsönösen megszüntetnek. (1863. decz. 3. 6139. P. sz. a.) Udvari rendeletek. 1. Telekk. beadványok illetékei iránt. 0 cs. és apóst. kir. Felsége legkegy Urunk nevében. Az ideig, törv. szab. XII fej. 145 § által hatályában fentartott telekk. rend. 124 §. a) betűje a. azt rendeli, bo^y ba a telekk. kérvény oly okiraton alapul, mely közvetlen illetékfizetés alatt áll, ugy ahhoz az adóhivatal számára még egy bélyegmentes másolat, vagy annyi 30 kr. bélyegjegygyei ellátott iv csatolandó, a mennyi a másolat készítésére a bíróságnál szükséges. „Ez alul kivételnek van helye azon esetben, ha a telekk. kérvénynyel előterjesztetik annak kimutatása, hogy az illeték már leíizettetett, vagy hogy az okirat másod példánya, vagy másolatja az adóhivatalnak átadatott. Ezen kimutatásra köteles a telekk. hatóság az adóbivatal számára rendelt tt-lekk. végzésben világosan hivatkozni. Azon esetekben is, melyekben az illeték C3upán a telekk. bejegyzésért az 1850 évi aug. 2. ny. par. 12—45. B. dijszabási tétele szerint fizetendő, elégséges az adóhivatallal a bekebelezési vagy előjegyzési kérvényt közölni. A hivatolt rendelet emiitett §-ának h. betűje továbbá akként hangzik, hogy „ha a g. alatt emiitett másolatok, vagy a 30 kr. bélyegjegyekkel ellátott ivek be nem nyújtatnak, vagy ha a benyújtott mellékletek haszonvehetlenek, azok a bíróságnál hivatalból de a látamozott másolatokért járó illeték kétszeres mennyiségének beszedése mellett készitendők." A hivatkozott rendelet ezen határozatai a cs. k. pénzügymin 1861. jul. 27. 32,509/1781. sz. a. kibocsátványa szerint módosítást szenvedtek ugyan, azonban a nevezett minis. 1863. jun. 17. 18,322/1360. sz. a ujabbi rend. által csak annyiban tartatott érvényben, a mennyiben az, 1850-i bélyeg s illeték törvény bevez. ny p.lX. pontjára vonatkozik, egyebekben pedig,s jelesen azon pontokat illetőleg.melyek a hivatolt telekk. rend. emiitett határozataira vonatkoznak, hatályon kivül helyeztetett. Tekintve tehát, hogy a hivatolt 18,322/1360. sz. pénzügym. rendelet értelmében, egyrészt az 1850-i bélyeg s í 11. törv. bevez. ny. par. IX-ik p. továbbra is kötelező erővel bir, más részt pedig az 1855. telekk. rend. idézett határozatainak módosítása eltöiöltetett, ezennel rendeltetik : miszerint a bélyeg s í 11. törv. bevez. IX. pontja az illető bíróságok részéről szem előtt tartassék s a telekk. rend. idézett rendszabályainak előforduló esei tekben szigorú pontosságai el- g tétessék. Miről stb. — Kelt a Í bir. fővárosban stb. gr. Forgách Antal. (1863. 10,152. sz. a.) 2. Községek elleni végrehajtásról. Közelebb fölmerült azon eset nyomán , mely szerint egy magános részére községi vagyonra vezetett pénzbeli végre\ hajtás alkalmával a községi pénztárban létezett s a cs. k. államI kincstárt illető adópénzek végrehajtási alapul, s illetőleg Gzetésül \ kijelöltetvén, és a nyertes félnek kiszolgáltatván, azok az illető | végrehajtó féltől a cs. k. pénzügyi közegek által visszafoglaltat\ tak, elrendelendőnek találtatott, hogy az ilyen, a hatóságok köl• csönös egyetértését megzavaró súrlódások kikerülése, ugy minI denki jogainak megóvása, nem különben a községi vagyon feletti őrködésnek az erre hivatolt felettes hatóságok által eszközlendő I szakadatlan gyakorolhatása tekintetéből mindazon esetekben, a midőn bárki részére valamely község e. pénzbeli marasztalás következtében a végrehajtás elrendeltetik, arról egyidőleg a végrehajI tást elrendelő bíróság által az illető megyei, kerületi vagy vidéki kormányzó, sz. kir. városokban pedig a polgármester a nyertes fél mikénti kielégitése iránti teendő intézkedések végett értesítendő leszen. Miről stb. Kelt Bécsben Sz.-Mihály hó 16. 1863. Károlyi , László mis. (8865. sz ) 3. Bünt. Ítéletek t. ügyészek általi fölebbezéséröl. 0 cs. k. stb. Hivatalos uton nyert tudomás szerint némely ' tiszti ügyészek még nagyobb fontosságu,sőt főbenjáró bünperekben, a hivatásuk s törvényeink szerint szükségképen közbeteendő föllebbezést elmulasztják, mi miatt oly esetekben is, midőn a bűnügyi Ítélet a vádlott részéről fölebbeztetett, a bünpernek a felsőbb biróság által fölülvizsgálata alkalmával,az elitélt által különben kiérdemlett büntetés fölemelését vagy súlyosbítását az igazságszolgáltatás hátrányára mellőzni kellett. Ennek folytán meghagyatik, mij szerint a tiszti ügyészek kötelességük pontos 03 szigora teljesitéI sére, nevezetesen pedig oda utasitassanak, hogy mindazon esetek| bet, midőn a vádlott bűnös cselekvényéhez képest nagyobb vagy j sulyosb büntetést érdemel annál, mint a minőt az alsóbb bíróság { reá szabott, vagy midőn a vádlott bűntelennek mondatott ki, vagy a vád alól bizonyítékok elégtelensége miatt fölmentetett,holott a kinyomozott körülmények alapján reá a bűnösség kimondandó ' lett volna : az alsóbb biróságok Ítéletét törvényes határidő alatt fölebbezni annál szorosb kötelmüknek ismerjék, minthogy az e részben különben tapasztalandó mulasztások esetén felelősségre s fegyelmi eljárás alá fognak vonatni. Kelt Bécsben stb. (1863. 6901. sz. a.) 4 Vasúti, gőzhajói sth. egyének megidéztetéséröl. O cs. k Ap. Felsége neveben kegyesen tudatandó : Panasz emeltetvén az iránt, bogy az ország fenyítő- bíróságai a vasutaknál, gőzhajoknál s más ily nagyszerű vállalatoknál alkalmazásban levő hivatalnokokat s szolgákat fenyítő ügyekben maguk elé szoktak megidézni, a nélkül, hogy erről egyidejűleg az érintett hivatalnokok s szolgáknak közvetlen elöljárói ily megidéztetésekről értesíttetnének, miáltal a vasutaknáli közszolgálatban számos esetekben nem kis zavar okoztatik. Ezen zavaroknak a közszolgálat valamennyi ágaiban leendő elhárítása czéljából oda utasíttattak az ország valamennyi fenyitő-biróságai, bogy a közhivataloknál s biztonsági hatóságoknál alkalmazott alárendelt tisztviselők- és szolgáknak, ugy a vámpénztári és adóhivatali tisztviselőknek, a pénzügyi őrségnél alkalmazott egyéneknek, az állam- vagy magánvasutaknál, gőzhajóknál, az államtávirati vagy posta- s bányahivataloknál szolgáló tisztviselőknek s szolgáknak bűnügyekben! megidéztetésüket mindenkor, ha csak a késedelmezésben veszély nem forogna fönn, az érintett hivatalnokok s szolgák közvetlen előjárói utján eszközöljék; oly esetben pedig, midőn a késedelraezéssel veszély levén összekötve, a megidézés közvetlenül eszközöltetik is, erről egyidejűleg a megidézett egyén közvetlen elöljáróját is érte( sitsék. Meghagyatik tehát a megye kormányzójának, hogy ezen